L


 

 

 


Lala (Lalla) Mohamed pasa: budai beglerbég. Ő ismerte fel elsőként azt a veszélyt, amit a budai várban a Vízi kaputól az úgynevezett vízhordó úton a folyamhoz való közlekedés a várbeliek részére jelentett, hiszen a terep észak felől teljesen fedetlen, ezért azután ostromok idején vízért vagy a hajókhoz menő emberek a támadók ellenséges tüzének vannak kitéve. A kaputól a Duna-partig, tehát a terephez alkalmazkodó, többszörösen megtört vonalú falat emeltetett sövénybő. Ez a fal azonban inkább csak elleplezte a közlekedőket, de a lövések ellen már nem védett. S. I.: A B. V. és O.: 129. o. Anatóliai beglerbég 1596-ban. Elkísérte III. Mehmed szultánt a magyarországi hadjáratra. S. I.: Az E. V. és O.: 115. o. 1602. 08. 11-e előtt valamikor ruméliai beglerbég lett. Utóda Kádizáde Ali lett. Uo. 147. o. 1602-es ruméliai beglerbégségéről még: A székesfehérvári ostrom egyik résztvevője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 150. o. 1603-ban harmadik vezír: V. D. Cs.: V. B.: 115. o. 1604 augusztusáig második vezír. Bocskai Istvánnal kapcsolatba lép, támogatásáról biztosítja, 1604 augusztusától már nagyvezír stb. N. L.: B. I. a H. É.: 104. old. Az 1604. évi hadjárat egyik vezére is. uo. 110. old. Ibrahim Pecsevi rokona. 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 134. old. 1604 végén, vagy 1605 elején Bocskai István tudósítja őt hadi sikereiről. N. L.: B. I. a H. É.: 154. old. Bocskai és Lalla Mohamed találkozója 1605-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 183. oldaltól.

Lufti pasa: nagyvezír 1539-41 között. (1488 k.-1563) Mint történetíró is ismeretes. Fő műve: Az Oszmán-ház Története. Tömör munkáját 1541 után írta. K-N. Gy.: Sz.: 142, 146, 153. o. B. I.: K. O. E.: 169-170. o.

Lufti bin Piri aga: koppányi aga 1567(?)-ben és utána húsz évig, tehát 1587-ig. 1587-ben kitüntette magát „a Kanizsából kirontó gyaurok elleni viaskodásban” [1] V. M. L.: K. V: 50. o. „Kücsük Hasszán szigetvári bég 1586-ban a marcali és koppányi török helyőrségekkel közösen – a már emlegetett Lufti bin Piri, a csáktornyai származású Wlasits Mátyás pribék kalauzolásával – csapatával előbb végigpusztította az egész Muraközt, majd Kanizsa környékének felderítésére indult.” V. M. L.: K. V.: 66. o. A koppányi és szerémi szandzsákok. 1586-87-es összeírásában pedig Lufti bin Piri mellett többen (…) hűbérbirtokban részesültek, mert a „Kanizsa várából a birodalomra rontott, elűzött Horvát nevű átkozottal” vívott csatában kitüntették magukat. V. M. L.: K. V.: 67. o.

 


M


 

 

 


Madzsudzs: a bibliai Magógnak megfeleltethető személy a Koránban. (Góg=Jadzsudzs) DZS.: R. P.: 274. o.

Máhidevrán: II. Szulejmán szultán első felesége. Őt választotta ki elsőként feleségül rabnői közül. K-N. Gy.: Sz.: 31, 38, 131-132. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 402. o. 97, 101-102. lj.

Mahmud Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának első agája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Mahmud Ali: a szegedi török vár aszáb alakulatában a második riaszetnek az egyik szerbölükje az 1545. december 5. és 1546 március 2. közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mahmud bég: maniszai szandzsákbég 1503-06-ig, haláláig. Forrás nélkül.

Mahmud bég: simontornyai szandzsákbég 1555-ben. Pecsevi szerint. Egy másik forrás szerint Naszuh bég volt ekkor itt a szandzsákbég. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál.

Mahmud bég: szécsényi szandzsákbég 1559-ben. Forrás: Internetes anyag.

Mahmud bég: szeged várának dizdárja. 1558. 10. 13. és 1559. 10. 01. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár dizdárja. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Mahmud bég: szeged várának dizdárja. 1568. 06. 26. és 1569. 06. 14. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár dizdárja. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Mahmud bég: szeged várának dizdárja. Az 1578. évi adóösszeírás szerint a szegedi török vár dizdárja. V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o.

Mahmud bég: szegedi szandzsákbég. 1553. 12. 06. és 1554. 11. 24. közti zsoldlajstrom alapján ő a szegedi szandzsákbég. V. D. Cs.: A Sz. V.: 68-69. o.

Mahmud bég: székesfehérvári szandzsákbég 1566-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 100. o.

Mahmud bég: székesfehérvári szandzsákbég 1656. február 18-tól. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Mahmud bég: szekszárdi szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Mahmud csaus: egy csaus, aki Dervis bégnek a Görösgáli szandzsák létrehozásával kapcsolatos kérvényének szultáni engedélyét hozta Pécsre. Forrás: Internetes anyag.

Mahmud Diváne: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulanák második agája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Mahmud Haszán: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár egyik új müsztahfiz parancsnoka. „Az első bölükben Haszan Abdullah helyére április 5-én „Mahmud Haszán jött, fekete szemű, barna arcú, sugár termetű ifjú.” „ Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Mahmud kádi: Székesfehérvár kádija 1559-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 8. o.

Mahmud mir-i alem: a budai vilajet mir-i alemje valamikor 1559 körül. Valamilyen bírósági ügybe keveredett, melynek kivizsgálója Dervis szegedi szandzsákbég volt.

Mahmud Szkender: a szegedi török vár aszábjainak első agája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mahmud szultán, II.: (1808-1839) H. D.: E./B./T. u.: 551. o. 337. lj.

Mahmud:A... (1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint,… Murád és Mahmud ágyúöntő mesterek ágyúöntéshez fogtak.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Mahmud: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a másik tulajdonos Szinán bin Kászim budai török katona volt) 1546. 02. 02-től számítandó három évre, ami 190 000 akcsét jelentett. Pesti kereskedő. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Mahmud: I. Szelim szultán első fia. K-N. Gy.: Sz.: 29, 31, 38, 50. o.7

Mahmud: parancsnoka volt Székesfehérváron a mehtereknek 1543-ban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Mahmud: ua., mint Mohamed: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 96. o.

Mahmut bég:Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Mahmut bég, Hamza bég öccse;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. és V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Mahomet: Felséged biztos lehet, hogy mi ezt meg fogjuk tartani, mikor aztán kiderülne az, amit a mi Istenünk és Mahomet, kinek szent neve áldassék elrendelt és jónak lát tenni.” N. L.: A V. D. Ny.: 87. old.

Malivi Pavel: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Malkocs aga: Gázi Giráj tatár kán egyik embere. Ő vitte Pápára a megadásra felszólító levelet 1594-ben. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 14. o.

Malkocs bég: klisszai szandzsákbég 1555-ben. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi. Ő építtette a Siklósi Malkocs bej-dzsámit. 1565-ben halt meg. Siklósi dzsámijának pontos építési idejét nem ismerjük, de az alapító személyének ismeretében annak létesítése az 1543-1565 közötti időre szűkíthető le. B. G. H. E. H.

Malkocs bég: Szinán csaus szerint Rusztem pasa „derék embere’”, akit 1543 júliusában Murád béggel együtt Székesfehérvár ellen küldött felderítés végett. V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 53. o. ugyanebben az évben Siklós ostrománál: V. D. Cs.: V. B.: 77. o.

Malkocs pasa: boszniai beglerbég 1556-tól. Erős támadást intézett 1556-ban (főleg kora tavasszal) horvátországi várak ellen. S. I.: Sz. és V.: 83, 102-103. o.

Malkocs szilahdár: ő volt a bérlet-emin (kincstári adószedő) Szekcsőn1565. év április hó 22-től, 1566. év április 22-ig terjedő egy évre. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Malkovics bég:A várat (ti. Becskerek várát 1551-ben) egy új szandzsák, a becskereki szandzsák székhelyévé tette Szokollu Mohamed beglerbég, a szandzsákbégje pedig Malkovics bég lett, aki megkapta még Becse és Csurog várainak parancsnokságát is. Forrás: Erdély és a Magyar Királyság egyesülése 1551-ben, valamint az 1551-es török hadjárat magyarországon.

Malkucs: részt vett Thury György lépre csalásában és legyilkolásában 1571-ben. Ali szigetvári bég egyik lovasvezére volt. A forrásban Malchus néven írták. V. M. L.: K. V.: 62. o.

Malszkos vajda: Kuripesics Benedek 1532-es követjárásakor találkozott vele. Lásd: B. I.: K. O. E.: 78 o.

