TÖRÖK FÖLDRAJZI NEVEK SZÓTÁRA

 

Segédlet a török kori jegyzetekhez

(Szerző: Györkös Attila)

 


A


 

 

 


Abesszin birodalom: K-N. Gy.: Sz.: 202. o.

Abesszínia: K-N. Gy.: Sz.: 158. o.

Adana: város. K-N. Gy.: Sz.: 91, 203. o.

Aden: Aden országa, illetve ennek azonos nevű fővárosa. Ma Jemen fővárosa. K-N. Gy.: Sz.: 144. o. kép, 146, 151-153, 156, 158. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 94. lj.

Ádeni-öböl: K-N. Gy.: Sz.: 151.o.

Adildzsevaz (Adilcevaz): város. K-N. Gy.: Sz.: 100. o.

Afjon: város; K-N. Gy.: Sz.: 203, 25.

Ahlat: város. K-N. Gy.: Sz.: 100. o.

Ahmed bég falva: A hatodik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Ahmed szultán városrész Isztambulban: A szultáni sátrak raktára Ibrahim pasa szerája mellett, Isztambulnak Ahmed szultánról elnevezett városrészében állott. Ez a városrész volt a sátrak őrzőinek lakhelye is.

Ajdin (Aydin): város K-N. Gy.: Sz.: 194. o.

Ajdin emírség: véglegesen 1426-ban került oszmán uralom alá. Központja Ajdin. Az itt uralkodó törzs neve: „Ajdin-ogullari”. Türkmén eredetű. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 24. lj.

Ajdin-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének a neve, ahol korábban az Ajdin emírség területei voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.

Ajdin-ogullari: lásd Ajdin emírség.

Ak deniz: „Fehér –tenger”. A Földközi-tengert és az Égei-tengert nevezték így a törökök. H. D.: E./B./T. u.: 170. o.; 531. o. 87. lj.

Ak palanka: helység, ma Bela palanka. H. D.: E./B./T. u.: 151. o.; 528. o. 43. lj.

Ak tepe: helység. K-N. Gy.: Sz.: 182, 184. o.

Akabat Afik: a muszlim tradíció szerint az a helyszín, ahol Jézus legyőzi al-Dadzsalt egy végső csatában. R. P.: DZS.: 275. o.

Ak-Bijik: falu törökországban Jenisehirtől délre Mai írás szerint Akbiyik. Rüsztem pasa itt épített egy karavánszerájt. H. D.: E./B./T. u.: 346. o.; 442. o.

Akdeniz: Fehér-tenger, vagy Égei-tenger, ahogy a törökök nevezik. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 14. lj.

Akindzsilar-karieszi: helység. A tizenhetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Akkerman: Ma Belgorod-Dnyesztrovszkij városa. K-N. Gy.: Sz.: 9. o. Ma Ukrajnában a Dnyeszter folyó torkolatvidékén, nem messze Odesszától. 1484-ben foglalták el a törökök II. Bajezid uralkodása alatt. A környező területet csak II. Szulejmán alatt hódították meg és Budzsák néven nevezték el. V. D. Cs.: V. B.: 76. o.

Ak-Kilisze: helység. A 31-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Akszaraj (Aksaray): K-N. Gy.: Sz.: 182. o.

Akszu: folyónév a török forrásokban („fehér víz”). Valószínűleg a Rábát jelenti, mert Ferdi azt írja, hogy „az Akszu vizén történt átkelés után a harmadik állomáson, Kőszeg nevű várral szemközt állapodott meg” a szultán, márpedig Szulejmán naplója szerint a rábahídvégi gázló után már csak két megálló, Táplánfa és Gencs következett. 1532-ben. B. I.: K. O. E.: 270. o.

Aladzsa Kilisze (Vakarel): Vakarellel való azonosságát más források is megerősítik, illetve a hasonló jelentésű bolgár Bela Crkva változat, ami aztán kiszorult. H. D.: E./B./T. u.: 470. o.; 574. o. 667. lj.

Aladzsahiszári szandzsák: a temesvári vilájethez sorolt szandzsák annak megalakulásakor. Beazonosítása még nem sikerült számomra. S. I.: Sz. és V.: 27. o.

Alamán(ország): Németország török neve, általában a Német Birodalom megjelölésére. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Aleppó: város. K-N. Gy.: Sz.: 32, 43, 98, 100, 139, 154-156, 189, 208, 202-203. o. Az 1516-os egyiptomi (a törököknél arab) hadjárat idején Aleppón kereszül szállították Isztambulból az ágyúkat. „Az ágyúkat 922. Dzsemázijülevvel 17-én (1516. június 18.) indították útnak, melyek két hónap és tizennyolc nap múlva, Sabán ötödikén (szeptember 3.) érkeztek meg Aleppóba.” Visszafelé is ezen az úton szállították ezeket. [1] B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Aleppói beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 82, 78, 76. o.

Algéria: K-N. Gy.: Sz.: 135, 137, 139, 166. o.

Algír: város. K-N. Gy.: Sz.: 136-141, 146-147, 149. o. ~-i török helyőrség: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.

Al-Kahira: Kairó arab neve. Lásd ott.

Al-Káhirah (al-Qahira): "győztes", "győzelem" (Kairó város és számos mecset neve)

Al-Kudsz: Jeruzsálem ma is használt arab neve. R. P.: DZS.: 243. o. Lásd még: Ilijia és Bajtu-l-Makdiszi, Kudsz-i Mübárek, Kudsz-i Serif.

Al-Madina: Medina arab neve; jelentése: „A város”. Lásd ott.

Altundag: Aranyhegy, helynév.

Amászia (Amasya): város Ankarától északkeletre. K-N. Gy.: Sz.: 27, 156, 163, 181-187, 193, 203. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 97; H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 193. lj. Kép: 159. o.

Amásziai beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Amavidi szandzsák: „…az arnavidi szandzsák tahrír (adóösszeírást tartalmazó) defterében már egy Iszmail nevű tüzérről beszélnek, a legkorábbi ágyúhasználat időpontját a 15. század elejére tesz.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Anadolu: Anatólia török neve.

Anatólia: törökül Anadolu, eredetileg a birodalom kisázsiai fele, utóbb a legnagyobb ottani beglerbégség. Átvitt értelemben magát a kisázsiai félszigetet jelöli. K-N. Gy.: Sz.: 23, 30, 76, 78, 80, 82, 86, 91, 101, 177 és kép, 186, 191, 194-195, 198-200, 203, 210. o. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 242. o.; 268. o. 144. lj.

Anatóliai beglerbég(ség): K-N. Gy.: Sz.: 20, 84, 181, 187, 190. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 53. lj.; 275. o. 4. lj.

Ankara (Ancyra; Ancira; Angur): város. K-N. Gy.: Sz.: 191, 203, 25. o.; Az ankarai csatáról: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 29. lj.; Sokáig Galatia tartományának fővárosa volt. H. D.: E./B./T. u.: 430-433., 438. o.

Antálja szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 18. o.

Antálja: város. K-N. Gy.: Sz.: 14, 17-18, 20. o.; A Karamáni emírség hatalma délen idáig ért. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj. „…az első időpontként az oszmánok 1424. évi antalyai ostromát tekintette.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Aradi náhije:Gyula elfoglalása után fontos közigazgatási változás következett be, míg az újonnan elfoglalt várat tették meg szandzsák székhellyé, addig Aradot náhije központtá minősítették vissza. Igaz, a források még néhány évig hol aradi, hol gyulai szandzsákot említettek.” 1566-ban. Forrás: Az 1566. év hadieseményei Magyarországon.

Aradi szandzsák: Gyula elfoglalása után fontos közigazgatási változás következett be, míg az újonnan elfoglalt várat tették meg szandzsák székhellyé, addig Aradot náhije központtá minősítették vissza. Igaz, a források még néhány évig hol aradi, hol gyulai szandzsákot említettek.” 1566-ban. Forrás: Az 1566. év hadieseményei Magyarországon.

Arda folyó: K-N. Gy.: Sz.:33. o.

Arnaut: Albánia és az albánok török neve. Véglegesen 1467 után sikerült elfoglalni a törököknek. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 73. o.; 146. o. 43. lj.; 162. o. 26 lj. Nevezték Arnavutnak is.

Arnautluk: ua., mint Arnaut.

Arnavid szandzsák: „Ha azonban arra gondolunk, hogy létezik egy bizonyos Iszmail tüzérre vonatkozó adat, melyet Arnavid szadzsák defteréből először Halil Inalcik idézett,…” Pontos helyéről és egyéb adatairól nincsen adatom. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Arsán: Nagyharsány falu és a vára Baranya megyében. V. D. Cs.: V. B.: 62. o. Szársomlyó vára néven is nevezik a falu hegyéről, amin a vár van. V. D. Cs.: V. B.: 102. o.

Asagi-Belgirád: Alsó-Belgrád, a volt Nándorfehérvár. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

At mejdani: „Lovak tere” a Hippodrom tér Isztambulban. K-N. Gy.: Sz.: 94. o.; Itt állt Ibrahim pasa szerája. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 156. o.; 161. o. 13. lj.; 398. o. 24. lj.; 356 o.; 409. o. 231. lj.; Janicsárlázadásokkal kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 551. o. 337. lj. Ez volt Isztambul főtere. Szinán pasa megvásárolt itt háromszáz kis házat és csodálatos palotákat építtetett a helyükre. Mindezt fél esztendő alatt, a keresztény rabszolgák tömegének a munkájával végeztette el. Erről a témáról bővebben és a forrás: C. de V.: T. U.: 118. o.

Atak: falu a XVI. századi Valkó vármegyében. Ma Otok település Horvátországban. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 180. o.

Avala (Zsarnó): helység és vára. A törökök még a XV. században elfoglalták. Arabul Havala névformában kerül elő egyes dokumentumokban, másokban viszont a török Güzeldzse vagy Güzeldzse-hiszár változat tűnik fel. Ma az 511 méteres Avala-domb őrzi emlékét Belgrádtól délre. H. D.: E./B./T. u.: 142. o.; 526. o. 24. lj. Szapolyai Jánossal kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 485. o.; 576. o. 696. lj.

Avlonja: lásd Valona.

Avrat pazari: „Asszonypiac”. Az egykori Forum Arcadii helyén kialakított térség. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 229. lj.

Azerbajdzsán: K-N. Gy.: Sz.: 103.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

 


B


 

 

 


Báb ad-Dahab: "Aranykapu", városnév.

Babaeszki (Babaeszkiszi; Baba-Eszkiszi): a hetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 66. lj.

Babócsai náhije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Babolcsa: Babócsa. 1574-ben Szokollu Musztafa budai pasa levelet írt Nagykanizsával és Zrínyi Györgygyel kapcsolatban. Ebben szerepelt ez a névváltozat. V. D. Cs.: V. B.: 108. o.

Badzskaluba: Bácsfalu török neve. V. D. CS.: V. B.: 49. o.

Bagdad: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 216. o.;263. o. 36-37. lj.

Baglica: helység Amásziától nyugatra. régi neve Baglidzsa. H. D.: E./B./T. u.: 403. o.; 568. o. 591. lj.; 424. o.

Balikhisar (Ballager): helyég Anatóliában Ankarától északkeletre. Más útleírásokban Balikhiszár néven szerepel. Ma Balikhisar. H. D.: E./B./T. u.: 386. o.; 567. o. 558. lj.

Baranyavár: Branjih Vrh települése Horvátországban közel a magyar határhoz. Mai magyar neve is Baranyavár. Dzselálzáde Musztafa. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Baranyavári náhije: 1551-ben már létező náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 84. o. 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknkak nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi, baranyavári és harsányi náhijékkal. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o. 1591-ben a lakosság megoszlása a baranyavári náhijében: Város: magyar lakosságú (2), szerb (0), vegyes (1) Falu: magyar lakosságú (42), szerb (14), vegyes (2). V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Barhova: Ma Borovo város Horvátországban a Jugoszláv határon Vukovártól 4 km-re ÉNY-ra. A 8-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Baszra: K-N. Gy.: Sz.: 98, 153-154, 156-157, 202. o.

Batocsina: (vagy másképpen Batocina) helység. A 30-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Ma is megtalálható Szerbia-Montenegró államban 83 km-re, DDK-re Belgrádtól, vagy Jagodinától 30 km-re ÉÉNY-ra. A nevét így kell írni: Batočina.

Becskereki szandzsák: „A várat egy új szandzsák, a becskereki szandzsák székhelyévé tette Szokollu Mohamed beglerbég, a szandzsákbégje pedig Malkovics bég lett, aki megkapta még Becse és Csurog várainak parancsnokságát is.” Forrás: Az 1551. év hadieseményeinek leírása.

Bejlik: „bégség”. D. J. Eskisehirt nevezi másnéven Bojlik-nak, de ez valószínűleg elírás. Lásd: H. D.: E./B./T. u.: 438. o.; 571. o. 634. lj.

Belgrád Köjü: Belgrád falu. K-N. Gy.: Sz.: 48. o.