Mamhut: Babolczay Mamhut. „1648-ban Batthyány Ádám rabjai között akadtak olyanok, akik már tizenegyszer jártak bent sarcukért, 1645-ben pedig Babolczay Mamhut nevű rab a tizenkettedik útja után is tartozott urának, azaz restált.” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Marko Petri: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Markodzsi Tomas: „A 951. évben (1544. március–1545 március) az említett várban levő bég, a Markodzsi Tomas néven ismert gonosztevő volt. A Budáról jövő-menő utazókra állandóan kiküldte gaztevőit, nem szűnt meg kár és rosszat tenni. Kászim mohácsi bég kérésére megtámadtatott.” V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Markucs bég: „A magyarok a fehérvári szandzsákbég öccsét, Markucs béget foglyul ejették. A budai pasa követelte a császártól, hogy a béget engedjék szabadon.” 1578-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 119. old.

Mavlaj Haszán: Hafszida-szultán. K-N. Gy.: Sz.:140-141. o.; 1535. július 21-én visszahelyezte szultáni hatalmába V. Károly. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj.

Medlána Abdurrahman: a templomfelügyelő Veszprém várában az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint. V. D. Cs.: V. a B.: 61. old.

Mehbon kapidzsibasi: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. A boszniai pasa adta kisérőként nekik. B. I.: K. O. E.: 80. o.

Mehemet aga: „Pálffy Tamás hírhedt volt arról, hogy kegyetlenül bánt a török foglyokkal, az elfogott pribékeket (törökké vált magyarokat) pedig könyörtelenül kivégeztette. Egyedül az elfogott Székesfehérvári Mehemet agát – aki Bory Ferenc volt magyar korában – nem végeztette ki, mert őt át kellett adnia Pethő Jánosnak.” Valószínűleg ugyanaz, mint Mehmet aga (4). V. D. Cs.: V. a B.: 114. o.

Mehemet bég: veszprémi bég 1557-ben. Februárban levelet intézett Thury Györgyhöz. V. D. Cs.: V. a B.: 73. o.

Mehith: egy budai (vagy óbudai) török, akinek elloptáka a tatai végváriak 1200 juhát 1568-ban. K. L: K. AZ E. V.: 86. o.

Mehmed aga: „Kara Ovejsz budai pasa az újabb panaszok áradatát küldte Ernő főhercegnek a magyar végvári katonaság békeszegéseiről. A 9. pont leírta, hogy a palotai katonák Mehmed aga kocsiját megtámadták, s kocsistól-lovastól foglyul ejtették.” . V. D. Cs.: V. a B.: 122. o.

Mehmed aga: a janicsárok agája az 1588. évi szikszói csatában. Fontos parancsnok volt. Cs. Cs.: V. a H.: 87. old.

Mehmed aga: egy Székesfehérváron szolgáló reisz aga Juszuf aga parancsnoksága alatt. 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Mehmed bég: „…a fegyverhordozók egységének felügyelője, Mehmed bég…” 1526-ban. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Mehmed bég: 1504-1505-ben kaffai szandzsákbég. Meghalt 1505-ben. Forrás nélkül.

Mehmed bég: esztergom első szandzsákbégje Csorba Csaba szerint. Meghalt 1567-ben. Már 1543-ban éreztette az észak-dunántúliakkal jelenlétét: a Rábaközig hatolt portyázóival, s kevés híján bevette Pápa „rossz palánkját” is. Cs. Cs.: E. H. K.: 102. o. egy pesti háza 10 600 akcsét ért (kereken 176 magyar arany). A defter szerint az esztergomi szandzsákbég jövedeme a XVI. század közepén 2500 aranyat tett ki. uo. 130. o.

Mehmed bég: lippai szandzsákbég 1595. augusztusában. Az A. V. T.: 48. o. Borbély György a facsádi csatában fogságba ejtette. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 156. o.

Mehmed bég: Sehinsah – II. Bajezid szultán fia – fia. 1511-12-ig kónyai szandzsákbég. 1513-ban megfojtatta I. Szelim szultán. K-N. Gy.: Sz.: 23, 26. o.

Mehmed bég: szendrői, majd később belgrádi szandzsákbég is. Továbbiakat lásd: Jahjapasaoglu (Jahjapasazáde) Mohamed (Mehmed) pasa címszó alatt.

Mehmed bég: veszprémi bég. Lásd még Mehemet bég. V. D. Cs.: V. a B.: 76. o.

Mehmed Bej: Szulejmán nisándzsija, amikor még Maniszában volt, szandzsákbég. K-N. Gy.: Sz.: 28, 37. o.

Mehmed Giráj kán: tatár kán. K-N. Gy.: Sz.: 52. o.

Mehmed kapudán: budai kapudán 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Mehmed kethüda: Kanizsa 1600-ban történt ostromában vett részt. V. M. L.: K. V.: 79. o.

Mehmed kethüda: székesfehérvár kethüdája 1572-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 100. o.

Mehmed kiaja: Menkurkusi Mohamed budai pasa kiajája (helyettese). Meghalt 1601-ben a csókai-szorosi csatában. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 142. o. „…a Székesfehérvár alatt elfogott Murád pasának és Mehmed kiajának fejét elrettentésül póznára tűzték és megmutatták a várbelieknek.” V. M. L.: K. V.: 87. o.

Mehmed pasa: amásziai beglerbég II. Szulejmán szultán korában 1533-ban. K-N. Gy.: Sz.: 101. o.

Mehmed pasa: boszniai beglerbég. V. M. L.: K. V.: 93. o. „Az 1603-1604-ben történt török várerődítési munkákat tükrözi Mehmed pasa I. Ahmed szultánhoz ez idő tájt írott levele is.” V. M. L.: K. V.: 95. o.

Mehmed pasa: budai beglerbég, előtte szendrői szandzsákbég. Lásd Jahjapasazáde Mehmed pasa.

Mehmed pasa: ruméliai beglerbég. Szinán pasa nagyvezír fia. Az 1593-as magyarországi hadjárat egyik résztvevője. M. H. [I]: 212. o. Erről még: V. D. Cs.: V. B.: 112. o. Az 1594-es hadjáratban is részt vett apja seregében. V. D. Cs.: V. a B.: 143. old.

Mehmed szultán, I.: (1413-21) Uralkodása alatt vezette be a második beglerbégséget ’Ruméliai beglerbégség’ néven. . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 53. lj.; A cselebi elnevezés az ő koráig vonatkozott a szultánfiakra: H. D.: E./B./T. u.: 318. o.; 559. o. 451. lj. Az ő elnevezése is ez volt: „…s melyen keresztül az oszmán tüzérség megjelenését Cselebi Mehmed (1413-1421) korára vagy még korábbra is tehetjük.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Mehmed szultán, II.: Fátih, a ’hódító’. (1444-1446 majd 1451-1581) II. Bajezid szultán apja. Ő foglalta el Konstantinnápolyt. K-N. Gy.: Sz.: 8, 14, 24, 38, 48, 53, 70-74, 76, 106-107, 119-120, 125, 135, 176, 186, 204. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 51. o.; 143. o. 3 lj.; 144. o. 10. lj. és 21. lj.; 146. o. 49. lj.; 147. o. 51. lj.; 162. o. 28. lj.; 407. o. 202. lj.; Az ő uralkodása alatt építették a Top-háne-t. 215. o.; 263. o. 24. lj. Ő építette újjá a Jedikulét: 301. o.; 400. o. 74. lj.; 312. o.; 403. o. 114. lj. II. Mehmed szultán dzsámiról: 344. o.; 407. o. 202. lj. Ő építette a később Eszki Szeráj-nak elnevezett, szultánnők által lakott szerájt. H. D.: E./B./T. u.: 183. o.; 535. o. 128. lj.; A divánon egyre kevésbé vett részt: 220. o.; 544. o. 229. lj. Az oszmán tüzérség gyors fejlődése Fátih (II.) Mehmed (1451-1481) szultánnak köszönhető, aki különösen Isztambul ostroma során érezte, hogy ágyúra van szüksége, és ennek a fegyvernemnek nagy jelentőséget tulajdonított. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal. Lásd még: diván-i hümájun. Számos mülköt (magánbirtokot) és vakufot (kegyesalapítványt) elkobozva, erõsítette állama központi hatalmát. (Forrás: internetes anyag).

Mehmed szultán, III.: (1595-1603) „III. Mehmet korától (1595-1603) az addig keskeny és merev seprű-forgó (ti. a szolakok seprűforgója) egyre szélesebbé, legyezőszerűen szétterülővé vált.” B. G. H. E. H.: Szolakok II. aloldal. Ajándékba adott egy díszes kardot a pápai Szemender pasának: V. D. Cs.: V. a B.: 146. old. 1596-ban: N. L.: B. I. a H. É.: 57. old. Lásd még Mohamed szultán, III.

Mehmed szultán, IV.:IV. Mehmed, Buda másik „felelőse”, trónja megtartásáért áldozatul dobta a lázadóknak (ti. Szulejmán pasa nagyvezírt a fizetetlen lázadó zsoldosoknak). Nemsokára azonban maga is követte: 1687 novemberében letaszították trónjáról.” B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal. IV. Mehmet szultáni menüje 1670-ből B. G. H. E. H.: Szultáni lakoma aloldal

Mehmed vajda: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Zsámbék török várából jött. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Mehmed Zaim: krónikás II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 211. o.

Mehmed: I. Szelim szultán öccse. K-N. Gy.: Sz.: 11, 16. o.

Mehmed: II. Szulejmán szultán negyedik fia. K-N. Gy.: Sz.: 50, 94, 142, 180-181. o.

Mehmed: Musztafa – II. Szulejmán szultán második fia – fia. K-N. Gy.: Sz.: 184. o.

Mehmed: ua., mint Mohamed, vagy Mahmud.

Mehmedoglu Musztafa: az 1589. évi hadakozásokban – elsősorban a veszprémi várból támadó magyar katonák elleni harcban – tüntette ki magát a fehérvári Mehmedoglu Musztafa nevű török vitéz, aki ezért 1100 akcse értékű jövedelemnagyobbítást kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Mehmet aga (1): Ugyanazon a helyen fejeztette le Zrínyi gróf (a fogságba esett) Mohamed (a forrásban Mehmet) agát mértéktelen kegyetlenkedéseiért, melyeket útban Sziget felé követett el.” 1566-ban. V. D. Cs.: V. B.: 103. o.

Mehmet aga (3):Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon: … Mehmet aga (aki a pasa szolgája volt);…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Mehmet aga (4):Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Mehmet aga, akit Bory Ferencnek is hívnak;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Mehmet aga (5): Ibrahim nagyvezír kiajája. 1599-ben dícsérő levelet irt Pálffy Miklós főkapitánynak őróla. S. I.: A B. V. és O.:144. o.

Mehmet aga: 1582 március 13-án a veszprémi és tihanyi katonák a koppányi török szandzsák vásárait akarták kifosztani, s ennek során elfogták a hídvégi török vár parancsnokát, Mehmet beslya-agát és számos lovas-beslyát. V. D. Cs.: V. a B.: 124. old.

Mehmet aga: kaposvári aga 1582-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 124. old.

Mehmet bég: Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Musztafa vajda, ki Mehmet bég vajdája volt;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. A jelentésből nem derül ki, hogy ki is ez a bizonyos Mehemet bég. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Mehmet csaus: Berenhidai Huszár Péter, a pápai vár vicekapitánya és katonái Tolna mezőváros mellett portyázva elfogták a szultán Mehmet nevű csausát,… V. D. Cs.: V. a B.: 123. old.

Mehmet ireisz aga: a székesfehérvári szandzsák egyik ireisz agája. 1577-ben Juszef aga parancsnoksága alatt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old. Ez utóbbi forrásban ireis-agának írja a szerző.

Mehmet kethüda: a székesfehérvári vár kethüdája. A vár 1572. évi felújításával kapcsolatban említik a nevét. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 100. o.

Mehmet vajda: lásd Mehmed vajda. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old.

Mehmet: budai bolond Mehmet. Lásd Csonka Musztafa. B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Mehmet: Vályi Szabó Mehmet. „A 17. században a rabváltás mechanizmusában egy új elem jelent meg: a postaság, azaz a bebocsátott rab mellé kísérőt is adtak: „Attuk ezen Rab melle Postaul Valy Szabo memhet neveő Teőreők Rabunkat, hogy az utban gondgyát visellye s ottbenis igazan iárasra ereőltesse.” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal.

Memi aga: „A hajókat egy kémelhárító tiszt (egy bizonyos Memi aga, a budai aszábok agája) találta meg, aki három hajóval evezett felfelé a Dunán. Ő a hajókat kikötötte a szigeten és tovább evezett Visegrád felé, ahol megütközött a várbeliek két hajójával. Az egyiket sikerült elsüllyesztenie.” Forrás: Az 1543-as török hadjárat Magyarországon. (tartalmi idézet Szinán csaustól)

Memi aga: Az egri vár magyar lovasai elfoglalták Kalocsa palánkját, és több más török katonával együtt elfogták ott Szulejman és Huszein beslia-agákat. A magyar támadás hírére, Debeli Musztafa szegedi szandzsákbég Memi agát küldte ki száz török lovassal” „1548 körül” V. D. Cs.: A Sz. V.: 45. o.

Memi: részt vett Thury György meggyilkolásában 1571-ben. V. M. L.: K. V.: 62. o.

Memis aga: szpáhi aga. A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is,…Memis szpáhi aga...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Memis Veli: 1585. június 26-án Gazanfer pécsi szandzsákbég javaslatára a szigetvári Memis Velinek, akivel együtt harcolt a Győrből támadó magyar vitézekkel és azokat megfutamították, eddigi 5999 akcse jövedelmű timárbirtokát 1500 akcsével megemelték. V. D. Cs.: V. B.: 110. o.

Memlek:Az oszmánok a várat (ti. az egri várat az 1596-os elfoglalása után) gondosan kijavították, jó karban tartották. Az építkezéseket Memleket, a jónevű török építész vezette, aki azonban csak a restaurált, helyreállított, de lényegesen újat nem épített, nem folytatta a korszerűsítést. Sugár István: Az egri vár és viadala: 119. o.

Memy aga: „1564 augusztusában –Tor Ali veszprémi bég jelentése szerint – a veszprémi lovas katonák fellázadtak és megölték Gazánfer nevű tizedesüket, szermájejüket. Mivel a lovasság agái, Memy…” V. D. Cs.: V. a B.: 90. o.

Memy aga: Bayezid vajda halála után (1562-ben) Hegyesd várának török parancsnoka Memy aga lett. V. D. Cs.: V. a B.: 87, 89. old.

Mengli Girej kán: krimi tatár kán. K-N. Gy.: Sz.: 11. o.

Menkurkusi Mohamed pasa: lásd Mohamed pasa (1).

Mevlana B…: a vár (ti. a szegedi török vár – a szerk.) első „khala imam”-ja, egy Mevlana B… nevű személy volt.

Mevlana Dzseláleddin Rúmi: XIII. sz-i. dervisrend alapító.

Mihal Jovan: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Mihal Vuk: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Mihalidzslü Ahmed pasa: budai beglerbég 1598-ban. S. I.: A B. V. és O.: 135. o.

Mihrimah: „Nap és Hold”. II. Szulejmán szultán lánya Hurremtől. K-N. Gy.: Sz.: 58, 181, 185. o.; 397. o. 6. lj.

Mikchal bég: „A parancs végrehajtásának ellenőrzésére 1542 október 16-án Szegedre érkezett Mikchal bég 32 török lovassal. A bég – a beglerbég parancsára – Zákány István főbírót és három városi tanácstagot magával vitt vissza a sárközi táborba.” V. D. Cs.: A Sz. V.: 35. o.

Mikhaloglu Khidr bég: szegedi szandzsákbég 1551-ben. V. D. Cs.: A Sz. V.: 48. o. 1552-ben uo. 50-65. o. március 7-én a szultán elcsapatta hivatalából az elővigyázati rendszabályok elmulasztása miatt, amiért a hajdúknak sikerült a vár külső erődítményeit elfoglalniuk. Uo.: 65. o.

Mikhál-oglu Mohamed bég: lásd Mikhál-oglu Musztafa. Valószínűleg elírás Paolo Giovio (Paulus Iovius)/Jelenkori történetek könyve (Részletek) 30. könyvében. B. I.: K. O. E.: 153. o. Az akindzsik egyik parancsnoka 1532-ben. (Forrás:Dzselálzáde Musztafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása)

Mikhaloglu Musztafa: Az akindzsik egyik parancsnoka 1532-ben. (Forrás:Dzselálzáde Musztafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása)

Mikhaloglu pasa: az 1543-as magyarországi török hadjárat egyik résztvevője. Az önkéntes és irreguláris akindzsi csapatok vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Mimár Szinán: II. Szulejmán szultán főépítésze. (1498-1588) K-N. Gy.: Sz.: 207. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 344. o.; 408. o. 205. lj. (Egyéb elnevezései:Szinán Khodzsa, Szinán Mimár)Török államférfi, hadvezér és építész (1489-1588). 1512-ben a keresztények devsirme adójából került a janicsár iskolába. Janicsárként harcolt Szelim szultán seregében, majd 1521-ben a nándorfehérvári, 1522-ben a rhodoszi hadjáratban. Mohácsnál 1526-ban már a janicsáriskola tisztje (V. D. Cs.: A Sz. V. 38. o. szerint janicsár aga), ott van az 1532-es kőszegi seregben is. A későbbi török hadjáratokban egyre több műszaki feladatot bíztak rá, 1536-tól kezdve kilép a hadseregből, és a szultán főépítésze lesz. (V. D. Cs.: A Sz. V. 38. o. szerint az eszéki híd építéséért nevezték ki udvari főépítőmesterré) A török építőművészet legszebb alkotásai fűződnek a nevéhez, ő tervezte pl. a Szülejmanije-dzsámit. Néhol ő is Szinán pasa néven szerepel.

Mohamed Abdullah: a szegedi török vár aszáb alakulatában az harmadik riaszetnek a másik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mohamed aga: 1568. 06. 26. és 1569. 06. 14. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár ulufedzsijeinek a parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o. 1573-1574. évi zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár ulufedzsijeinek parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Mohamed aga: a pécsi török vár ulufedzsijeinek parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Mohamed aga: a szekcsői török vár ulufedzsijeinek parancsnoka az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Mohamed aga: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának a parancsnoka az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Mohamed aga: a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcső várában Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed aga: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  várőrség egyik különálló egységének a parancsnoka. Zsoldja 20 akcse volt és 157 fő szolgált alatta.  Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Mohamed aga: csak annyit tudunk róla, hogy az 1566-os szigetvári ostrom elején várban raboskodott, Zrínyi Miklós lefejeztette, mert szigetváriakkal kegyetlenkedett. Forrás: Forrás: S. I.: Sz. és V. 159. o.