Bent: folyó Ballager vagy más néven Balikhiszár (ma Balikhisar) helység közelében. H. D.: E./B./T. u.: 386. o.

Berzencse: minden szakértő szerint ez Berzence falu és vára. Dzselálzáde Musztafa írt róla.

Berzendei náhije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Betui: Pettau, a mai szlovéniai Ptuj. Nagyon fontos kereskedőváros a Dráva partján. Vára mai is megtekinthető. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 179. o.

Betulnik: helység. A 22-ik szállóhelytől – az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során – elváló nagyvezír állomáshelye.

Biga: helység. K-N. Gy.: Sz.: 194. o.

Bilvár vagy Bílvár: minden szakértő szerint ez Bélavár falu és vára. A Szultáni napló szerint.

Bithinia: Galatia tartományától északra elterülő tartomány. H. D.: E./B./T. u.: 369. o.; 565. o. 540. lj.

Bitlisz (Bitlis): város. K-N. Gy.: Sz.: 31, 99. o.

Bizerta (Binsert): város. K-N. Gy.: Sz.: 165, 140. o.

Blagaj: a mai Blagaj-Japra falu Bosznia-Hercegovinában. A török fennhatóság előtt Zágráb vármegye déli-keleti határán állt. Tőle keletre Szana vármegye terült el. 1555-ben a Török Birodalom északi határán álló vár volt. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Bogaz-hiszár: V. D. Cs.: V. B.: 78. o.

Bojabad: település, vidéke a rizstermelésről volt nevezetes. (Kincstári kezelésben, adóbérlet formájában) H. D.: E./B./T. u.: 305. o.; 557. o. 427. lj.

Bolu: város. K-N. Gy.: Sz.: 12, 184, 194. o.

Bolui szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 15. o.

Bona (Annaba): város. K-N. Gy.: Sz.: 138, 140. o.

Boszporusz: K-N. Gy.: Sz.: 22, 48, 55. o.

Botendruk: Grafendorf helység és a vára Ausztriában az 1532-es török hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Bozok: város. K-N. Gy.: Sz.: 84-85, 34, 193. o.

Bozoki szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Bozöjük: helység Törökországban. Ma: Bozüyük. Güzeldzse Kászim pasa építtetett itt egy szerájt, egy mecsetet és egy szegényházat.H. D.: E./B./T. u.: 350. o.; 564. o. 515. lj.; 438. o.

Bögürdelen: bizonytalan a helységnév behatárolása. Valószínüleg Szabács várát nevezték így a törökök. A 3-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Börzönce: Berzence. 1574-ben Szokollu Musztafa budai pasa levelet írt Nagykanizsával és Zrínyi Györgygyel kapcsolatban. Ebben szerepelt ez a névváltozat. V. D. Cs.: V. B.: 108. o.

Brthbali: falu Ruméliában, Niš közelében szerb lakosokkal. Beazonosíthatatlan helységnév. H. D.: E./B./T. u.: 479. o.; 575. o. 688. lj.

Brusza(i), vagy (Bursza(i)): K-N. Gy.: Sz.: 12, 25-26, 33, 99, 181-186, 189, 191, 193-194, 203-204. o.; évszázadokon át Brusza néven volt ismeretes, Edirne elfoglalása előtt az oszmán birodalom fővárosa. H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 194. lj.; A városról: H. D.: E./B./T. u.: 336. o. Orhán és I Murád szultán síremléke: H. D.: E./B./T. u.: 251. o.; 549. o. 308. lj.

Bruszai beglerbég(ség): K-N. Gy.: Sz.: 98-99. o.

Budai ejájet: lásd Budai vilájet.

Budai vilajet: a szakadatlan magyar támadások miatt a budai vilajet és ezen belül a baranyai török szandzsákok várait is állandóan erődíteni kellett. Fennmaradt egy török rendelet ebben az ügyben: „Ez a defter az ebben a 990. évben (1582. január 26.–1583. január 25.) a budai vilajet romos várainak újjáépítésére a nevezett vilajetből beszedendő pénz ügyében érkezett magas szultáni parancsnak megfelelően, a pécsi szandzsákból beszedett javítási pénzről (tamir akcseszi) ad számot.” Erre a célra minden adófizetőnek egy gurust kellett fizetni. Csak azok kaptak felmentést, akik közvetlenül a pécsi vár szolgálatában álltak. V. D. Cs.: V. B.: 109. o. „Mikor Terjéki Haszán pasa ezt hallotta, abban az időben a budai elájetből elbocsátva, Pécsett lakott. Sietve összeszedett kíséretével utánuk eredt, s a Dráva hídjánál utolérte a hitetleneket.” Idézet Kjátib Cselebi: Fezlike c. munkájából. 1600-ban. V. D. Cs.: V. B.: 114. o. 1566-ban: V. D. Cs.: V. a B.: 93. o.

Budim: Buda török neve Lufti pasánál. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o.

Budun: Buda török neve. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Budun vilajet: a budai beglerbégség.

Budzsák: Akkermán: ma Ukrajnában a Dnyeszter folyó torkolatvidékén, nem messze Odesszától Belgorod-Dnyesztrovszkij városa. 1484-ben foglalták el a törökök II. Bajezid uralkodása alatt. A környező területet csak II. Szulejmán szultán alatt hódították meg és Budzsák néven nevezték el. Forrás nélkül.

Bugia: Helységnév. K-N. Gy.: Sz.: 136-137. o.

Buhara: város. K-N. Gy.: Sz.: 203. o.

Buradonofcsa: falu valahol Dimitrofcsa vára és Mürtek vára, azaz Murujek vára között. Az 5-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Bures: „A harcok zűrzavarában az is előfordult, hogy török katonák kirabolták valamelyik török uraság timárbirtokát. 1588 szeptemberében a szigetvári bég szerb martalocai megtámadták a szandzsákban lévő Bures (Bürüs) falut, amely Ibrahim budai kapudzsi-kethuda tímárbirtoka volt.” V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Burgaz: a hatodik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 65. lj. „Ajász aga a Lepanto (Inebahti) melletti Burgazban folyó ágyúöntés miatt (1503. szeptember 24-én) 2000 akcse juttatásban és egy öltözet burszai ruhában részesült.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Büjük Csekmedzse (Büyükcekmece): település. Az első szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 155. o.; 160. o. 5. lj.; 426. o.; 430. o. 61. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 171. o.; 531. o. 88. lj.; 455. o.; 573. o. 654. lj. Jelentése: „Nagy Öböl”. A csekmedzse szó ebben az összefüggésben öblöt jelent. A falu közelében található nagy vagy hosszú híd Büyükcekmece közelében épült, ókori alapokon, Szulejmán és II. Szelim idejében.

 


C, CS


 

 

 


Caribrod: a 19. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Ma Dimitrovgrád. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 78. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 474. o.

Chiosz: sziget. K-N. Gy.: Sz.:166. o.

Ciprus: K-N. Gy.: Sz.: 53, 119. o.

Csaldirán: helység. Nagy csata helyszíne a perzsa sah és a török szultán közt 1514. 08. 23-án. H. D.: E./B./T. u.: 253. o.; 547. o. 277. lj. lásd még Csaldiván mezeje.

Csaldiván mezeje: K-N. Gy.: Sz.:31, 54, 83, 100. o.

Csataldzsa: A második szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Csekmedzse: 1. „öböl”. H. D.: E./B./T. u.: 573. o. 654. lj. 2. Néha így jelölték Büjük-, illetve Kücsük Csekmedzsét. H. D.: E./B./T. u.: 455. o.

Csesme (Cesme): 1. helység Anatóliában Izmirtől nem messze. K-N. Gy.: Sz.: 210. o. 2. helység Ruméliában, Szerbiában, közel Nišhez. B. I.: K. O. E.: 180. o.

Csicsova(?): az állomáshely meghatározása nagyon nehéz. Bariska István: Kőszeg ostromának emlékezete: 175. o. szerint ez Csurgó, de Kiss Gábor: Török hadak Magyarországon című könyvében azt írja hogy ez Somogycsicsó Csurgótól északra. Ez utóbbi jóval északabbra van és így a következő állomásra Zákányra – ha azt jól beazonosítottuk – délnyugati irányba haladt volna a hadsereg.(?). A Szultáni napló szerint.

Csirmen: A hetedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel Edirnéhez.

Csorlu: 1. helység, a negyedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Körülbelül félúton. K-N. Gy.: Sz.: 22, 35. o.; .; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 155. o.; 160. o. 3. lj. 2. helység: városka Drinápoly és Isztambul között. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Csorum; Csórum (Corum): helység. K-N. Gy.: Sz.: 190, 193. o.; egykor szandzsákszékhely a Rumi beglerbégségben. H. D.: E./B./T. u.: 395. o.; 568. o. 581. lj.; 569. o. 579. lj.

Csubuk: folyó Ballager nevű falu közelében. H. D.: E./B./T. u.: 386.

Csukur Csajiri: A tizenharmadik szállóhely –Derfillel együtt – az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Csukur Köj: falu Corum várostól nyugatra, Anatóliában. Ma Cukurköy néven ismert. H. D.: E./B./T. u.: 393. o.; 569. o. 579. lj.; 425. o.

 


D, DZ, DZS


 

 

 


Dábik mezeje: K-N. Gy.: Sz.: 32, 83. o.

Damaszkusz: K-N. Gy.: Sz.: 32-33, 42-43, 156, 203, 208. o. Másik neve: Sám. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 18. lj. Az 1516-os egyiptomi (a törököknél arab) hadjárat idején Aleppón és Damaszkuson kereszül szállították Isztambulból az ágyúkat. Visszafelé is ezen az úton szállították őket. „Az egyiptomi hadjárat során az út alatt biztosították az ágyúkat vontató lovak ellátásához szükséges árpát, lószerszámot, málhásnyerget, mivel pedig szükségessé vált, Damaszkuszban új lovakat vásároltak.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Damaszkuszi beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 76, 78, 82. o.

Dar es Salaam: „Béke Városa” alapításakor Bagdad neve is ez volt.

Dardanellák: a Helleszpontosz török neve. K-N. Gy.: Sz.: 56. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 184. o.; 192. o. 8. lj.; Kép: 329. O.

Daróc: Vardarac települése Horvátországban északra Eszéktől. Mai magyar neve Várdaróc. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Dehan: az ausztriai Dechantskirchen helység törökös neve az 1532-es hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Demirkapi: ua, mint Dömörkapu. Lásd ott.

Derfil: helység. A tizenharmadik szállóhely – Csukur Csajirivel együtt – az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Dervend: 1. „szoros”. 2. Kliszura, egy azóta nyomtalanul elpusztult település neve. A Morava folyó összefolyásánál volt. H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 35. lj.

Diden: helység. A 28. és a 29. szállóhely között az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Dijarbekir (Diyarbekir): város. 31, 100, 155, 202-203, 209. o.

Dijarbekiri (Diyarbekiri) beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 76, 78, 82, 196. o.

Dimetoka: település. Lufti pasa ide vonult vissza. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 271. o.; 275. o. 5. lj.

Dimiat (Damiette): város Egyiptomban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 51. lj.

Dimitrofcsa: talán Szávaszentdemeter, a mai Mitrovica. Jarak vára és Buradonofcsa falu között helyezkedett el. (Forrás: Szultáni napló)

Dimotika (Didimótichon): helység. K-N. Gy.: Sz.: 24-25. o.

Dirava: Dráva folyó török neve. B. I.: K. O. E.: 179. o.; Szinán csausnál: V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Diu: portugál város Indiában. K-N. Gy.: Sz.: 151-152, 157-158. o. ”. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 229. o.; 266. o. 88. lj.

Diván jolu: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 227. lj.

Dobrudzsa: K-N. Gy.: Sz.: 185. o. Ma Románia teljes Fekete tenger melletti területe, amit a Duna nyugatról és északról zár le. Továbbá folytatódik Bulgáriában is, annak észak-keleti, fekete-tengeri partján kb. Várna vonaláig. A XVI. században a Török Birodalom része. Meghódították 1402-1413 között I. Szulejmán uralkodása alatt. V. D. Cs.: V. B.: 76. o.

Dogray: város, régi neve Tograj: Eskişehirtől keletre. H. D.: E./B./T. u.: 365. o.; 565. o. 531. lj.

Dömörkapu:A Dömörkapu helynevet KISS LAJOS oszmán-török eredetûnek tekinti, és az ilyen nevû, Bátaszék külterületén lévõ kisebb településrõl a következõ adatokat közli: „Dömörkapu ’Bátaszékhez tartozó lakott hely a belterülettõl nyugatra’ [1796: Dömörkapu]. Az elsõdleges Szurdokút [1267/1380: Zurdukut] helységnév tükörfordításaként az oszmán-törökben Demirkap¡ helységnév keletkezett, s ez idõvel felülkerekedett a magyarban is. Köznévi elõzményéhez lásd oszm. demirkap¡ ’megerõsített szoros; sziklazátonyos hely’ (tulajdonképpen. ’vaskapu’). Azonos etimológiája van a pilisi és mecseki Dömör-kapu-nak is.” B. G. H. E. H.: Dömörkapu – Demirkap aloldal

Duttyán: „A duttyán köznévre visszavezethetõ földrajzi nevek
Hódmezõvásárhely: Duttyán. Régi csárda a mártélyi Dög-Tisza alsó DK-i sarkában a védtöltés mellett. Az 1700-as években már állt, s igen forgalmas csárda volt Szegvár, Mártély felõl Szeged felé vezetõ régi út mentén. A csárda környékét, mely régen is jó termõterület volt, ma pedig kiváló szántó, szintén Duttyán-nak nevezik.
A duttyán eredetileg ’török kereskedõ sátra’ jelentésben élt. A hódoltság korából (1646-ból) eddig egyetlen adatot találtak rá, s egyébként mint dél-alföldi tájszó napjainkig megõrzõdött.
A ’lacikonyha, csárda, vendégfogadó’ jelentésû duttyán köznév idõvel Dutytyán helynévvé válva metonimikusan — amint a Hódmezõvásárhely környéki adat mutatja — azt a területet is jelölheti, ahol egykor a duttyán-nak nevezett csárda volt.

Dragomán: a 18. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 77. lj.

Drinápoly(i): a török birodalom központja 1365-1457-ig. A török európai hadjáratainak fontos gyülekezőhelye. A kilencedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. K-N. Gy.: Sz.: 15, 20, 22, 30, 32-33, 35, 49, 61-62, 122, 129, 142, 147, 184-185, 193, 204, 207. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 10. lj.; 271. o. 426. o.; 430. o. 65. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 541. o. 194. lj.; 464. o.

Dzsánfedá: Jászberény török neve. Forrás: B. G. H. E. H..  A ráják védelmében aloldal.

Dsánkurtarán: a Buda birtokában lévő törökök a Duna-parti fő közlekedési út mentén, a bicske-dorogi leágazásnál építik meg Dsánkurtarán nevű erősségüket. Forrás: S. I.: A B. V. és O.

Dzsánik: város. 190, 193. o.

Dzserba: sziget. K-N. Gy.: Sz.: 135-137, 160, 165, 135. o.

Dzsezájir (Cezayir, Algéria) beglerbégje: K-N. Gy.: Sz.: 139. o.

Dzsidda (Jidda): város. K-N. Gy.: Sz.: 64, 150. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 92. lj.

Dzsidzselli (Djidjelli): város. K-N. Gy.: Sz.: 136-138. o.

Dzsihun: folyó; az Amu-Darja Közép-Ásziában. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Dzsulfa (Julfa): településnév. K-N. Gy.: Sz.: 203. o.

 


E


 

 

 


Edirne: Drinápoly mai neve. Lásd ott.

Egri Jüz: helység; ma: Egriöz, Eskişehirtől északra. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.; 564. o. 524. lj.

Egyiptom(i): K-N. Gy.: Sz.: 32-33, 35, 53-54, 61-64, 76, 82, 131, 137, 142, 153. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 49. lj. és 54. lj.; 399. o. 43. lj.

Ejub: Isztambul egyik külvárosa. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Elbisztán (Elbistan): K-N. Gy.: Sz.: 35, 43, 87. o.

Elie: helység. A 32-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

El-Kudsz: „szent”. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Erdel-Belgirad: Gyulafehérvár török neve. Erdély-Belgrád. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

Erdzsis (Erciş): település a Van-tó környékén: K-N. Gy.: Sz.: 100. o.

Ermen(i) Pazardzsik: település. Ma: Pazaryeri, Yenişehirtől délkeletre. H. D.: E./B./T. u.: 348. o.; 564. o. 514. lj.

Ermen-ili: tájegység elnevezés. A török birodalomba bekebelezett örmény területek neve.

Erzerum(i): város. K-N. Gy.: Sz.: 99, 155, 203. o.

Eslos: Seckau helység és vára Ausztriában az 1532-es hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Eszéki szandzsák: „Én (ti. Murad pozsegai bég – a szerk.) meterisz csinálással lévén elfoglalva, embereim közül ama helyeknek és partoknak megvédelmezésére elküldött…, az öszeki (eszéki) szandzsák agáiból és másokból összesen 300 válogatott emberrel fölkészültek és az említett feslett erkölcsűek ellen mentek…” 1543-ban. ” V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Eszkisehir (Eskisehir): T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 107. lj.; Az ókori Dorylaeum. Szultánönü szandzsákközpontja volt. Jelentése: óváros. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.; 564. o. 522. lj.; Lásd még Bejlik.

Eszöli-Mardin: Bariska István: Kőszeg ostromának emlékezete szerint ez Drávaszentmárton. Mivel ilyen helység nincs 2006-ban a térségben úgy tűnik hogy Felsőszentmárton faluról lehet szó a Drávához közel. V. D. Cs.: V. B.: 63. o.

Et-Tor: kikötőváros a Szuezi-öböl partján, a Színai-félszigeten. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 90. lj.

Eufrátesz: K-N. Gy.: Sz.: 154. o.

Ezor: helység. A 23-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Ezdin: „…(1500. január 3.) kelt bejegyzés szerint, amely az ágyúszekerek költségeit tartalmazza, Ezdin ziámet birtokosát, Iljászt bízták meg, hogy az ágyúkat eljuttassa a hajókra.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

 


F


 

 

 


Fatih Köprüszü: Hódító hídja.

Ferengisztán: az egész keresztény Európa. B. I.: K. O. E.: 204. o.

Fez: város Marokkóban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.

File: az ausztriai Kobersdorf falu törökös neve az 1532-es hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Filibe: Nagy város, Plovdiv török neve. Ókori elnevezése: Filippopolisz. Ma Bulgáriában van. a 14-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 74. lj.

Firantsza: Franciaország. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Francse (Francseország): Franciaország török neve. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Frengisztán: lásd Ferengisztán.

 


G, GY


 

 

 


Gabeszi öböl: K-N. Gy.: Sz.: 135, 160. o.

Galata: Isztambul egyik külvárosa az Aranyszarv-öböltől északra, részben keresztények lakták. K-N. Gy.: Sz.: 200. o. képe, 204-205. o.; l. m.: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 80. o.; 147. o. 56. lj.; 200. o.; 206. o. 19. lj.; 215. o. C. de V.: T. U.: 81. o.

Galatia: Bithiniától délre elterülő tartomány; fővárosa sokáig Ancyra (=Ankara) volt. H. D.: E./B./T. u.: 369. o.; 565. o. 540. lj.

Gallipoli (Gelibolu): város a dardanellák európai oldalán. K-N. Gy.: Sz.: 55. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 182. o.; 192. o. 6. lj.

Garmetokidzs: helység. A 28-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Gazán vilájete: I. Száhib Giráj kánt nevezi meg beglerbégjének Dzselálzáde Musztafa az 1532-es hadjárat leírásakor. Más adat nincs róla.

Gebze: település Isztambul és Izmit között félúton. Az ókori Lybissa városával való megegyezését többen vallják. H. D.: E./B./T. u.: 334. o.; 562. o. 481. lj. Hannibállal való kapcsolatáról: uo. 484. lj.; lásd még: 448. o.

Gediz folyó: Manisza város közelében. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.

Gendzs: Gencs, a mai Gencsapáti falu Szombathelytől északra. B. I.: K. O. E.: 176. o. 1532-ben. A Szultáni napló említi.

Goletta (La Goulette): város. K-N. Gy.: Sz.: 140-141, 144. o.; V. Károly 1535. július 14-én vette be a tuniszi partokon fekvő várost. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj

Gorjan: vár, török erősség a Boszna folyó mellett, Pozsega közelében. 1532-ben török határvár volt. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Gökcse Szu: folyó Törökországban Akbiyik faluban. Régi nevének népetimológiai változata: Galbor Szu. H. D.: E./B./T. u.: 347. o.; 563. o. 509. lj.

Gölmarmara: Marmara-tó. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.

Göridzse: „…összesített tímár defter, amelyben többek között arról írtak, hogy ki volt a Göridzse (Görice) nevű település egyik birtokának korábbi ura.” A település mai helyéről nincs adatom. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzréség aloldal.

Görösgáli náhije: 1551-ben már létezik ez a náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 85. o. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Görösgáli szandzsák: „Erre az időre (ti. az 1550-1551-es évekre) a mohácsi szandzsákból már kivált a szekcsői szandzsák, 1549-ben megszervezték a siklósi szandzsákot, 1554-ben pedig megalalkult a görösgáli szandzsák is.” V. D. Cs.: V. B.: 84. o. „a királyi rendelet szerint, 1559. december 7-én az egész itteni (szigetvári) őrség, gyalog és lovag Sellyére ment, és annak falait, amennyire csak lehetett lerombolta, az árkokat betemette, azután így cselekedtek Görösgál maradványaival is.” . V. D. Cs.: V. B.: 96. o.

Graddsaz: lásd Graudzsisz.

Graudzsisz: Grác (Graz) vára és városa Ausztriában az 1532-es hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Grodkó (Grocka): falu Ruméliában, szerb területen, Belgrádtól délkeletre a Duna mentén. Ma Grocka. H. D.: E./B./T. u.: 480. o.; 568. o. 592. lj.; 487. o.

Grúzia: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

Gudzsarati szultánság: K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Gürz Eliász: Gellért hegye, azaz a Gellérthegy Budán. S. I.: A B. V. és O.: 155. o.

Gürz Éljász: ua., mint Gürz Eliász. Lásd ott. S. I.: A B. V. és O.: 131. o.

Güzeldzse-hiszár: lásd Avala.

Gyulai szandzsák: Gyula elfoglalása után fontos közigazgatási változás következett be, míg az újonnan elfoglalt várat tették meg szandzsák székhellyé, addig Aradot náhije központtá minősítették vissza. Igaz, a források még néhány évig hol aradi, hol gyulai szandzsákot említettek.” 1566-ban. Forrás: Az 1566. év hadieseményei Magyarországon.

 


H


 

 

 


Hadzsi: A hadzsi köznévre visszavezethetõ földrajzi nevek
Esztergom: Hadzsi. Hadzsi-erdõ [K.Hághegy vagy ~, e].
A hadzsi (~ hacsi) az oszmán-törökben ’mohamedán zarándok, aki elzarándokolt Mekkába, s elvégezte az elõírt szertartást a Kába kõnél’ jelentésû, melyet köznévként ritkán használtak. Jóval gyakoribb volt viszont különféle tisztségnevek elõtt (pl. hadzsi ~ hacsi aga, hadzsi ~ hacsi szubasa), és mint tiszteleti elnevezés személynévvé is válhatott.
A török hódoltság után a hadzsi ~ hacsi köznévként ugyan nem maradt meg, viszont személynévvé vált, majd abból földrajzi névvé alakulhatott. B. G. H. E. H.: Dömörkapu – Demirkap aloldal.

Halab: Aleppo városának korabeli török neve. Ma Halep. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 16. lj.

Halis: lásd Kizil Irmak.

Halkali-Binar: Az első szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Hareke: vár és falu Törökországban Gebze és Izmit között. Hereke a mai neve. H. D.: E./B./T. u.: 336. o.; 562. o. 486. lj.

Harmanli: a tizenegyedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 65. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 163. o.; 530. o. 74. lj. (72, 74. lj.)

Harsányi náhije: 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknkak nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi, baranyavári és harsányi náhijékkal. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Haszán Pasa Palankaszi: a 27. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Talán a mai Azanjával azonos. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 86. lj.; Szendrő közelében található. H. D.: E./B./T. u. idevágó lábjegyzete szerint ez ma Smederevska Palanka. Régi neve Livada, azonban e név hamarosan feledésbe merült és a Haszán pasa palankaszi néven emlegették. H. D.: E./B./T. u.: 143. o.; 527. o. 30. lj.

Hatvani szandzsák: 1595-ban Arszlán bég volt a védője. Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Havala: arab szó. Lásd Avala.

Havikli: város. K-N. Gy.: Sz.: 85. o.

Havsza: a nyolcadik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 67. lj.; Edirnétől délkeletre. H. D.: E./B./T. u.: 168. o.; 531. o. 82. lj.; 459. o.

Hedvigmonostor: Beli Manastir települése Horvátországban. Mai magyar neve Pélmonostor. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Hendvig: K. G.: T. H. M.: szerint ez Rábahídvég törökösített neve. Dzselálzáde Musztafa írta így e helységet az 1532-es hadjárat leírásakor.

Hilla: település Bagdad környékén. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Hiram:Ugyanitt található Haram (Hiram) vára is, ahol 897-ben (1492) tüzérségi összeírást állítottak össze, melyből kitűnik, hogy a feltüntetett négy tüzér mind muzulmán volt.” „Ebben a várban a tüzérség vezetője (topcsibasi) Hamza volt, aki napi 7 akcse díjazásban részesült” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Hiszárdzsik: (tévesen Hiszárlik, vagy Hiszarlik néven is nevezték) helység. 1. A 29. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. A mai Krucska a régi Jugoszláviában. (Nincs ilyen nevű helység Szerbia-Montenegró államban. A szerk.) T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 88. lj. A 33-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. 2. falu Ruméliában, Bolgárföldön, nem messze Plovdivtól. Vetren nevének török változata, a közelben levő vár miatt (hiszár=vár)., H. D.: E./B./T. u.: 469. o.; 574. o. 666. lj.