Mohamed Ahmed: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Mohamed Ali: a szegedi török vár aszáb alakulatában, a második csoportjában a második riaszet egyetlen odájának szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Mohamed Ali: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban a második riaszet egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Mohamed Ali: a szegedi török vár kjár dzsemáetjének egyik szerbölükje az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Mohamed Ali: a szegedi török vár szertopcsiánja 1552 január-februájának deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Mohamed bég: hatvani szandzsákbég 1555-ben. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál.

Mohamed bég: moreai szandzsákbég 1543-ban. V. D. Cs.: V. B.: 76, 78., 79. o.

Mohamed bég: székesfehérvári szandzsákbég 1566-ban. Thury György fogságba ejtette. Forrás: S. I.: Sz. és V. 192. o. valoszínűleg ugyanarról a személyről van szó itt is egy csereüzlettel kapcsolatban: V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 98. o.

Mohamed bég: szendrői, majd később belgrádi szandzsákbég is. Továbbiakat lásd: Jahjapasaoglu (Jahjapasazáde) Mohamed (Mehmed) pasa címszó alatt.

Mohamed bég: szolnoki szandzsákbég 1556-ban, aki megsebesült a vár ostromakor. S. I.: Sz. és V.: 92. o. és V. D. Cs.: V. B.: 90. o.

Mohamed bég: tirhalai szandzsákbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 147. o. Az 1566. évi hadjáratban: V. D. Cs.: V. B.: 100. o.

Mohamed bin Abdullah: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:
  A pécsi náhijében:… Mohamed bin Abdullah Regenye falut (5700 akcse);… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Mohamed bin Ahmed: budai aszab; esztergomi szandzsák adóbérlő. A kezén az 1565-1567 közötti 3 éves adóbérlet 605 000 akcsére emelkedett. Cs. Cs.: E. H. K.: 118. o.

Mohamed bin Ali: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Mohamed bin Begtaz: a koppányi és szerémi szandzsákok 1586-87-es összeírásában pedig Lufti bin Piri mellett többen – köztük Ali bin Hüsszein, Mohamed bin Begtaz, aki a „berzencei ulufedzsik között volt és napi 8 akcse zsoldot kapott” –  hűbérbirtokban részesültek, mert a „Kanizsa várából a birodalomra rontott, elűzött Horvát nevű átkozottal” vívott csatában kitüntették magukat. V. M. L.: K. V.: 67. o.

Mohamed Daud: a görösgáli török vár ulufedzsi alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Mohamed dizdár: Esztergom első várparancsnoka az 1543-as év utolsó három hónapjában, aki a víztoronynak volt a parancsnoka. Napi 20 akcse zsoldot kapott. A víztoronynak később is többnyire külön őrsége és parancsnoka volt, amennyire a zsoldjegyzékekből kiderül. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o. Még mindig ő az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint is. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mohamed dizdár: Veszprém várának török várparancsnoka 1606-1608-ig. Forrás: V. D. Cs.: V. a B.: 159. o.

Mohamed Juszuf: a szegedi török vár aszáb alakulatában az ötödik riaszetnek az első szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mohamed kádi: mohácsi kádi. Az 1583-1584.-i fejadódeftert írta össze a a szekcsői nahiéhoz. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed kán: az 1543-as török hadjárat egyik résztvevője. Csákvárnál csapott össze török és tatár lovassága a magyar lovassággal. Társa volt Ulama bég. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56, 60. o.

Mohamed kán: küsztendili szandzsákbég 1566-ben. Forrás nélkül.

Mohamed kapudzsi basi: „Én (ti. Murad pozsegai bég – a szerk.) meterisz csinálással lévén elfoglalva, embereim közül ama helyeknek és partoknak megvédelmezésére elküldött kapudzsi basim, Mohamed…” 1543-ban. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Mohamed kjátib: az 1567-es szekcsői adójövedelmek beszedésénél volt szerepe. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohamed Musza: a pécsi török vár dizdárja 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 82. o.

Mohamed Musztafa aga: a szegedi török vár martalosz alakulatának az első csoportnak a parancsnoka (két aga volt) az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Mohamed Musztafa: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mohamed Musztafa: ez az elnevezés Mohamed prófétára utal. Musztafa egyike Mohamed számos nevének. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 141. o.; 153. o. 150. lj.

Mohamed pasa (1): budai beglerbég 1600-ban és 1601-ben. Teljes neve: Menkurkusi Mohamed. . V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 119. A csókai-szorosi csata egyik vezére: 135. Ebben a csatában halt meg: 142. o.

Mohamed pasa: harmadik vezír 1543-ban; a magyarországi török hadjárat egyik résztvevője. Főleg a székesfehérvári ostromban ismerjük tevékenykedéseit; az anatóliai hadtest főparancsnoka az ostromműveletekben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 59. o. Néha „Topal”, azaz Sánta jelzővel is illették, így: Topal Mohamed pasa. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 63. o. „A külsővártól délre Mohamed pasa parancsnoksága alatt vonult fel Ibrahim pasa az anatóliai szandzsákok csapataival,…”: 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 77. o.
Valószínűleg ő volt az 1541-es hadjárat idején az egyik fővezér, aki a ruméliai haderővel küzdött Buda alatt a Habsburg-csapatokkal. Harmadik vezíri rangban állt. S. I.: A B. V. és O.: 96. o.

Mohamed pasa: nagyvezír 1601. év február 31-i és 1602. év július és augusztus havában, de biztosan máskor is. Forrás: Dunaszekcső története (Internet). 1601. októberében seregével egyesült Adony közelében Haszán szerdár hadseregével. V. D. Cs.: V. a B.: 151. old.

Mohamed próféta: K-N. Gy.: Sz.: 16, 38, 77, 107. o.; Fellépését i. sz. 610 körülre tehetjük. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 11. lj.; 193. o. 16-17. lj.; 266. o. 113. lj.; 267. o. 114. lj.; 405. o. 162. lj.; 354. o.; 409. o. 226. lj.; 410. o. 255. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj.

Mohamed Sz…: a szegedi török vár aszáb alakulatában az ötödik riaszetnek a másik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mohamed szultán, III.: 1599-ben sereget küldött Budára a Habsburg sikerek ellensúlyozására. S. I.: A B. V. és O.: 144. o. Lásd még bővebben: Mehmed szultán, III. Ezt az alakot használja még: N. L.: B. I. a H. É.: 57. old.

Mohamed szultán, IV.: „Például 1665-ben IV. Mohamed szultán parancsára „a lőpor- és hadfölszerelés őrzésére erős szertárt építettek a belső várban valamely megbízható és védett helyen”.” A szigetvári várról van szó. S. I.: Sz. és V.: 199. o.

Mohamed: „…Klucs várának kethudája, Mohamed…” Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Mohamed: a szegedi török város egyik leggazdagabb kereskedője az 1548. évi defter szerint. 10 hónapra legalább 300 akcse adót fizetett. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Mohamed: a vár első müezzinje és koránolvasója Veszprém várában az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint. V. D. Cs.: V. a B.: 61. old.

Mohamed: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár két topcsija az 5-ik bölükből, aki magyar volt de muszlimmá lett és a Mohamed nevet kapta. Eredeti nevük Belöni Ferenc és Bölcsi Ferenc volt.  Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Mohamed: Tor Ali székesfehérvári szandzsákbég fia. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Mohamed: ua., mint Mehmed, vagy Mahmud.

Mohamet: ua, mint Mohamed, Mohammed Mehmed.

Mohammad Ali: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Mohammed Cselebi Efendi defterdar: Arszlan pasa, budai beglerbég defterárja. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Mohammed Jakub kiaja: a szegedi vár dizdár kiajája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Moharrem aga: Veszprém várában a török vár egyik aszab oda parancsnoka volt 1606-1608-ig. Forrás: V. D. Cs.: V. a B.: 159. o.

Moharrem bin Teszvidzs: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szászvári náhijében: Moharrem bin Teszvidzsnek, a pécsi külső vár vitézének timárja volt Nádasd (Mecseknádasd) 1700 akcse évi jövedelemmel;… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Molla Kabiz: mohamedán teológus II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 107. o.

Mosze Hamon: II. Szulejmán szultán udvari orvosa; már I. Szelim szultánt is ennek atyja, Joseph Hamon kezelte. H. D.: E./B./T. u.: 284. o.; 554. o. 377. lj.

Muhammed pasa: Szinán fia Muhammed pasa Pálffy Miklós esztergomi és visegrádi gyõzedelmeinek hírére a várat felgyújtotta, és a katonáival együtt Buda várába menekült. Forrás: Vác város rövid története.

Mumi aga: (1560-ban) „Változások történtek a (veszprémi) vár török parancsnokai között is: a lovasság első agája Szinán, a második aga pedig Mumi lett.” V. D. Cs.: V. a B.: 79. o.