Hiszarli: helység. A kilencedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Holovnik:Ezenkívül a 872. év (1467-68) adóösszeírását tartalmazó defterében (tahrír defter) Reszava várában két (BOA MAD 5. 252., 255.), Nikápolyban 11, Holovnik várában pedig 9 tüzér volt keresztény.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Horászán: állam. Kapcsolódik ehhez: Asik pasa. T. L.: R, K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.

Horezm: terület név. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

 


I


 

 

 


Ibrahim Pasa Palankaszi: a 88. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Korabeli helye ismeretlen. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 87. lj.

Iflaklar: helység. A 20-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Ihtimán: helység. A 17-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 76. lj.;. H. D.: E./B./T. u.: 529. o. 61. lj.; 530. o. 63. lj. A tizennyolcadik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Iladzs: nem beazonosított helység valahol Murujek vára, törökül Mürtek vára előtt. A 6-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Ilidzse: helység. A 24-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel van Nišhez.

Ilijia: Jeruzsálem korábbi arab neve. DZS.: R. P.: 243. o.; Lásd még al-Kudsz és Bajtu-l-Makdiszi.

Illok: Újlak vára. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

India(i): K-N. Gy.: Sz.: 150-152, 154, 156-158, 167, 202-203. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

Irak(i): „alföld” (al-Irak: ország neve). K-N. Gy.: Sz.: 103. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

Irán(i): K-N. Gy.: Sz.: 103, 133, 134, 139, 141, 151, 180, 184, 190. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

Irsa: Nagyharsány. „A szultáni sátrat, melyet Mohamed bég lovasai kísértek, még aznap „Irsa nevű faluig” (Harsányig) vitték.” V. D. Cs.: V. B.: 79. o.

Islanidse: Iszlanidzse vára és helység Ausztriában vagy Szlovéniában az 1532-es török hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Iszfahan: város. K-N. Gy.: Sz.: 154, 203. o.

Iszkenderuni öböl: K-N. Gy.: Sz.: 139, 203. o.

Iszker: a Duna jobb oldali mellékfolyója; Szófiától délre ered. H. D.: E./B./T. u.: 158. o.; 529. o. 59. lj.

Iszlávin országa: Szlavónia török neve. B. I.: K. O. E.: 179. o.

Iszpánia: Spanyolország törökös neve. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Isztambul(i): (Konstantinápoly, Bizánc, Byzantion) 1454-től a török birodalom fővárosa. Az ókori görögök által alapított város a kelet-római birodalom, majd utóda, a bizánci császárság székhelye volt. 1453-ban jutott török kézre. K-N. Gy.: Sz.: 21-22,24-25, 27-28, 31, 33, 36, 44, 48-49, 57-59, 61-63, 70, 72, 80, 83, 85, 88, 91, 94, 97-98, 103, 106-108, 111-112, 117, 120, 122, 125, 129, 132-134, 139, 141, 144-145, 149, 151-152, 154, 157, 159, 164-165, 172, 176, 179, 184, 186-187, 190, 192-194, 200(kép), 202-206, 208-210, 212. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 144. o. 10. lj.; 196. o.; 205. o. 4. lj.; 263. o. 29. lj.; 400. o. 77-78. lj.; 344. o.; 408. o. 204. lj.; 410. o. 255. lj.; 392. o.; 414. o. 331. lj.; 427. o. 4. lj.; Kép: 283. o.; 351. o.; H. D.: E./B./T. u.: 333. o.; 561. o. 478. lj. Bajezid szultán dzsámi: H. D.: E./B./T. u.: 250. o.; 549. o. 307. lj.

Isztolni Belgirád (vagy Belgrád): Székesfehérvár török neve. K-N. Gy.: Sz.: 178. o.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj.

Ivranja: „…Ivranja (Irvanya, Vanje Skopjehez közel) várában szolgálatot teljesítő…” „1473-ban Ivranja várában 10 ágyú és 16 puska volt megtalálható.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Izmir: város. K-N. Gy.: Sz.: 203, 210. o.

Izmit: lásd Iznikmid.

Iznik: város. Itt alapította Orhan szultán az első imáretet 1336-ban. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 149. o.91. lj. Az ókori Nicea városa. H. D.: E./B./T. u.: 342., 442. o.

Iznikmid (Izmit): város. Másik (latin) nevén Nicomedia, vagy magyarosan Nikomédia. Ma Izmit Törökországban. H. D.: E./B./T. u.: 335., 337-341., 447. o.

Izvornik: város Szerbiában a boszniai vilajetben, a Drina folyó partján. Szandzsákszékhely. Forrás nélkül: A boszniai vilajet egyik szandzsákjának a székhelye. A Drina menti fontos vár az első magyar végvárvonal összeomlásakor került török kézre.

 


J


 

 

 


Jagoda (Jagodina): 1. „eper” 2. mezőváros Ruméliában, szerb területen, Szendrőtől délre. 1555-ben leginkább törökök lakták. H. D.: E./B./T. u.: 143. o.; 527. o. 31. lj.; 480. o. 3. Dávid Géza szerint ez Szvetozarevo helység. Forrás: internetes anyag.

Jalandzsi Ali: helység Kutugun falu közelében. D. J. Hazudok Ali-nak fordította, de inkább Hazudós Ali lehetne. Másoknál Jilandzsi(k), azaz Kígyós. Ma nem azonosítható helység Anatóliában. H. D.: E./B./T. u.: 375. o.; 566. o. 545. lj.; 433. o.

Jancourteran: Adony városunk török neve. Forrás: Internet.

Janicsár: A jancsár ~ janicsár köznévre visszavezethetõ földrajzi nevek
A Gyermely község külterületi nevei között található Jancsármajor elnevezést KISS LAJOS is fölvette monográfiájába, és következõképpen magyarázza: „Jancsármajor ’lakott hely a Gerecsében a Gyermelyhez tartozó Gyarmatpusztától délnyugatra’ [1895: Jancsárm.: Pallas-Lex. X, 708. lap utáni térképen, de l. 1745: „Jancsár Berek” (Gyarmatpuszta és Vasztélypuszta között): FMTÉ. 6: 241 is]. A Jancsár helységnév elõzménye a családnévként is is használt jancsár ’janicsár’. Utótag annyi  mint major ’nagyobb gazdasági település a határban’… ”.
A mai janicsár szavunk jancsár hangalakban egy latin nyelvû szövegben már a XV. században is fölbukkant, igazában véve a hódoltság korában terjedt el. Késõbb azonban a „török hódoltság után a jancsár szó használata természetesen ritkább lett, de maga a szó nem veszett ki egészen nyelvünkbõl. Érdekes, hogy noha a török korban a jancsár alak volt az általános használatú, a teljesebb janicsár alak vált köznyelvivé.”.
A magyar nyelvterületen a jancsár ~ janicsár köznévre visszavezethetõ földrajzi nevekben minden bizonnyal a Jancsár (esetleg a Janicsár) családnév rejlik. Föltevésem szerint a Jancsár személynévvel kapcsolatos helynevek valószínûleg már a hódoltság idején is létrejöhettek. A fenti földrajzi nevek ide sorolását az indokolja, hogy egyrészt a jancsár ~ janicsár szó, noha a szerbhorvátból került a magyarba, végsõ soron oszmán-török eredetû, másrészt viszont az erre a köznévre visszavezethetõ helynevek keletkezésében a török hódoltság korának lehetett meghatározó szerepe.” (idézet rövidítve) B. G. H. E. H.: Dömörkapu – Demirkap aloldal.

Janina: Ruméliában volt. Ma Görögországban az Epirosz-hegységben, Korfu szélességében, attól kb. 80 km-re.

Janjai (Janinai) szandzsák: Az albániai Valona város közelében elhelyezkedő szandzsák. A mirliva itt 1555-ig Szinán bég volt. (Forrás: Internetes anyag.)

Japukofcse: helység. A 27-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Jarak: Jarak vára valahol Bögürdelen vára és Dimitrofcsa vára között. Nincs egyértelmű beazonosítása. A 4-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Jeruzsálem: Mekka: a mohamedánok számára a három szent város egyike. A harmadik volt a fontossági sorrendben Jeruzsálem. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Jokböjük: falu Ruméliában. Bolgár neve Virovo. H. D.: E./B./T. u.: 164. o.; 530. o. 74. lj.

Jumn (al-Jumn): boldogság (lásd "jemen", ebből ered a téves római Boldog Arábia (Arabia Felix) név).

Junuszböjük: a Jokböjük falu régebbi szakirodalomban használt neve. Lásd ott.

 


K


 

 

 


Kabarmak: Nagykapornak helység törökös neve. B. I.: K. O. E.: 175. o. A Szultáni napló szerint.

Kadiköj: lásd Kalkedon.

Kaf: „Ezen a vidéken magas tornyú várak és hozzáférhetetlen erősségek vannak. Arsán (Nagyharsány) várának, mely a Kafhoz és Sahakhoz hasonló magas hegyen épült:…” V. D. Cs.: V. B.: 62. o.

Kaffa : város. K-N. Gy.: Sz.: 11, 20, 22, 209. o.

Kaffa szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 11, 15. o.

Kafirisztán: a. m. a gyaurok országa. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Kairó: „Hatalmas” Város Egyiptomban. K-N. Gy.: Sz.: 32-33, 53-54, 59, 61, 63, 157. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 49., 52., 53., és 54. lj.

Kajali: a 13-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 72. lj.

Kajszeri (Kayseri): város. K-N. Gy.: Sz.: 84, 87, 203, 207. o.

Kalaba: helység Ankarától északkeletre. Ma is így nevezik. H. D.: E./B./T. u.: 429. o.; 571. o. 630. lj.

Kalkedon: ma Kadiköj, Isztambul legismertebb ázsiai városrésze. Itt ülésezett a negyedik egyetemes zsinat 451-ben, melyen fontos krisztológiai dogmát fogalmaztak meg. H. D.: E./B./T. u.: 333. o.; 561. o. 478. lj.

Kalona: helység. A 26-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel Nišhez.

Kanizsai vilajet: 1600-ban vagy 1601-ben: Az 1600-as évben történt török meghódítás után az erősen megrongálódott Kanizsa várát a törökök helyreállították, jelentős katonai erőkkel szállták meg, és az új vilajet székhelyévé tették. A szigetvári szandzsákot ekkor Kanizsa alárendeltségébe uralták, s egyúttal Pécs is véglelgesen szandzsákbégi központ lett. V. D. Cs.: V. B.: 114-115. o. A vár 1601-es elfoglalása után szervezték meg a kanizsai vilajetet: V. D. Cs.: V. a B.: 150. o.

Kapi Derbent: (Másképpen: Kapu Derbent, vagy Kapulu-Derbend) helység. A 16. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Szorost is jelöl ugyanitt. Ma Klisura a következő könyv szerint: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 75. lj.; Ma Trojanova Vrata a következő könyv szerint: H. D.: E./B./T. u.: 159. o.; 530. o. 63. lj. A 17-ik és 18-ik szállóhely közötti helység az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Kápolna(?): vitatott helységnév meghatározás. Idézem Kiss Gábor: Török hadak Magyarországon című könyvének idevágó lábjegyzetét: „Így van a Naplóban, Pecsevinél és Szolakzádénál is. Nem lehet más, mint „Palkonya” Kápolna vára mellett. „Kápolna vára mellett... Ma elfoglalták Kápolna várát.” V. D. Cs.: V. B.: 63. o.

Kapornok: lásd Kabarmak.

Kaposvári náhije. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Az átszervezés után a pécsi szandzsák alárendeltségében maradt a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni és 1582-ig a kaposvári náhije. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Kappadokia: tartomány Anatóliában. H. D.: E./B./T. u.: 392. o.

Kara-Binarli: helység. A tizenhatodik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Karadeniz: Fekete-tenger. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 15. lj.

Karahiszár: város. K-N. Gy.: Sz.: 177. o.

Karakus: falu Bögürdelen várától nem messze. A 2-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Karali(?): ezen a környéken ma Karahüyük és Karakamis lehet folytatása a fenti névnek, más útleírók szerint inkább az utóbbi. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.; 565. o. 526. lj.

Karamán emírség: Központjuk először Lárende később Kónja volt. Az oszmán hódításnak ők álltak legtovább ellent, egészen a XV. század végéig. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj.; lásd még Karamán és Karamanoglu Mehmed.

Karaman-Eregliszi (Ereğli): város. K-N. Gy.: Sz.: 183. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 308. o.; 402. o. 98. lj.

Karamani beglerbégség: K-N. Gy.: Sz.: 82. o.

Karaman-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének a neve, ahol korábban a Karamán emírség területei voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.

Karamusza:

Karancs: Karanac települése Horvátországban néhány km-re Pélmonostortól délkeletre. Mai magyar neve is Karancs. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Karbala: település Bagdad környékén. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Karistiran: az ötödik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. A második állomáshely V. A. és Z. F. követjárása idején 1555-ben. Ma Böjük Karistiran. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 64. lj.