Murad aga: egy Székesfehérváron szolgáló záim 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. Ebben a forrásban így szerepel, de ugyanezen szerző egy másik munkájában „Murnáth aga” néven említik. Lásd ott.

Murad Ajdin: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Murád bég: Ahmed – II. Bajezid szultán fia – fia. 1509-1513 áprilisa utánig bolui szandzsákbég. Elmenekült Perzsiába I. Szelim szultán elől. K-N. Gy.: Sz.: 15, 27, 30-31. o.

Murád bég: eszéki szandzsákbég 1543-ban. Forrás nélkül.

Murád bég: klisszai szandzsákbég. 1000 lovasával vett részt más vezetőkkel együtt egy csapatösszevonásban 1542 elején Budán és Pesten. Később Pest védelmének egyik résztvevője Joachim őrgróf ostromló csapataival szemben. S. I.: A B. V. és O.: 106, 108. o.

Murád bég: pozsegai szandzsákbég 1543-ban és 1545-ben. Szinán csaus szerint Rusztem pasa „derék embere”-vel Malkocs béggel, együtt Székesfehérvár ellen küldött felderítés végett. V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 53. o. „A külsővártól délre Mohamed pasa parancsnoksága alatt vonult fel Ibrahim pasa az anatóliai szandzsákok csapataival, valamint…, Murad poszegai,… szandzsákbégek hadaival.” 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 76, 77, 80. o.

Murad effendi: fődefterdár az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Murád pasa: „…a Székesfehérvár alatt elfogott Murád pasának és Mehmed kiajának fejét elrettentésül póznára tűzték és megmutatták a várbelieknek.” V. M. L.: K. V.: 87. o.

Murád pasa: ruméliai beglerbég 1603-ban. Az ez évi török hadjárat egyik résztvevője. A hadjárat végeztével a budai vár védelmét rá bízta Lala Mohamed pasa. S. I.: A B. V. és O.: 160, 165. o. V. D. Cs.: V. B.: 115. o. Levele a szultánnak 1603 tavaszán itt: V. M. L.: K. V.: 98. o.

Murad pasa: szeraszker 1606-ban. A bécsi békével kapcsolatban merült fel a neve. K. L.: K. az E. V.: 118. o.

Murád Reisz: a szuezi flottaparancsnok II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 157. o.

Murád szultán, I.: (1362-1389) K-N. Gy.: Sz.: 51, 106. o.; A janicsár alakulat létrehozója: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.; Edirne elfoglalója: H. D.: E./B./T. u.: 151. o.; 528. o. 42. lj.; Bruszában van eltemetve: 251. o.; 549. o. 308. lj. „Hadzsi Bektas azonban még azelőtt meghalt, hogy janicsárokat gyűjtöttek volna össze. Ez okból a fia, Timurtas apó vezette be a janicsároknál a nevezett viseletet (ti. a kecsét), Orhán Gázi fia, Murád szultán idejében, és ő adta nekik a janicsár nevet… Ezt hordta Gázi Szülejmán pasa őfelsége is; a mennyekbe jutott sahnak, Gázi Murád szultánnak idejében terjedt el és vált ismertté.” B. G. H. E. H.: Kecse aloldal

Murád szultán, II.: (1421-1444 elejéig, majd 1444 novemberében, ezután 1446-1451 02. 03-ig) I. Szelim szultán dédapja. K-N. Gy.: Sz.: 14. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 51. o.; 143. o. 2 lj. és 5. lj.; 132. o.; 152. o. 142. lj.

Murád szultán, III.: (1574-1595). „III. Murád szultán 1581-ben a Simontornyai birtokösszeíróhoz intézett rendeletében például gazdagon megjutalmazza Dzsáfer-oglu Mehemedet,…” Folyt. V. M. L.: K. V.: 67. o. Egy másik jutalmazásáról itt: V. D. Cs.: A Sz. V.: 73. o. Az 1591. évben meghosszabította az 1568. évi drinápolyi békét. V. D. Cs.: V. a B.: 133. old.

Murád:A… (1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint, Javuz Szelim parancsára… Murád és Mahmud ágyúöntő mesterek ágyúöntéshez fogtak.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Murád: Dzsem – II. Bajezid szultán öccse – fia. K-N. Gy.: Sz.: 54, 57. o.

Murád: II. Szulejmán szultán harmadik fia. K-N. Gy.: Sz.: 34, 38, 49. o.

Murádi: Piri Rejsz flottaparancsnok barátja. K-N. Gy.: Sz.: 64. o.

Murat aga: 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. Gyalog menekült el a magyar ellentámadás elől. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Murat harambasa: egy Székesfehérváron szolgáló martalóc harambasa. 1577-ben. A szerző ugyanezt a személyt egy másik könyvében (V. D. Cs.: V. a B.: 117. old.) „Muráth harambasának” nevezi. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Murat vajda: 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Murát: 1604 kora tavaszán Bocskai török földre küldte Murát nevű rabját… Ez a török fogoly vitte magával Bocskai felajánlkozását. N. L.: B. I. a H. É.: 104. old.

Murat: a boszniai beglergbég Dervis pasa fia. Meghalt a csókai-szorosi csatában 1601-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 142. o.

Muráth harambasa:Martalócoknak vagyon 3-3 basájok:…, Muráth harambasa 50 martalócot.” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. A szerző ugyanezt a személyt egy másik művében (V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.) Murat harambasának nevezte. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.

Murnáth aga: Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon: … Murnáth aga;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. Ebben a forrásban így nevezik, de ugyanezen szerző egy másik könyvében ezt a személyt Murad agának nevezi. Vö.: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o

Murtesan:A foglyok között volt „az igen gonosz és hazug” Murtesan nevű török katona is, aki már nagyon sok embert megölt és sok gyermeket rabolt el.” A gesztesi török vár katonája volt 1589-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 132. old.

Murtezza pasa: Ibrahim pasa „Murtezza pasát, ki később Törökországnak nagy szolgálatokat tevő államnagya lett, maga mellé hívta és miután teljhatalmú helyettesévé tette 1010 (a keresztény időszámítás 1601. éve) első havában elhunyt.” V. M. L.: K. V.: 80. o.

Murzely aga: egy Szabadbattyán (Csíkvár) várában szolgáló beslia aga 1577-ben. A névalak az eredeti, korabeli forrás szerinti. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. V. D. Cs.: V. a B.: 118. old. Ez utóbbi forrás besly-agának tituálja.

Mustafa aga: „Hídvégen[2] besly-aga Mustafa aga 50 beslyával bír.” V. D. Cs.: V. a B.: 1117. old.

Mustanos pasa: Valószínűleg Michál-oglu Musztafa eltorzított névformája. Szulejmán szultán egyik tanácsosa a négy legfőbb közül az 1532-es hadjárat idején. B. I.: K. O. E.:96. o.

Musza Abdullah: Iliasz Musztafa tüzér szakaszparancsnok egyik embere. Lásd ott.

Musza bej: „Egy Músza bej nevezetű, derék valenciai, annak rendje és módja szerint megesketett a keresztre,…(ti. Szinán pasa arról esketette meg C. de V-t, hogy nem szökik meg tőle)” C. de V.: T. U.: 107. o. uo. 115. o.

Musza pasa:A török fővezér helyettese, Musza pasa úgy határozott, hogy erős lovascsapattal Szigetvárig nyomul előre.” 1556-ban. V. D. Cs.: V. B.: 95. o.

Musza pasa:Músza pasának, a flotta arzenálja kethüdájának és más megbízottaknak 1136. Zilkáde 15-én (1724. augusztus 5.) egy parancsot adtak ki…” Egy 1514-ből származó, Ruh (Urfa) várában hagyott nagyágyút kellett visszaszállíttatniuk Isztambulba. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Musza pasa: budai beglerbég 1630-44 között, de lehet, hogy más volt a időtartama az uralkodásának. S. I.: A B. V. és O.:. 127. o.

Muszá pasa: erzerumi beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1549-ben. K-N. Gy.: Sz.: 182. o.

Musza: Mahmud – I. Szelim szultán öccse – fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Musza: templomfelügyelő, illetve templomgondozó, ki egyben sekrestyés is Szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet)..

Muszliheddin kádi: volt pesti kádi, később szekcsőn dolgozott. 1565. év április hó 22-től, 1566. év április 22-ig terjedő egy évre ő készítette el a deftert. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Musztafa Abdullah: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik nefirzen (trombitás). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Musztafa aga: Földvárott vagyon Musztafa aga, 50 beslyánál több vagyon.” Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentés alapján.. V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Musztafa aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Musztafa aga: a komáromiak Esztergom ellen indultak portyára, amelyet olyan ügyesen hajtottak végre, hogy Hasszán bégnek és Musztafa agának a juhait sikerült elhajtani és Komáromba vinni. K. L.: K. az E. V.: 84. o.

Musztafa aga: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának második agája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Musztafa aga: besli aga Simontornyában, 1577-ben. Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentés alapján. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.

Musztafa aga: janicsár aga II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 63. o.

Musztafa aga: szigetvári aga. Pethő Gergely krónikaíró azzal volt kénytelen megfenyegetni a hitlevelét megszegő Musztafa szigetvári agát, hogy „az hitleveleledet sok török és köröszyön vitézek láttára disznófarkon szaggattatom el, lássák sok vitézek emberségedet.” A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 25. o.

Musztafa alajbég: a székesfehérvári szpáhik alajbégje. 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 98. o.

Musztafa Ali: egy dzsebedzsi dzsemáet parancsnoka volt Székesfehérváron 1543. 09. 05-30 között.. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Musztafa Ali: híres 16. századi történetíró. Forrás: B. G. H. E. H.: „A kávé” c. aloldal

Musztafa Amil: kincstári adószedő; az 1567-es szekcsői adójövedelmek beszedésénél volt szerepe. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Musztafa Bajrám: Szelmán Reisz utóda, a vörös tengeri török flotta parancsnoka. K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Musztafa bég: beosztása ismeretlen. Az 1588. évi szikszói csatában Kara Ali bég megsebesülésekor ő vette át a török sereg irányítását. Őt is fel kellett váltani, mert lándzsával átszúrták. Cs. Cs.: V. a H.: 87. old.

Musztafa bég: boszniai szandzsákbég 1566-ban. „Beglerbégségét (ti. Arszlán pasa budai beglerbég vilajetét) Musztafa boszniai bégnek (Szokollu Mehmed nagyvezír testvérének) adományozták. V. D. Cs.: V. B.: 103. o.

Musztafa bég: II. Szulejmán szultán második fia. (1515-1553) 1533-tól maniszai szandzsákbég. K-N. Gy.: Sz.: 31, 38, 94, 101, 132-133, 155, 180-185. o.; 275. o. 4. lj. T. L.: R., K, K Az O. B.: 397. o. 12. lj.; 307. o.; 402. o. 97. lj.; 310. o.; 403. o. 113. lj.

Musztafa bég: koppányi alparancsnok (kiája) 1587-ben a vár visszafoglalásakor. Elesett az ostromkor. V. D. Cs.: V. a B.: 128. old.

Musztafa bég: szegedi szandzsákbég 1543-ban. Ő volt az első szandzsákbég Szegeden. Forrás nélkül.

Musztafa bég: szegedi szandzsákbég 1552-ben. Forrás nélkül.

Musztafa bég: szegedi szandzsákbég. 1545. december 5. és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Musztafa bég: temesvári szandzsákbég 1558 elején. Ideiglenesen a beglerbégség székhelyét Lippára tették. Forrás nélkül.

Musztafa Behram: a pécsi török vár müsztahfizeinek egyik szerbölükje 1543. szeptember és 1544. márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 82. o.

Musztafa bin Abdullah: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Musztafa bin Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatában az első odának az egyik lovasa. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Musztafa bin Ali (1): a görösgáli török vár ulufedzsi alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. Két személy szerepel a defterben ugyanezzel a névvel. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Musztafa bin Ali (2): a görösgáli török vár ulufedzsi alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. Két személy szerepel a defterben ugyanezzel a névvel. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Musztafa bin Iszmail: a koránmagyarázó Veszprém várában az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint. V. D. Cs.: V. a B.: 61. old.

Musztafa bin Mohamed: veszprémi dizdár kiájája 1558-ban, Mehemed bég elfogása és Budára hurcolása után. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Musztafa Csákir: az 1558-59-évi létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár szertopcsiánja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Musztafa Csákir: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:
  A pécsi náhijében:… és Musztafa Csákir pedig Kiskozárt (5000 akcse évi jövedelemmel);… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Musztafa defterdár: a budai vilajet fődefterdára II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 174. o.

Musztafa Divane: a görösgáli török vár ulufedzsi alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Musztafa Divane: a lovasság második agája Veszprém várában az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint. V. D. Cs.: V. a B.: 61. old.

Musztafa Divane: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Musztafa dizdár:Fogságba esett még Hagi aga, valamint Musztafa bolondvári dizdár.” 1583-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 125. old.

Musztafa dizdár: Esztergom első várparancsnoka az 1543-as év utolsó három hónapjában. Napi 80 akcse zsoldot kapott. Kethüdája 30 akcsét kapott. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Musztafa efendi: az 1606-os bécsi béke török követe. K. L.: K. az E. V.: 118. o.

Musztafa Hamza: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Musztafa Haszán dizdár: a pécsi török vár dizdárja. (ur.: ?-1565. 10. 12.) Önként mondott le tisztségéről. Helyér Ali került. V. D. Cs.: V. B.: 99. o.

Musztafa Ibrahim: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Musztafa K.: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Musztafa kiaja (1): Székesfehérvár elfoglalása után (1543-ban) ő lett a vár első dizdárjának (várparancsnokának), Hüszein dizdárnak a helyettese (tehát kiajája). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o. Kiaja 1546. március-május hónapokban is. 77. o. Kiaja az 1551 decemberi létszámösszeírás szerint is. 30 akcsét kapott naponta. 79. o.

Musztafa kiaja (2): Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Musztafa kiaja;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. Talán még mindig ugyanarról a személyről van szó 1577-ben, aki Musztafa kiaja (1)-ben szerepel. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Musztafa Kurd: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Musztafa M.: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának az egyik szerodája 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Musztafa Murad: a szegedi török vár aszáb alakulatában a negyedik riaszetnek a másik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Musztafa Murad: a szegedi török vár ulufedzsieinek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Musztafa pasa:A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is,…Musztafa pasa fiai, Oszman és Halil apródok...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Musztafa pasa:Mivel a boszniai beglerbég, Mehmed pasa és a Pozsegában tartózkodó Musztafa pasa részére az a hír küldetett, hogy az elbizakodott hitetleneket (…) meg kell leckéztetni,…” 1603-ban. V. M. L.: K. V.: 93. o.

Musztafa pasa: boszniai, majd budai beglerbég. Lásd még Szokollu Musztafa pasa (1) Budai beglerbég 1566-ban lett. V. M. L.: K. V.: 37. o. 1568-ban. K. L.: K. AZ E. V.: 87. o. A pasa Miksa királyhoz intézett 1569. november 15-i panaszlevele tanúskodott arról, hogy a magyar végváriak igencsak igyekeztek a törökök orra alá borsot törni ebben az időszakban. Cs. Cs.: E. H. K.: 120. o. Budai beglerbég levelezései az 1570-es években és később: V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o. 1578-ban Nádasdy Ferenc és Pállfy Miklós budai portyázását heves csatában visszaverte. V. D. Cs.: V. a B.: 119-120. old. Levelet írt Ernő főhercegnek 1576. 12. 20-án. Cs. Cs.: V. a H.: 82. old.

Musztafa pasa: második vezír, egyiptomi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 46, 55-56. o.

Musztafa pasa: ötödik vezír II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.

Musztafa pasa: ruméliai beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 187-188. o.

Musztafa szertopcsián: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár szertopcsiánja. 30 akcse zsoldot kapott. 56 tüzér volt zsoldjegyzékben.  Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Musztafa Szinán: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Musztafa szultán, III.: (1757-74): T. L.: R., K, K, Az O. B.: 407. o. 202. lj.

Musztafa timarli: 1567. év július 15-étől viseli az kjatibséget szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Musztafa vajda: Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Musztafa vajda, ki Mehmet bég vajdája volt;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Musztafa vojvoda: Dervis bég, székesfehérvári szandzsákbég vojvodája 1543-ban. Forrás: internetes anyag.

Musztafa:A… (1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint,… Musztafa írnok,… ágyúöntéshez fogtak. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Musztafa: „Ibrahim nagyvezír a győzelem után három nappal, 932. Sevvál 20-án (1526. július 30.) megjutalmazta a péterváradi ostromban résztvevőket, akik között volt Juszuf topcsibasi, Hidir a tüzérség kethüdájá, Musztafa ágyúszekerész és az ágyúszekerészek kethüdájá. Nekik különleges díszöltönyöket adtak… Ugyanezek a személyek a mohácsi csata után három nappal 932. Zilkáde 24-én (1526. szeptember 1.) ismét ugyanígy adományban részesültek.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Musztafa:Veszprém várából Devecserbe szökött egy Musztafa nevű török katona.” Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. V. D. Cs.: V. a B.: 66. old.

Musztafa: egy aszáb a székesfehérvári várból, 1572-ből. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 100. o.

Musztafa: Musztafa pasa budai beglerbég megjutalmazott tímárbirtokkal egy szegedi lovaskatonát. 1581 Augusztusban a „szegedi vár lovasai közül való Musztafa, akinek napi 8 akcse zsoldja volt, mikor a szarvasi katonák lesre mentek, a megszalasztott Nagy Benedek nevű átkozott ember háborújában vitézül viselkedett”, s ezért timárbirtokot kapott. V. D. Cs.: A Sz. V.: 73. o.

Muzaffer aga: kapudzsi basi Hüszrev pasánál az 1543-as magyarországi török hadjáratban. Magyar származású volt. Követségbe küldte a pasa a székesfehérváriakhoz a vár elfoglalásakor. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 67. o.

 


N


 

 

 


Naima: török krónikás. Először az 1602-es székesfehérvári ostrom leírásánál találkoztam vele. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 159. o.