Kars: város. K-N. Gy.: Sz.:155. o.

Kartal: 1. település Isztambultól délkeletre, a Márvány-tenger partján. H. D.: E./B./T. u.: 333. o.; 562. o. 480. lj.; 448. o. 2. „sas”. H. D.: E./B./T. u.: 562. o. 480. lj.

Kaszaba: kisváros. Forrás: Internetes anyag.

Kasztamonu (Kastamonu): város Anatóliában. K-N. Gy.: Sz.: 194. o.

Kasztamonui szandzsák: H. D.: E./B./T. u.: 305. o.; 557. o. 427. lj.

Kavala: 1. „Egy Kavala nevezetű, barátságos falunál értünk ki a tengerpartra; mert amonnan már nem kell keresztülmenni Szésztosz és Abüdosz vára közt… Szaloniki háromnapi járóföldre esik onnan, a Szent Hegy pedig húsz mérföldnyire a tengeren át;…” 2. valószínűleg ua., mint Kavála. Lásd ott.

Kavála: település. K-N. Gy.: Sz.: 191, 194. o.

Kazikli Dereszi: település Törökországban Izmit és Iznik között.  H. D.: E./B./T. u.: 341. o.

Keklik-Jordu: helység. A tizenegyedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Kemáh:Az 1520-as karamániai-Rúm Idzsmál (összesítő) deftere szerint Kemáh várában 2 badzsaluska, 5 sajka, 29 zarbuzán ágyú és 16 tüzér volt megtalálható.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Khádimköj: A negyedik szállóhely lett volna terv szerint az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Khalidzse: helység. A tizenkettedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Khaszköj: Az ötödik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Közel Edirnéhez.

Khorvát: Horvátország török neve Dzselálzáde Musztafánál. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Kilia: város. K-N. Gy.: Sz.: 9. o.

Kiras: a Karasica folyó török neve (Szinán csausnál). V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Kirk-Kilissze: város Trákiában, ma Kirklareli (Törökország) Negyventemplom a magyarra fordított neve. B. I.: K. O. E.: 273. és 96. o.

Kirsehir (Kirşehir) szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 86. o.

Kirsehir (Kirşehir): város. K-N. Gy.: Sz.: 85. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 150. o. 109. lj.

Kizil Irmak: folyó, a régi neve Halis. D. J. említi Adzsi néven is. E folyó a leghosszabb Törökországban, mintegy ezerszázötven kilóméter. H. D.: E./B./T. u.: 390. o.; 567. o. 566. lj.

Kizil-kia: vörös szikla (helynév).

Klajsz: Gleisdorf helység Ausztriában az 1532-es hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Klis: város. Sóbányáiról volt nevezetes. K-N. Gy.: Sz.: 189. o.

Klisz: Klissza horvátországi várának törökös neve Dzselálzáde Musztafánál. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál.

Klucs: a mai Ključ falu Bosznia-Hercegovinában. A török uralom előtt a Jajcai bánság területén az egyik kisebb jelentőségű vár volt. Romjai ma is megtekinthetők. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Kollo (Collo): város. K-N. Gy.: Sz.: 138. o.

Kolobok:a 877. évben (1473.)… a hercegovinai Kolobok várában szolgáló Iszmail 882. Ramazán hónapban (1477. december) tímár birtokkal rendelkezett.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloladal.

Komendvár: K. G.: T. H. M. szerint ez nem lehet más, mint Körmend. A Szultáni napló szerint. 1532-ben.

Konis: falu Ruméliában, bolgár földön. Plovdivtól nem messze. H. D.: E./B./T. u.: 466. o.

Kónja (Konya): város. K-N. Gy.: Sz.: 14, 20, 23-25, 99, 181, 185-187, 190, 203. o.; A Karamán emírség második székhelye. T. L.: R, K, K Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj. „…a Karamán uralkodóval folytatott Konya melletti csata (1386),…” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Konstantin (Constantine): város. K-N. Gy.: Sz.: 138. o.

Kopács: Kopačevo települése Horvátországban északra Eszéktől. Mai magyar neve is Kopács. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Koppányi szandzsák: „A koppányi, a pécsi, a szekszárdi és a simontornyai szandzsákok lakói biztonságba kerültek az alávalaló hitetlen gonosztevők rossz szándékától, s (most) nyugalomban élhetnek.” 1604. novembere után. V. D. Cs.: V. B.: 116. o. a viszonylag nyugodt őszi és téli hónapok után, 1582 tavaszán újra portyára indultak a végváriak. Március 13-án a veszprémi és tihanyi katonák a koppányi török szandzsák vásárait akarták kifosztani, s ennek során elfogták a hídvégi török vár parancsnokát, Mehmet beslya-agát és számos lovas-beslyát. V. D. Cs.: V. a B.: 124. old.

Kopranicza:Zilkáde hónap elsején (1603. április 12.) elhaladtunk a Kopranicza (Kapronca) nevű vár előtt, a gáziknak portyát engedélyeztünk.” V. M. L.: K. V.: 93. o.

Koron: város. K-N. Gy.: Sz.: 17, 135, 139. o.

Köpri vára: egy vár Ausztriában Grafendorf közelében. 1532-es török hadjárat. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Krimi tatár kán(ság): K-N. Gy.: Sz.: 131. o.; T. L.: R, K, K Az O. B.: 400. o. 59. lj.; 402. o. 101. lj.

Krassó: Karasica folyó Horvátországban és Magyarországon. Dzselálzáde Musztafa. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Kudsz-i Mübárek: „áldott szentség”, Jeruzsálem török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 190. o.; 194. o. 26. lj. Lásd még: al-Kudsz, Kudsz-i Serif. C. de V.: T. U.: 409. o.

Kudsz-i Serif: Jeruszálem török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 190. o.; 194. o. 26. lj. Lásd még al-Kudsz, Kudsz-i Mübárek

Kudüsz: Jeruszálem török neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 190. o.; 194. o. 26. lj.

Kula:Döbrögköz: Kulai-köröszt. A volt Kula utcában áll; Kulai-kut. Kulai utca : Munkácsi utca [Munkácsy mihály u]; — Nak: Kula.. Valamikor legelõ volt.; — Ozora: Kula-domb. Kula ajja. Kulai út. Kula kert. Kula, Kulai kastély. Kulai-árok; — Diszel: Kula-domb : Homokgödör. Csontokat találtak itt.
A magyar nyelvterületen — amint a fenti példák mutatják — a Kula és néhány (fõleg -i képzõs) származéka bel- és külterületi névként egyaránt elõfordul. A vajdasági Dél-Bácskában viszont — nagyjából Szabadka és Újvidék között — Kula település neveként szerepel. KISS LAJOS monográfiájában a következõket találjuk róla: „Kula ’helység a jugoszláviai Bácskában Szenttamástól (Srbobran) nyugat-északnyugatra’ [1543]. A szerb-horvát Kúla átvétele. Ennek köznévi elõzménye a szerb-horvát kúla ’torony; vártorony, bástya’ < oszm. kule ~ R. kula ’torony’ < arab qulla ’tetõpont, csúcspont, csúcs’.”. — KAKUK ZSUZSA pedig a hódoltság korában (fõképpen Jedikula ~ Jedicula ’Héttorony’ formában) nyelvünkbe került kula szó elterjedését és eredetét a következõképpen összegzi: „A magyar adatokban az összetétel második tagja, a török kule ’torony’ mindig kula alakban fordul elõ. Ebbõl arra lehetne következtetni, hogy a déli szláv nyelvek közvetítésével került hozzánk. Egy ilyen szó esetében azonban ez aligha volna helyes föltevés. Maguk a nyelvi megfelelések sem teszik ezt szükségessé. A kule szónak a törökben is lehetett régen magánhangzó-hasonulásos kula alakja, s a magyar magánhangzó-harmónia is kula alakot kíván””. (az idézet rövidítve) Forrás: B. G. H. E. H.: Dömörkapu – Demirkap aloldal.

Kum: folyó Manisza közelében. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.

Kursunlun: település. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Kursz: település(?). K-N. Gy.: Sz.: 200

Kuru Csesme: a 21. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 80. lj.

Kuru: helység. A tizenötödik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. Filibétől nem messze.

Kute Szu: folyó. Az egykori Kütahya Su folyó mai neve: Porsuk. H. D.: E./B./T. u.: 358. o.; 565. o. 527. lj.; 435. o.

Kutilin: helység. Kakuk Zsuzsa szerint az Ankara közelében fekvő Kutugun felel meg e meglehetősen elírt helynévnek. H. D.: E./B./T. u.: 375. o.; 566. o. 545. lj.

Kutugun: lásd Kutilin.

Kücsük Csekmedzse (Kücükcekmece): T. L.: R., K., K. Az O. B.: 155. o.; Az első szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. 160. o. 6. lj.; 278. o.; 396. o. 1. lj.; 426. o.; 430. o. 60. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 171. o.; 531. o. 88. lj.; 455. o.

Kütahja (Kütahya; Kute): város Anatóliában. K-N. Gy.: Sz.: 20, 185-186, 190. o. ; a Germijánok fővárosa. Itt született Sejhi Juszuf Szinán. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 150. o. 111. lj.; 55. o.; 144. o. 22. lj. Az ókori Cotyaeum. Hosszú időn át az anatóliai beglerbégség központja volt. H. D.: E./B./T. u.: 358. o.; 565. o. 528. lj.

 


L


 

 

 


Lajnpidzse: Leibnitz helyég Ausztriában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Lárende: város. A Karamán emírség első székhelye. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj.

Laskó: Lug települése Horvátországban kb. 15 km-re északra Eszéktől. Mai magyar neve is Laskó. V. D. Cs.: V. B.: 89. o.

Láz: Szerbia török neve. 1459-ben vált török tartománnyá, de már 1389 óta hűbérese volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 73. o.; 146. o. 44. lj.

Lefcsei náhie: Ma Levaè néven tájegység Szerbia középső részén a Gledièka Planina és a Juhor hegység között, a Morava folyótól nyugatra. A szendrői szandzsák része volt. Jagodina és Dobranie helységek a területén voltsak. Forrás: Internetes anyag.

Lemboh: Lembach vára és helység Ausztriában vagy Szlovéniában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Lepanto:  Cristóbal de Villalón itt is megfordult mint gályarab. C. de V.: T. U.: 78. o.

Lindosz vára: 1522-ben történt elfoglalása után 24 db ágyút helyeztek el benne a törökök. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Livada: lásd Haszán pasa palankaszi.

Livadije: közelebbről meg nem nevezett helység, vagy terület. Ágyúkat készítettek itt a XV. század végén. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

 


M


 

 

 


Magrib: nyugat (Maghreb: É-afrikai arab országok, Arábiához képest nyugat).

Mahdia: kikötőváros. K-N. Gy.: Sz.:160. o.

Ma-i Fakisterhisz: Feistritz folyócska Ausztriában az 1532-es hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Má-i Szalaviz: Má-i-Szalaviz táborhelye.” Beazonosíthatatlan helységnév. A Szultáni napló szerint.

Malkara: város. K-N. Gy.: Sz.: 194. o.

Manisza(i): egykori szandzsákszékhely Nyugat-Törökországban, Izmirtől északkeletre. K-N. Gy.: Sz.: 10, 14, 19, 24-25, 27-28, 30-31, 33-34, 37-38, 117, 132, 171, 180-181, 186. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 132. o.; 152. o. 141. lj.; A Szaruhán emirátus székhelye: 55. o.; 145. o. 23. lj.; II. Szulejmán szultán itt volt szandzsákbég az 1510-es években. .; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 161. o. 12. lj.

Maniszai szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 10, 12, 14. o.

Maras (Maraş): város. K-N. Gy.: Sz.: 209. o.

Mardin: város. K-N. Gy.: Sz.: 31, 200-203. o.

Marhomen: Mayerhofen vára Ausztriában az 1532-es török hadjárat idején. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Marmara tó: tó Manisza közelében. K-N. Gy.: Sz.: 34. o.

Marokkó: A törökök nem foglalták el, csak egy általuk támogatott trónkövetelőt tudtak rövid időre az uralomra juttatni. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.

Maszkat (Masqat): város. K-N. Gy.: Sz.:156-157. o.

Maszut Köj: a század elején Maszud néven ismerték, ma Mesutciftligi alakban bukkan fel török helységnévtárakban. H. D.: E./B./T. u.: 367. o.; 565. o. 537. lj.

Medina: K-N. Gy.: Sz.: 33, 64, 156. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 236. o.; 266. o. 113-114.lj. Az iszlám öt kötelességének egyike felkeresni Medinát és MekkátH. D.: E./B./T. u.: 546. o. 264. lj. Mekka: a mohamedánok számára a három szent város egyike. A második a fontossági sorrendben. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.

Medskemoria: a Muraköz török neve. V. M. L.: K. V.: 81. o.

Mekka(i): K-N. Gy.: Sz.: 33, 64, 126, 152, 156, 186, 203. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 236. o.; 266. o. 113. lj.; 267. o. 114. lj.; Az iszlám öt kötelességének egyike felkeresni Medinát és Mekkát H. D.: E./B./T. u.: 546. o. 264. lj. Mekka: a mohamedánok számára a három szent város egyike. A legfontosabb volt Mekka. Forrás: B. I.: K. O. E.: Jegyzetszótár.; Egy a törökök jövőjével kapcsolatos jóslatban szerepel Mekka is. C. de V.: T. U.: 8-9. o.

Memphisz: város Egyiptomban. Sokáig Egyiptom beglerbégségének a székhelye. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 49. lj. és 53. lj. L. m. ’Egyiptomi beglerbég’.

Mendirek: B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Mendirek tornya:. 24 db ágyú volt a toronyban 1522-ben a vár török elfoglalása után. 21 ágyú – ezeken felül – használhatatlan volt. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Mentese emírség: A Mentese-dinasztia a XIII. század vége felé hajtotta uralma alá az Ajdin emírség területétől délre eső törzsi birtokokat. Központjuk Milász, majd Mugla volt. Végleges bukásukra 1426 körül került sor. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 25. lj.

Mentese szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 19. o.

Mentese: város. K-N. Gy.: Sz.: 10. o.

Mentese-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének a neve, ahol korábban a Mentese emírség területei voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.

Merdzsidábik: itt zajlott le 1516-ban az egyiptomi (a törökök által arabnak nevezett) hadjárat egyik fontos csatája Redzseb 25. = augusztus 24-én. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Merzifon: város. K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Mesutciftligi: lásd Maszut Köj.

Midián: a bibliai Midiánon a Színai-hegytől keletre eső részeket értették e korban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 91. lj.

Milász: város Anatóliában. Mentese emírség első központja volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 25. lj.

Modon: város. K-N. Gy.: Sz.: 17, 135. o. Moton vára és városa: B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal. 897-ben (1492) 16 muzulmán tüzér szolgált a várban. „A motoni tüzérek Anatóliai és Ilidzsához, Ivranyához, Sarköjhöz és Fenerhez hasonló rulméliai területekről összegyűjtött kapikulu odzsakokhoz tartoztak. Ezek közül csak egy származott Magyarországról”. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Mohácsi náhije: 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknkak nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi, baranyavári és harsányi náhijékkal. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o. 1591-ben a lakosság megoszlása a mohácsi náhijében: Város: magyar lakosságú (2), szerb (0), vegyes (1) Falu: magyar lakosságú (18), szerb (11), vegyes (1). V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Mohácsi szandzsák: „1541 augusztustól Kászim mohácsi bég megkezdte a mohácsi szandzsák megszervezését Eszék, Mohács, Szekszárd, Tolna, Dunaföldvár erősségeire támaszkodva. Ebben a szandzsákban akkor még csak kicsi és gyenge várak álltak: Dárda, Kőszeg (Kiskőszeg), Baranyavár, Mohács, Szekcső (Dunaszekcső), Földvár (Dunaföldvár). A török várakkal ekkor még szemben álltak Esztergom, Székesfehérvár, Simontornya, Ozora, Anyavár (Sióagárd), Döbrököz, Szászvár, Márévár, Pécs, Szigetvár, Siklós és Valpó.” V. D. Cs.: V. B.: 68, 73. o.A mohácsi szandzsákot, melyet 1543 után sokszor pécsi szandzsáknak is neveztek, felosztották a mohácsi, pécsi, szentlőrinci, szentmártoni, szászvári, szellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, nagyharsányi, baranyavári, pécsváradi és szekcsői nahijékra.” V. D. Cs.: V. B.: 82. o. Az 1550-1551-es években a törökök jelentős erődítési munkálatokat végeztek a mohácsi szandzsák váraiban. Erre az időre a mohácsi szandzsákból már kivált a szekcsői szandzsák, 1549-ben megszervezték a siklósi szandzsákot, 1554-ben pedig megalalkult a görösgáli szandzsák is. V. D. Cs.: V. B.: 84. o. „1560 szeptemberében a pécs-mohácsi szandzsák török csapatai ellencsapásra készültek.” V. D. Cs.: V. B.: 97. o. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Módosult a mohácsi szandzsák is, mivel székhelyét a szekcsői várba helyezték át. 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknkak nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi baranyavári és harsányi náhijékkal. A szekcsői szandzsák volt a török csapatok egyik legfontosabb felvonulási körzete. Mohácson állandó táborhelyet rendeztek be az átvonuló török csapatok számára. Ennek kiszolgálására délszlávokból álló ún. müszellem alakulatokat szerveztek Herceglak (Knezevo), Danóc (Danovce) és Izsép (Topolje) falvakban. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Mora: város, szandzsákbéghely. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 25. lj.

Morea: a törökök a Pelloponészosz félszigetet jelölték így. Forrás nélkül.

Morpruk: Maribor városa Szlovéniában, azaz a régi Marburg az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Mosusz: (?)B. I.: K. O. E.: 186. o.

Moszul (Mosul): K-N. Gy.: Sz.: 100, 202-203. o.

Mugla: város Anatóliában. Mentese emírség második központja volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 25. lj.

Muhat: falu valahol Maszut Köj után. Ma nem azonosítható helység. H. D.: E./B./T. u.: 368. o.; 565. o. 539. lj.

Musztafa pasa Köprüszü (Szvilengrad): a tizedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton, ma Szvilengrád, törökül Köprü. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 65. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 164. o.; 530. o. 75. lj.; 465. o.

Mürtek: Mürtek vára értelemben. Murujek vára. Dimitrofcsa vára és Vulkovár vára között volt. (Forrás: Szultáni napló)

 


N


 

 

 


Nahicsevan: település. K-N. Gy.: Sz.: 155. o.

Nádazd:a mohácsi szandzsákbég szeptember 03-án jelentette a pasának, hogy „Nádazsd” (Mecseknádasd) párkány súlyosan megrongálódott, s azonnal javításra szorul.” V. D. Cs.: V. B.: 98. o.

Nikápoly:Ezenkívül a 872. év (1467-68) adóösszeírását tartalmazó defterében (tahrír defter) Reszava várában két, Nikápolyban 11, Holovnik várában pedig 9 tüzér volt keresztény."

Nikszár (Niksar): város. K-N. Gy.: Sz.: 190. o.

Nisarvar(?): a helységnév beazonosítása vitatott. B. I.: K. O. E. cimű könyve szerint ez Tüskevár. Nisavar-t ír a Szultáni napló és Dzselálzáde Musztafa is, de Pecsevi szerint ez Sárvár.

Novi: Novi várában 897-ben (1492) hét török tüzér szolgált. „A Novi vár 1499. február-április havi (904. Resen) tüzérségi összeírását tartalmazó listából megtudható, hogy a tüzérségi állomány Nikápoly, Koszova, Ivrandzsa, Szófia és Vidin környékéről gyermekadó (devsirme) során összegyűjtött és központi janicsár alakulatokhoz (kapikulu odzsagi) tartozó tüzérségi egységből tevődött össze.” „(1538. január-1538. június) Novi várában ágyút öntöttek.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

 


O


 

 

 


Ohel: Bécsújhely helység Ausztriában, Burgenlandban az 1532-es török hadjárat során. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Ok mejdani:Az odabasikat figyelmeztessék, hogy a nyíllövéshez kedvet érző bajtársakat küldjék el gyakorolni. Az Ok mejdánin, a gyakorló házak közelében, van egy puskalövésre kijelölt hely; az oda való céltáblákat szintén a talimhánedzsik őrzik.
Szerdai és csütörtöki napon [ott] tanítják lőni a janicsárokat.” B. G. H. E. H.: Janicsárok „végnapjai” aloldal

Oman: ország. K-N. Gy.: Sz.: 156. o.

Oran: város. K-N. Gy.: Sz.: 165-166. o.

Ormuz (Hormuz): város. K-N. Gy.: Sz.: 154, 156-158. o.

Oszmán birodalom: T. L.: R, K, K Az O. B.: 400. o. 59. lj.

Oszman-ili: tájegység elnevezés. A török birodalom azon területének neve mely kezdettől fogva az oszmán törzsé volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.

 


Ö


 

 

 


Örményország: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.

Öszek: Eszék vára és települése. A 9-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

Öszeki szandzsák: V. D. Cs.: V. B.: 74. o. Lásd még Eszéki szandzsák.

 


P


 

 

 


Palesztína: K-N. Gy.: Sz.: 118. o.

Parkani szandzsák: a szolnoki szandzsák török forrásokban előforduló neve. A temesvári vilájet egyik szandzsákja annak megalakulásakor. S. I.: Sz. és V.: 27. o.

Patrasz: Cristóbal de Villalón itt is megfordult, mint gályarab. A katolikus mondavilág szerint Szent András itt szenvedett mártíromságot. C. de V.: T. U.: 78. o.

Pazardzsik: a 15-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 75. lj.; . H. D.: E./B./T. u.: 529. o. 61. lj.; 530. o. 66. lj.; 161. o.; 530. o. 67. lj.

Peñón de Vélez: erőd Peñón városában. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.

Peñón: város. K-N. Gy.: Sz.: 136-138. o.

Pera: a XVI. században Isztambulnak a galatai városrésztől északra fekvő területe. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 80. o.; 147. o. 56. lj. Cristóbal de Villalón szerint magát Galatát is így hívták régebben. C. de V.: T. U.: 81. o.

Perzsia(i): K-N. Gy.: Sz.: 64, 99, 101, 128, 154-155, 179, 181-182, 187-189, 191, 203. o. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 216. o.;263. o. 36. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj.

Pecsevi: Pécs. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Pécsi náhije: 1551-ben már létezik ez a náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Pécsi szandzsák:  „1560 szeptemberében a pécs-mohácsi szandzsák török csapatai ellencsapásra készültek. V. D. Cs.: V. B.: 97. o.” A mohácsi szandzsákot, melyet 1543 után sokszor pécsi szandzsáknak is neveztek, felosztották a mohácsi, pécsi, szentlőrinci, szentmártoni, szászvári, szellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, nagyharsányi, baranyavári, pécsváradi és szekcsői nahijékra.” V. D. Cs.: V. B.: 82. o. Az 1565. esztendő végén a szandzsák török csapatainak összlétszáma mindössze 737 fő volt. V. D. Cs.: V. B.: 99. o. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Az átszervezés után a pécsi szandzsák alárendeltségében maradt a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni és 1582-ig a kaposvári náhije. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o. 1600-ban vagy 1601-ben: Az 1600-as évben történt török meghódítás után az erősen megrongálódott Kanizsa várát a törökök helyreállították, jelentős katonai erőkkel szállták meg, és az új vilajet székhelyévé tették. A szigetvári szandzsákot ekkor Kanizsa alárendeltségébe uralták, s egyúttal Pécs is véglelgesen szandzsákbégi központ lett. V. D. Cs.: V. B.: 114-115. o. „A koppányi, a pécsi, a szekszárdi és a simontornyai szandzsákok lakói biztonságba kerültek az alávalaló hitetlen gonosztevők rossz szándékától, s (most) nyugalomban élhetnek.” 1604. novembere után. V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Pécsváradi náhije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Az átszervezés után a pécsi szandzsák alárendeltségében maradt a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni és 1582-ig a kaposvári náhije. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Picsani: Witschein vára Ausztriában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Piri Pasa Köjü: nem azonosítható település Havszától délre. H. D.: E./B./T. u.: 169. o.; 531. o. 84. lj.

Pornovár: „A kanizsai ellenség nagyon elbizakodott volt, s minduntalan a Duna és a Dráva partjain kalandozott, az utakat elállta, az embereket elrabolta; mostanában pedig a hídfőnél lévő Pornovár (Baranyavár) nevű palánkot felégette és temérdek kárt okozott.” V. D. Cs.: V. B.: 114. o.

Porsuk: lásd Kute Szu.

Potundruf: valószínűleg ugyanaz, mint Botendruk. Lásd ott.

 


R


 

 

 


Radoszek: Radnik vára és helység Ausztriában vagy Szlovéniában az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 178. o.

Rama: a Rába folyó török neve. B. I.: K. O. E.: 175. o. 1532-ben. A Szultáni napló szerint.

Rasid (Rosetta): város Egyiptomban a Nílus folyó partján. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 220. o.; 264. o. 50. lj.

Ratinar: Reitenau vára Ausztriában. 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Ratinau: Reichenau vára Ausztriában. 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 204. o.

Reszava:Ezenkívül a 872. év (1467-68) adóösszeírását tartalmazó defterében (tahrír defter) Reszava várában két, Nikápolyban 11, Holovnik várában pedig 9 tüzér volt keresztény.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Ridanije: település Kairó közelében. K-N. Gy.: Sz.: 32. o. Itt zajlódott le 1516-ban az egyiptomi (a törökök által arabnak nevezett) hadjárat egyik fontos csatája. Végül ez az ütközet vezetett Egyiptom elfoglalásához. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Rizei szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 9. o.

Rodostó (Tekirdağ): város. K-N. Gy.: Sz.: 62, 191, 194. o.