Naszuf aga: Zrínyi Miklós 1566 májusban adatokat kapott egyik jól megfizetett hírszerzőjétől, a pécsi bég helyettesétől, Naszuf agától arról, hogy a szultán Szigetvár ellen vonul. V. D. Cs.: V. B.: 100. o.

Naszuf aga: Zrínyi Miklós legértékesebb hírszerzője, a pécsi szandzsákbég helyettese az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 149. o.

Naszuf bég (1.): törökkoppányi szandzsákbég 1556-ig. Valószínűleg ugyanarról a személyről van szó itt: Naszuh bég (1.) 1555-ös szandzsákbégségére adat: Az 1555-ik évi török hadjárat leírása. Meghalt a Szigetvári vár ostromakor 1556-ban. S. I.: Sz. és V.: 92. o.

Naszuf bég:a szigetvári Naszuf bég, hogy megbosszulja az 1595-ben történt babócsai kudarcot, mintegy 6000 lovassal Kanizsához vonult, s ott a környező sűrű erdőben lest vetett a magyaroknak.” 1596 május közepén. V. M. L.: K. V.: 74. o. „Naszuf pasa 1000 főnyi lovascsapatával április 17-én előbb a babócsaiaknak vetett lest, majd a sikeren felbuzdulva, Kanizsa vára alatt kívánta ugyanezt megismételni.” 1597-ben. Minden valószínűség szerint a szigetvári bégről van szó. Tollhiba ?. V. M. L.: K. V.: 75. o. „a nagykanizsai várőrség egy részével Csúzi András hadnagy hajtott végre nagyszabású portyát, amelynek során Naszuf szigetvári béget is megölték,…” 1599-ben. V. M. L.: K. V.: 76. o.

Naszuf bég: berzencei bég. „A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is, így Ali pécsi, Naszuf berzencei bég,...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Naszuh bég (1.): simontornyai szandzsákbég 1555-ben. Valószínűleg ugyanarról a személyről van szó itt: Naszuf bég (1.) Veress D Csaba szerint Naszuh bég Törökkoppány szandzsákbégje volt 1555-ben. 1556-os adat (törökkoppányi bég): V. D. Cs.: V. B.: 90. o.

Naszuh bég: pozsegai szandzsákbég 1566-ben. Forrás: S. I.: Sz. és V. 155. o.

Nászuk: szekszárdi tímárbirtokos, mint a székesfehérvái vár pénzügyi írnoka 1572-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 99,100. o.

Nazuf harambasa:Martalócoknak (ti. Székesfehérvárott) vagyon 3-3 basájok: Nazuf harambasa bír 50-et;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Nikola Kalaguz: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az egyik szeroda az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Novák bin Orik (1): a martaloszok Pervane Boszna parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Novák bin Orik (2): a martaloszok Pervane Boszna parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Az övé volt az egyik. Minden bizonnyal Novák bin Orik (1) személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Nuh pasa: anatóliai beglerbég(?) „Nagyságos padisahom! Most a (felséged) szolgájával, az anatóliai részek szerdárjával, Nuh pasával kirendelt szilahtárok, bal oldali ulufedzsik, janicsárok és más kapu kuluk zsoldja 136 jük akcse,…” V. M. L.: K. V.: 99. o.

Nyzán csaus: 1555. július 03-án Takaró Mihály tihanyi kapitány jelentette Nádasdynak, hogy ő a budai pasa legbizalmasabb emberétől, Nyzán csaustól kapja a híreket. V. D. Cs.: V. a B.: 66. old.

 


O


 

 

 


Oguz: Dzsem – II. Bajezid szultán öccse – fia. K-N. Gy.: Sz.: 54. o.

Omár aga: az 1590/91-es gyulai török zsoldlajstrom szerint ő volt a külső vár védelmét ellátó 36 janicsár vezére. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.:153. o.

Omár bég:Ugyanakkor a mieink kitörtek a várból, és az óvatosság nélkül és gondatlanul tábort ütő törököket megtámadva, köztük nagy zűrzavart keltettek, s közülük igen sokat megöltek, köztük egy Omár nevű béget, aki Mohamed álpróféta utódaitól származott; minthogy zöld süveget viselt, amit másoknak hordani tilos volt, erről megismerték.” Istvánffy Miklós leírása az 1543-as esztergomi ostromról. Cs. Cs.: E. H. K.: 88. o.

Omár Csákir: a pécsi török vár müsztahfizeinek egyik szerbölükje 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Omar Juszuf: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Omar kalifa: Jeruzsálem elfoglalója 637-ben. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 54. o.; 144. o. 17. lj.

Omar aga: 1568. 06. 26. és 1569. 06. 14. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár aszabjainak parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Omer aga: az 1543-as magyarországi török hadjárat idején ő vezette ki a várból az elvonuló polgárokat. Elismeréssel nyilatkozott róla Istvánffy Miklós. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 68. o.

Omer bég: gyulai szandzsákbég 1595-ben. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 157. o.

Omer bég: a koppányi török vár 1587. évi visszafoglalásakor az egyik vezető harcos. Sikerült elmenekülnie. V. D. Cs.: V. a B.: 128. old.

Omer: Kanisai Kóvács Ómér. „Kanisai kóvács ómér dolga végeztével (Látos Jstván kezeseiről leszállítja
a kezességet) szintén bent maradhatott, de egy lovat tartozott még sarcába kiküldeni. A ló megküldése korántsem lehetett egyszerű feladat, hiszen Batthyány Ádámnak postákat kellett küldenie, hogy behajtsa a tartozást.” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Orhan gázi:Hadzsi Bektas azonban még azelőtt meghalt, hogy janicsárokat gyűjtöttek volna össze. Ez okból a fia, Timurtas apó vezette be a janicsároknál a nevezett viseletet (ti. a kecsét), Orhán Gázi fia, Murád szultán idejében, és ő adta nekik a janicsár nevet.” B. G. H. E. H.: Kecse aloldal

Orhan szultán: (1326-1359) T. L.: R, K, K, Az O. B.: 149. o. 91. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 251. o.; 549. o. 308. lj. Ő vezette be az akcse nevű ezüst váltópénzt a török pénzforgalomba. (Forrás: Internetes anyag) ; síremléke Bruszában: H. D.: E./B./T. u.: 251. o.; 549. o. 308. lj.

Orhan: Mahmud – I. Szelim szultán öccse – fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Orhan: sehzáde: II. Szulejmán szultán egyik unokája. K-N. Gy.: Sz.: 177. o.

Oroszlán bég: lásd Arszlán bég.

Oruchy aga:Ingovány-városban (ti. Székesfehérvárott) két besli-aga lakik. Egyik Oruchy aga 80-at bír,…” A név alakja korabeli forrás alapján betű szerinti. Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Orudzs: Hajreddin Barbarossza bátyja. K-N. Gy.: Sz.: 135, 137. o.

Oszman aga:Az ütközetben Zrínyi egyik katonája, Svastics Gáspár magát Szkender béget is levágta, s ezért a tettéért később nemességet is kapott. Péterdy Ferenc kanizsai hadnagy csapata pedig Dervis béget, Oszman és Husszein agákat ejtette fogságba, s ezért később őt is jutalomban részesítették.” 1580-ban. V. M. L.: K. V.: 66. o.

Oszman bég: Kászim bég halála után ő vette át az Ausztriába betört török lovasság parancsnokságát 1532-ben. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Oszman bég: szolnoki szandzsákbég 1598-ban. Ő mentette fel a budai várat a habsburg-csapatok támadása alól. Gúnyneve „fületlen”. S. I.: A B. V. és O.: 140. o.

Oszman gázi:Oszmán Gázi, aki az Oszmán-ház nagy őse, ugyanezt viselte, amikor felövezték neki a kardot.” Talán I. Oszman szultánról van szó. B. G. H. E. H.: Kecse aloldal

Oszman pasa: az egri vár parancsnoka 1686-ben, amikor egy a várat veszélyesen megközelítő katonai alakulattal vívott ütközetben elesett. Sugár István: Az egri vár és viadala: 121. o.

Oszman pasa: karamániai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o. Talán róla szól ez az esemény is: S. I.: Sz. és V. 193. o.

Oszman szultán, I.: (1300-1324) Az Oszman dinasztia megalapítója. Az 1280-as évek vége felé kapott bég rangot a szeldzsuk szultántól. 1300 körül lett önálló uralkodó. Első nagyobb hódításai is ekkortól kezdődnek. K-N. Gy.: Sz.: 10. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 144. o. 20. lj.

Oszman:A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is,…Musztafa pasa fiai Oszman és Halil (apródok),...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Oszman: Ahmed – I. Szelim szultán bátyja – legkisebb fia. K-N. Gy.: Sz.: 27. o.

Oszman: Alemsah – II. Szulelmán szultán atyai nagybátyja – fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.


Ö


 

 

 


Ömer Lufti Barkon: K-N. Gy.: Sz.: isztambuli történész professzor. K-N. Gy.: Sz.: 125. o.

Ö?.: örmény beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Egyes források szerint ő is csatlakozott a török sereghez hadinépével. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Ömer: tüzér Bajezid szultán idején Göridzse helység egyik timár birtokán. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.