Ródosz: K-N. Gy.: Sz.: 25, 35, 52-58, 60, 62. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 26. lj. 1522-ben 653 db ágyú volt a várban, az elfoglalása után. 27 ágyú használhatatlan volt. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Ródosz régi vára: Ródosz 1522-es elfoglalásakor ez is elfoglaltatott. 33 db ágyút helyeztek el benne. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Rumeli: 1. A török birodalom európai részét jelentette. 2. D. J. szerint ez egy katonai alakulat neve, de D. G. és T. L.. jegyzetírók máshogy értik. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 392. o.; 414. o. 335. lj.

Rumélia: eredetileg a török birodalom európai felének neve (Rumili). Eleinte egyetlen beglerbég alá tartozott, de a XVI. Század elején már csak a legnagyobb (legrégebben meghódított) európai tartományt jelentette a név. Átvitt értelemben az egész európai Törökország. K-N. Gy.: Sz.: 20, 35, 77-78, 80, 82, 184, 191, 194, 198, 204, 212. o.

Ruméliai vilájet: K-N. Gy.: Sz.: 113. o.

Rumi beglerbégség: régebben ikóniumi beglerbégség volt a neve. K-N. Gy.: Sz.: 82. o.; Csorummal kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 568. o. 581. lj.

Rumili: Rumélia

Rum-ili: tájegység név. A török birodalom európai részének a neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 147. o. 53. lj.

 


S


 

 

 


Sám: 1. Damaszkusz másik neve. Lásd ott. 2. Szíria.

Sahak: „Ezen a vidéken magas tornyú várak és hozzáférhetetlen erősségek vannak. Arsán (Nagyharsány) várának, mely a Kafhoz és Sahakhoz hasonló magas hegyen épült:…” V. D. Cs.: V. B.: 62. o.

Sarikoz: lásd Szari Kurt.

Scutari (Üsküdar): K-N. Gy.: Sz.: 56. o.

Sebinkarahiszári szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 15. o.

Sedrczie: Szagardzsa-i kücsük közszájon forgó másik török neve a XVI. században. Lásd ott.

Segerselie: Szagardzsa-i kücsük közszájon forgó egyik török neve a XVI. században. Lásd ott.

Segesdi náhije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Segösd: Segesd. 1574-ben Szokollu Musztafa budai pasa levelet írt Nagykanizsával és Zrínyi Györgygyel kapcsolatban. Ebben szerepelt ez a névváltozat. V. D. Cs.: V. B.: 108. o.

Sehir: 1. város Jemenben. K-N. Gy.: Sz.: 152. o. 2. a szó jelentése: „város”. H. D.: E./B./T. u.: 357. o.

Sehirköj: (másképpen Sekirköj) helység. A 20. szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton. Ma Pirot. Népies ejtése: Sárköj. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 79. lj. A 22-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Selimbria: város. A második állomáshely az Isztambultól Belgrádig tartó úton V. A. és Z. F. követjárása idején 1555-ben. H. D.: E./B./T. u.: 455. o. Parancsnoka (szandzsákbégje?) 1543-ban Baltaoglu Ali bég volt. „Ebben az összecsapásban esett el Ali bég – mellékneve Baltaogli –, aki Selymbria parancsnoka volt; sisakforgójával, bíbor ruhájával, aranytól és ezüsttől fénylő fegyvereivel tűnt ki.” Cs. Cs.: E. H. K. 91. o.

Selje: minden szakértő szerint ez Sellye falu és vára. Silje néven is nevezték.

Sellyei náhije: 1551-ben már létezik ez a náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 85. o. „a királyi rendelet szerint, 1559. december 7-én az egész itteni (szigetvári) őrség, gyalog és lovag Sellyére ment, és annak falait, amennyire csak lehetett lerombolta, az árkokat betemette, azután így cselekedtek Görösgál maradványaival is.” V. D. Cs.: V. B.: 96. o. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Semendire: Lásd Szemendre.

Semizázse: falu Drinápoly térségében. Bolgár neve Klokodnice. H. D.: E./B./T. u.: 465. o.

Sersel (Cherchel): város. K-N. Gy.: Sz.: 136-137, 139. o.

Sigirdzsik: helység. lásd Szagardzsa-i kücsük. Ennek későbbi török neve.

Siklósi náhije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o. A siklósi náhijében, a helyi bég parancsnoksága alatt 1577-ben 600 szerb martalócot telepítettek le azzal a feladttal, hogy az átvonuló török hadak élelmezéséről gondoskodjanak. V. D. Cs.: V. B.: 107. o.

Siklósi szandzsák: „Erre az időre (ti. az 1550-1551-es évekre) a mohácsi szandzsákból már kivált a szekcsői szandzsák, 1549-ben megszervezték a siklósi szandzsákot, 1554-ben pedig megalalkult a görösgáli szandzsák is.” V. D. Cs.: V. B.: 84. o.

Siklovis: Siklós. V. D. Cs.: V. B.: 74. o. Valpó várának bevétele után Szulejmán szultán „szolgáját Ahmed pasát Siklovis (Siklós) nevű várhoz küldte,…” V. D. Cs.: V. B.: 75, 80. o.

Simontornyai szandzsák: „A koppányi, a pécsi, a szekszárdi és a simontornyai szandzsákok lakói biztonságba kerültek az alávalaló hitetlen gonosztevők rossz szándékától, s (most) nyugalomban élhetnek.” 1604. novembere után. V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Silje: lásd Selje. V. D. Cs.: V. B.: 63. o.

Sínai-félsziget: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 90. lj.

 


SZ


 

 

 


Szad-Csukuru: település. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.

Szafad (Safed): város. K-N. Gy.: Sz.: 118. o.

Szagardzsa-i gebrán: „Hitetlen Szagardzsa” Szagardzsa-i kücsük másik hivatalos neve. Lásd ott.

Szagardzsa-i kücsük: „Kis-Szagardzsa”. Helységnév, melyet inkább csak az adóösszeírásokban használtak. Ma Bulgáriában. Korabeli bulgár neve Govedár, ma Govedere. H. D.: E./B./T. u.: 161. o.; 529. o. 68. lj.

Szakarja (Sakarya): folyó Anatóliában. H.D. folyamatosan Sangari-nak nevezi, ami az ókori nevének (Sangarius) rövidített alakja. H. D.: E./B./T. u.: 346. o.; 563. o. 506. lj.; 433. o.

Szakin: Szakony falu neve törökösen. B. I.: K. O. E.: 177. o.

Szakiz: sziget és az azonos nevű fővárosa. Görögök lakják, eredeti neve Chios, vagy Hiosz. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 242. o.; 268. o. 145. lj.

Szala: így nevezték a törökök Zalát, illetve minden Zalával kezdődő szót. B. I.: K. O. E.: 175. o.

Szari Kurt: helység Anatóliában Balikhisar település közelében. Kakuk Zsuzsa szerint minden bizonnyal a mai Sarikoz helységgel azonos, Ankarától északkeletre; jelentése pedig: sárga dió(fa). H. D.: E./B./T. u.: 387. o.; 567. o. 560. lj.

Szariz: település Elbisztán és Kajszeri közt. K-N. Gy.: Sz.: 87. o.

Szaruhán tartomány: K-N. Gy.: Sz.: 27. o.

Szaruhán-ili: tájegység név. A török birodalom azon részének neve, ahol azelőtt a szaruhán emírség területe volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 56. o.; 145. o. 30. lj.

Szászvári náhije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Az átszervezés után a pécsi szandzsák alárendeltségében maradt a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni és 1582-ig a kaposvári náhije. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Szavur (Savur): város. K-N. Gy.: Sz.: 201-202. o.

Szazli-Dere: helység. A tizedik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során.

Szecskő: Dunaszekcső török neve. 1543-ban. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Szegedi szandzsák: lásd V. D. Cs.: A Sz. V. Néhány érdekesség: az első adat arról hogy török őrséget helyeztek el benne, illetve szandzsákká alakult Szeged központtal: ui.: 40. o. 1579-ben a szegedi szandzsákban a „dzsiszje” adót 8425 ház fizette be, összesen 559 936 akcse összegben. Az ugyancsak kizárólag keresztényekre kivetett „kuburi” adót –a védelem fejében beszedett „kard”-pénzt – 8460 ház fizette be (házanként 74 akcsét), összesen 634 500 akcse értékben. V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o.

Szegedin: Szeged török neve Dzselálzáde Musztafa írásában. V. D. Cs.: A Sz. V.: 66. o.

Szekcsői náhije: 1551-ben már létezik ez a náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 85. o. 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknkak nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi baranyavári és harcányi náhijékkal. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o. 1591-ben a lakosság megoszlása a szekcsői náhijében: Város: magyar lakosságú (0), szerb (0), vegyes (1) Falu: magyar lakosságú (20), szerb (2), vegyes (0). V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Szekcsői szandzsák: „Erre az időre (ti. az 1550-1551-es évekre) a mohácsi szandzsákból már kivált a szekcsői szandzsák, 1549-ben megszervezték a siklósi szandzsákot, 1554-ben pedig megalalkult a görösgáli szandzsák is.” V. D. Cs.: V. B.: 84. o. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Módosult a mohácsi szandzsák is, mivel székhelyét a szekcsői várba helyezték át. 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknkak nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi baranyavári és harcányi náhijékkal. A szekcsői szandzsák volt a török csapatok egyik legfontosabb felvonulási körzete. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Szekszár: Szekszárd vára. V. D. Cs.: V. B.: 73, 74. o.

Szekszárdi szandzsák: „A koppányi, a pécsi, a szekszárdi és a simontornyai szandzsákok lakói biztonságba kerültek az alávalaló hitetlen gonosztevők rossz szándékától, s (most) nyugalomban élhetnek.” 1604. novembere után. V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Szelánik: Thessalonika török neve. H. D.: E./B./T. u.: 276. o.; 553. o. 362. lj.

Szemendire: lásd Szemendre. Dzselálzáde Musztafa említi. Forrás: Az 1532. évi hadjárat leírásánál.

Szemendre: Szendrő török neve. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok. Mai törökben Semendire. 1477-ben „A szendrői vár védői között martalóc, íjász (zenberekcsi) és lövész (tüfenkcsi) mellett az összeállított listán a tüzérek is szerepelnek, akiknek a tisztje (topcsibasi), Ibrahim, napi 16, míg a többiek 3-8 akcse közötti eltérő zsoldban részesültek. A tüzérek külön szerepelnek, muzulmán és keresztény vezetők alá rendelve. A lövészek és a zenberekcsik teljes létszámban a keresztények közül kerültek ki.” 1546. áprilisában pedig Szendrőben ágyúöntő formát és ágyúszekeret készítettek. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal. 1526-ban V. D. Cs.: V. B.: 54. o.

Szemihál: Zalaszentmihály falu törökös neve. A Szultáni napló szerint. B. I.: K. O. E.: 175. o.

Szemizdzse: falu ruméliában. Ma Klokodnica Bulgáriában. H. D.: E./B./T. u.: 163. o.; 529. o. 72. lj.

Szentlőrinci náhije: 1551-ben már létezik ez a náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Szentmártoni náhije: 1551-ben már létezik ez a náhije. A mohácsi szandzsák része. V. D. Cs.: V. B.: 85. o. 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot… Az átszervezés után a pécsi szandzsák alárendeltségében maradt a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni és 1582-ig a kaposvári náhije. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Szerner: beazonosíthatatlan helységnév. Valahol Nagyharság és Siklós térségében. „Állomás Szerner falu mellett. Ma elfoglalták Arsán és Siklós várait, továbbá…” Forrás: 1532. évi hadjárat leírásánál. Idézve a Szultáni naplót.

Szevakin (Suakin): kikötőváros. K-N. Gy.: Sz.: 150. o.

Szigetvári nahije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Szigetvári szandzsák: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. Az átszervezés után a pécsi szandzsák alárendeltségében maradt a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni és 1582-ig a kaposvári náhije. Módosult a mohácsi szandzsák is, mivel székhelyét a szekcsői várba helyezték át. 1570-től a volt mohácsi szandzsákot szekcsői szandzsáknka nevezték, alárendeltséében a szekcsői, mohácsi baranyavári és harcányi náhijékkal. A szekcsői szandzsák volt a török csapatok egyik legfontosabb felvonulási körzete. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o. „A harcok zűrzavarában az is előfordult, hogy török katonák kirabolták valamelyik török uraság timárbirtokát. 1588 szeptemberében a szigetvári bég szerb martalocai megtámadták a szandzsákban lévő Bures (Bürüs) falut, amely Ibrahim budai kapudzsi-kethuda tímárbirtoka volt.” V. D. Cs.: V. B.: 111. o. 1600-ban vagy 1601-ben: Az 1600-as évben történt török meghódítás után az erősen megrongálódott Kanizsa várát a törökök helyreállították, jelentős katonai erőkkel szállták meg, és az új vilajet székhelyévé tették. A szigetvári szandzsákot ekkor Kanizsa alárendeltségébe uralták, s egyúttal Pécs is véglelgesen szandzsákbégi központ lett. V. D. Cs.: V. B.: 114-115. o.

Szihun: a Szir-Darja közép-ázsiai folyó. Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Szilisztra: város. K-N. Gy.: Sz.: 185. o.

Szilivri (Silivri): város., a harmadik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton a Márvány-tenger partján. K-N. Gy.: Sz.: 62. o.; .; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 155. o.; 160. o. 4. lj.; 426. o.; 430. o. 60., 62. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 170. o.; 531. o. 86. lj.

Szini: (?),T. L.: R., K, K, Az O. B.: 373. o.; 411. o. 273. lj.

Szirém szigete: Szerém vármegye török neve.

Szíria(i): K-N. Gy.: Sz.: 33, 42, 62-63, 139. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 18. lj.; 399. o. 43. lj.

Szivasz (Sivas): város. K-N. Gy.: Sz.: 17, 20, 22, 85, 193. o.

Szkutari: Üsküdar. Lásd ott.

Szmederevó, Szemendre: Szendrő neve. H. D.: E./B./T. u. és B. I.: K. O. E.: 180., 274. o.

Szonbothel: „Ezen a vidéken a meghiúsult tervű és reményükben csalatkozott, pokolbeli feslett erkölcsű gyauroknak Szonbothel nevű, égig érő váruk is volt,…” Szombathely török neve. Dzselálzáde Musztafa írt róla. Forrás: Az 1532. évi török hadjárat leírásánál.

Szotin, Sotin (Szata): falu egykor Szerém, előbb Valkó vármegyében. Ma Sotin. H. D.: E./B./T. u.: 141. o.; 526. o. 18. lj.; 489. o.

Szuez: K-N. Gy.: Sz.: 145, 152, 156-158. o.

Szuezi-öböl: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 230. o.; 266. o. 90. lj.

Szungli: falu. Nem beazonosítható helység. H. D.: E./B./T. u.: 371. o.; 565. o. 542. lj.

 


T


 

 

 


Tabanfo: Táplánfa, a mai Táplánszentkereszt falu Szombathelytől keletre. B. I.: K. O. E.: 176. o.

Taht el-kale: arab kifejezés, jelentése: a vár alja, főtér, az igazságszolgáltatás tere.

Tahtakale: „favár”, egy városnegyed II. Szulejmán szultán korában Isztambulban. A taht el-kale kifejezés népetimológiai alakja. K-N. Gy.: Sz.: 208. o.; H. D.: E./B./T. u.: 461. o.

Tarszusz (Tarsus): város. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Tatárország: K-N. Gy.: Sz.: 202. o.

Tatar-Pazardzsik: Pazardzsik korábbi neve. Lásd ott.

Tavuk pazari: „Tyúkpiac”. a XVI. században egy isztambuli tér elnevezése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 354 o.; 409. o. 228. lj.

Tavuk pazari: „Tyúkpiac”. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 23. és 24. lj.

Tebriz (Tabriz): város a mai Irán területén. K-N. Gy.: Sz.: 31, 99-104, 154, 159, 179, 203. o.; 263. o. 29. lj.

Tekke Köj: lásd Alvan Cselebinél.

Tirava: A Dráva folyó. B. I.: K. O. E.: 274. o.

Tire: város. K-N. Gy.: Sz.: 19. o.

Tlemszen (Tlemcen): város Algériában. K-N. Gy.: Sz.: 137. o.

Tokat: város. K-N. Gy.: Sz.: 34, 86, 99. o.

Topháné: ma Isztambul egyik városrésze. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 215. o.; 263. o. 24. lj. Eredetéről lásd Top-háne.

Tuman: Törökkoppány(?) Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Veress D. Csaba: Várak Baranyában című könyve szerint Naszuh szandzsákbég a koppányi szandzsák ura volt. 90. o. 1 rész 1. bek. E szerint Tuman Koppány várának török neve lenne?

Trabzon (Trapezunt): város a Fekete-tenger délkeleti partján. K-N. Gy.: Sz.: 7, 13, 16, 20, 29, 79, 102, 203. o.

Trabzoni (Trapezunti) szandzsák: K-N. Gy.: Sz.: 9-15. o.

Tripolisz: az egykori Tarabulusz városa Libanonban. K-N. Gy.: Sz.: 136, 161, 164-165. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 241. o.; 268. o. 138. lj.

Tundzsa folyó: K-N. Gy.: Sz.: 33. o.

Tunisz(i): K-N. Gy.: Sz.:103, 135, 140-142, 146-147, 149, 162. o.; V. Károly 1535. július 21-én foglalta el. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj.

Trva: lásd: Tirava.

 


U


 

 

 


Urfa: Ruh. „Ezt az ágyút Ruh (Urfa) várában őrizték.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Uszlavin: Szlavónia törökös neve Dzselálzáde Musztafánál. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Usztul Belgirad: Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Lufti pasa írta így. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

Usztuni Belgirad:  Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Lufti pasa írta így. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 96. o.

Usztulni Belgirad: Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Dzselálzáde Musztafa és Kjátib Mohamed Záim írta így. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

Usztulni Belgirád: Szinán csaus így írta: V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Uszturgun: Esztergom török neve. Ezt a formát leginkább Kjátib Mohamed Záim használta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o.

Uzun: Székesfehérvár egyik külvárosa. A szó jelentése: hosszú. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 58. o.

Uzundzsa Ova: a 12-ik szállóhely az Isztambultól Belgrádig tartó úton, ma Uzundzsovo. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 426. o.; 430. o. 71. lj.

 


Ü


 

 

 


Ügüsz: falu Anatóliában Muttalip helységtől nyugatra, Karadagli helységtől keletre. H. D.: E./B./T. u.: 435. o.

Üngürüsz (országa): Magyarország. (Üngürüsz Vilajet. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.) Forrás: B. I.: K. O. E.: Helynévmagyarázatok.

Üsküdar (Scutari): korabeli város, ma Isztambul városrésze az ázsiai oldalon. Mai neve: Szkutari. K-N. Gy.: Sz.: 56, 191. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 21. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 333., 448. o. Egy mecset volt ott 1553-ban, amit Szinán pasa fívére építtetett. Egy mérföldre volt Isztambultól. C. de V.: T. U.: 211. o.

Üszküdár: Üsküdar. Lásd ott.

Üszküp: Szkopje. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Üsztolni (Üsztülni) Belgrád: Székesfehérvár egyik török neve. Leginkább Evlia Cselebi használta ezt a nevét. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 53. o. Tayyib Gökbilgin – napjaink török történészének olvasata szerint így kell olvasni.

Üsztüni Belgirad: Székesfehérvár egyik török neve. Szinán csausnál tűnt fel ez a – egyfajta török népi etimológiát tartalmazó – forma. Ez Felső-Belgrádot jelentene („üszt”, „üsztüni” = felső), szemben Asagi-Belgiráddal (Alsó-Belgráddal), a volt Nándorfehérvárral. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

 


V


 

 

 


Valona: város, ma Vlora, az albán tengerparton. Másik neve Avlonja. H. D.: E./B./T. u.: 276. o.; 553. o. 363. lj. „…a motoni hadjárat katonai előkészületeikor a flotta hajói számára a közeli Avlonjában (alb. Vlorë, Valona) öntöttek ágyúkat, ami az oszmán tüzérség fejlődésének fontos állomását jelenti. Az avlonjai ágyúöntő műhely 1499. október 31. és 1500. augusztus 26. között hat hónapig működött, melynek során 53 nagy, közepes és bas ágyút, 29 kajikra (kisebb evezős-vitorlás hajó) való ágyút és 206 gálya (pýrangý) ágyút öntöttek. A lövegekhez szükséges anyagokat: rezet, cinket és bronzot Isztambulból és a környékén lévő várakból biztosították. Ugyanakkor 3160 lövedéket is készítettek.18 Világos, hogy az avlonjai ágyúöntéshez először létre kellett hozni egy ágyúöntő műhelyt.19 Valószínű, hogy ez később is működött.” „Az Avlonjában öntött ágyúk költségeit a 905. Rebiülevvel 26. és 906. Muharrem 30. között készített muhasebe defteri (pénztári napló) tartalmazza.” „Az ágyúöntő műhely építésén 937 ács dolgozott, akik ugyanakkor az ágyútalpakat is elkészítették és a kiöntött ágyúk torkolatát is tisztították.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Valpova: Valpó várának török neve (Szinán csausnál): V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Van: város és vár. K-N. Gy.: Sz.: 100, 102-103, 154. o.

Van-tó: K-N. Gy.: Sz.: 100, 154, 163. o.

Varadin: Varaždin városa Horvátországban. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 179. o.

Vaskaszentmártoni nahije: 1568-ban kialakították a szigetvári szandzsákot. Ennek részei a szigetvári, sellyei, vaskaszentmártoni, görösgáli, babócsai, berzendei, segesdi és siklósi náhijék képezték. V. D. Cs.: V. B.: 106-107. o.

Venedik: Velence török neve. B. I.: K. O. E.: 184. o.

Vetős: Idézem Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyvének idevágó lábjegyzetét: Ötvös vára Nagyatádtól északra. Ma Ötvöskónyi község, ahol Pesty szerint is a törököknek váruk volt. Minden bizonnyal palánkvár lehetett, melyet a lakosság építhetett a török (1532. évben) közeledésének hírére. (Kiss Gábor) Nem tévesztendő össze a Zala megyében található Ötvös nevű községgel. Dzselálzáde Musztaf írt róla.

Vetren: lásd Hiszárdzsik.

Vidin: város a ruméliai vilajetben a Duna folyó partján Szarajevóval körülbelül egy szélességi fokon. Szandzsákszékhely. Ma város Bulgáriában, közel Szerbiához. A XVI. századi magyarság Bodony néven nevezte ezt a várost (Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 159. o.).

Vincsa: a mai horvátországi Vinica (nem a szlovéniai). A középkorban Vinica fontosabb településnek számított. Varasd vármegye északi részén. Vára mai is megtekinthető. Az 1532-es török hadjárattal kapcsolatban. B. I.: K. O. E.: 179. o.

Vinice: falu Ruméliában, Szerb területen, Szendrőhöz közel. H. D.: E./B./T. u.: 483. o.

Vranice: Verőce magyar várának és településének török neve. „A Kanizsán állomásozó vezírrel, Haszán pasával (Terjáki Haszán) és a pécsi katonasággal sevál hónap utolsó napján (1603. április 11.) a Vranicze (Verőce) nevű vár alá értünk,…” V. M. L.: K. V.: 93. o.

Vulcsetrini szandzsák: a budai vilájet egyik szandzsákja annak megalakulásakor. S. I.: Sz. és V.: 27. o.

Vulkovár: Valkó, vagy Valkóvár (törököknél Vulkovár). Vukovár régi neve. A 7-ik szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló)

 


X


 

 

 


 



Z


 

 

 


Zafade: A forrásokban általában megegyeznek arról, hogy ez Zákány faluja és vára. A Szultáni napló szerint.

Zebid (Zabid): város a mai Jemenben. Akkoriban Aden országához tartozott. K-N. Gy.: Sz.: 152. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 231. o.; 266. o. 97. lj.

Zenuha: falu Belgrád és Bögürdelen vára között. Magyaros neve Asanja. (Forrás: a Szultáni Napló) A első szállóhely az Belgrádtól Kőszegig tartó úton 1532-ben, a szultáni hadjárat során. (Forrás: Szultáni napló

 


Zs


 

 

 


Zsatik: A nevezett helyről elindultunk, s nagy hegyeken és erdőkön átkelve déltájban a Zsatik (nem azonosítható) nevű várhoz értünk…” Kisebb település lehetett valahol Verőce és Kapronca között. V. M. L.: K. V.: 93. o.

Zselzsenyü: Kismarton (Eisenstadt) falu Ausztriában. B. I.: K. O. E.: 177. o.

 


Rövidítések jegyzéke:


B. G. H. E. H.: Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület Honlapja www.bethlenhagyomanyorseg.hu.

B. I.: K. O. E.: Bariska István: Kőszeg ostromának emlékezete

C. de V.: T. U.: Cristóbal de Villalón: Törökországi utazás

Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája

H. D.: E./B./T. u.: Hans Dernschwam: Erdély/Besztercebánya/Törökországi utinapló.

K. G.: T. H. M.: Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon című könyve

K. N. Gy.: Sz.:Káldy Nagy Gyula: Szulejmán című könyve

R. P.: DZS.: Randall Price: Dzsihád

S. I.: A B. V. és O.: Sugár István: A budai vár és ostromai

T. L.: R, K, K, Az O. B.: Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomban című könyve.

V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: Veress D. Csaba – Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa

V. D. Cs.: V. a B.: Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban

V. D. Cs.: V. B.: Veress D. Csaba: Várak Baranyában

V. M. L.: K. V.: V. Molnár László: Kanizsa vára

 

 

Vissza



[1] Az ágyúöntésre, az ágyúk Egyiptomba szállítására és a hadjáratban szükséges salétrom, kén és más hasonló szükséges anyagok biztosítására, továbbá az ágyúk felügyeletére vonatkozó kiadásokra 124 621 akcsét költöttek.