P


 

 

 


Pajazit vajda: ua. mint Bajazid vajda. Lásd ott. Forrás: K. G.: V. V. V. M.: 483. old.

Pavel Jovan: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Perhát aga: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Pertev pasa: második vezír 1566-ban. Gyula várát ostromolta. Ő volt a hadjárat szerdárja. K-N. Gy.: Sz.: 213-214. o.

Perváne Abdullah: a szegedi török vár aszáb alakulatában, a második csoportjában az első riaszet egyetlen odájának szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Perváne bég: székesfehérvári szandzsákbég 1543-44-ben. Forrás nélkül.

Pervane Boszna (1): a martaloszok parancsnoka 1552-1553-ban. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Perváne Boszna (2): a martaloszok parancsnoka 1552-1553-ban. Minden bizonnyal Perváne Boszna (1) személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Pervane szpahifi: 1566. év júliusától ez a szpáhi viseli az eminséget szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Perváne: II. Szulejmán szultán főkürtöse 1533-ban. (Uszta Perváne) T. L.: R, K, K, Az O. B.: 214-215. o.;262. o. 17. lj.

Perviz aga: „…egy Perviz aga nevezetű nemesember, a pasa kincstárnoka és kegyence, akivel valóságos testvéri barátságban voltam, és aki betegsége idején el se mozdult a pasa ágyától,…” C. de V.: T. U.: 200. o.

Petri Berenik: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Perviz bin Abdullah: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A pécsváradi náhijében: Perviz bin Abdullah szerbeváb (Ali pasa budai beglerbég főkapusa) „ziametje” volt: Nagyhimesház (5350 akcse), Kurd (5000 akcse), Mucsfalva (4700 akcse), Bosta (8000 akcse) és Csák falu (ismeretlen évi jövedelemmel);… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Petri Vonit: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az egyik szeroda az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Piále pasa: kapudán pasa II. Szulejmán szultán korában: K-N. Gy.: Sz.: 111, 164-166. o.

Piháli:Érdemes megemlitenünk, hogy ez időben (ti. I. Rákóczi György idejében) a legügyesebb konstantinápolyi sátorcsináló magyar fi volt s Pihálinak hívták.” B. G. H. E. H.: Sátrak és mestereik aloldal

Piri aga: egy Székesfehérváron szolgáló reisz aga Ali aga parancsnoksága alatt. 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Piri aga: visegrád dizdárja 1595-ben, amikor a várat elfoglalták a császári hadak. Forrás: Visegrád rövid története.

Piri harámbasa: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Lásd még Szinán aga (2.). (A tisztsége „harámbasa” általam még nem egyértelműen megállapítható.) V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Pírí Mehmed pasa: nagyvezír I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 34, 36-38, 44, 58. o. Valamint csak megemlítve: B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Piri Mohamed aga: 1556. 11. 03. és 1557. 10. 22. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi szandzsák aszábjainak parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o

Piri Mohamed: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Pírí Rejsz: földrajztudós, térképész. K-N. Gy.: Sz.: 62-64, 156-157. o.

Piri: Székesfehérvár elfoglalása után ő lett a vár első gazdasági főszámvevő tisztje. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o.

Piri-bin Abdulah kjatibek: 1564. év augusztus 22-től a kjatibet (számadást) szekcsőn ő vezette. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Piry ireisz aga: a székesfehérvári szandzsák egyik ireisz agája Ali aga parancsnoksága alatt 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old. Ez utóbbi forrás ireis-agának tituálja.

Pulak Musztafa pasa: kapudán pasa II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 37, 55. o.

 


R


 

 

 


Rabota Sztanko: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Radivi Lovin: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Radol G.: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Radol Radics: a szegedi török vár kjár dzsemáetjének egyik parancsnoka az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Radosak Petri: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Radosán Radota: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Radota Radics: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Radován Vuk: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Raditi Radota: a szegedi török vár martalosz alakulatában az első csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Raham topcsibasi:A tihanyi katonák az Endréd és Koppány közti úton elfogták... Az endrédi Raham topcsibasi váltsága 2 jó ló,… volt.” 1587-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 130. old.

Ramazan aga: 1553. 12. 06. és 1554. 11. 24. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török őrség ulufedzsieinek parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Ramazan bin Ahmed (1): a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet). V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ramazan bin Ahmed (2): a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az egyik parancsnoka volt. Minden bizonnyal Ramazan bin Ahmed (1) személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ramazan bin Mohamed: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban az első riaszet egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Ramazan Iliasz: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Ramazan Teszvidzs: a szegedi török vár aszáb alakulatában az első riaszetnek az egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Ramazán aga: „1543 utolsó három hónapjáról fennmaradt esztergomi zsoldlajstrom szerint 2775 főnyi őrség őrizte az újdonsült török végvárat. Ehhez még Ramazán aga parancsnoksága alatt további 101 ulufedzsit kell hozzászámítanunk.” Cs. Cs.: E. H. K.: 102. o.

Ramazán aga: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének parancsnoka az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Ramazan: a szegedi török város egyik leggazdagabb kereskedője az 1548. évi defter szerint. 10 hónapra legalább 300 akcse adót fizetett. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Ramazan Mohamed: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban a hamadik riaszet egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Ramazán: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a másik tulajdonos Szinán volt). Ők először 201 000 akcsét ígértek 3 évre, de 1546. április 11-én újból emelték az összeget 210 000 akcsére. Majd ismét többet ígértek néhány bérletükhöz kapcsolt falu jövedelmével: 3 évre összesen 360 000 akcsét. A korábban a kapudáni khászhoz tartozó bérlet értéke 130 000 akcse volt. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Redzseb aga: Esztergomban, 1543-ban szolgáló alakulat vezetője. 4 bölükje (40 fő) 7-8 akcsét kapott fejenként. A parancsnokuk Redzseb aga 21 akcsét. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Redzseb aga: a szegedi török vár aszáb alakulatában a második aga az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o. a szegedi török vár aszáb alakulatában az első csoport parancsnoka az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Regeff bég: koppányi bég 1587-ben. Koppány visszafoglalásakor ő volt a dizdár. V. D. Cs.: V. a B.: 128. old.

Rezván aga: Ingovány-városban (ti. Székesfehérvárott) két besli-aga lakik…, a másik Rezván aga 100-at bír,…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Rizván bin Abdullah: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szentmártoni náhijében: Rizván bin Abullah dombóvári szerbölük timárja volt Hegymeg (17 900 akcse) és Dárdás (2010 akcse) falu;… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Roxoláne: Hurrem – II. Szulejmán szultán rabnőből lett felesége – európai irodalomból ismert neve. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 101. lj.

Ruhszánzáde Ahmed Feridun bég: a török birodalom nisándzsija. 1574-ben ő gyűjtötte össze Szulejmán szultán hadjáratainak naplóját és okmányait. Gyűjteményének anyaga 1858-ban nyomtatásban is megjelent Isztambulban. L. m.: B. I.: K. O. E.: 169. o.

Rusztán: egy török vitéz, Mahmud székesfehérvári szandzsákbég hű embere. Elesett 1566-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 100. old.

Rusztem aga:A beslya városban (ti. Székesfehérvárott) négy beslya aga vagyon:… Rusztem aga 80-at bír,…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Rüsztem (vagy Rusztem) pasa (Güzeldzse): először temesvári (1559-ig), majd budai beglerbég (1559-től 1563-ig). Forrás: Internetes anyag. Bizonyára ő építtette Székesfehérváron a Güzeldzse Kászim pasa fürdőt 1559-63 között..

Rüsztem (vagy Rusztem) pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. (1500 k.-1561. 07. 12.†) K-N. Gy.: Sz.: 153, 155, 160, 181-183, 185, 188-189. o. . T. L.: R., K, K, Az O. B.: 271. o.; 275. o. 4. lj.; 278. o.; 397. o. 6. lj.; 398. o. 22. lj.; 402. o. 101. lj.; 307. o.; 402. o. 105. lj.; 348. o.; 408. o. 210. lj. Szinán pasa testvére. Az 1543-as hadjárat egyik fő résztvevője, ekkor második vezír. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o. Erről a hadjáratról: V. D. Cs.: V. B.: 76. o. és utána. Valószínűleg ugyanez a Rusztem pasa volt a második vezír már 1541-ben – ekkor Buda elfoglalásában „jeleskedett – és 1542-ben is.”. S. I.: A B. V. és O.: 101, 109. o.

Rüsztem (vagy Rusztem) pasa: 1687-ben az ún. „török-éheztető) ostrom idején az egri vár dizdárja. Az ostrom során életét vesztette. Sugár István: Az egri vár és viadala: 121. o.

Rüsztem bég: szendrői szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

 


S


 

 

 


Sabán Ajnakhan: a szegedi török vár kjár dzsemáetjének egyik parancsnoka az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Sabán bin Abdullah: székesfehérvári lovasvitéz, aki 1559-ben halt meg és a hagyatéka érdekes kultúrtörténeti adalék. Összes vagyona 3112 akcse volt. A temetése 100 akcsébe került. Lásd: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 88. o.

Sabán bin Abdullah: székesfehérvári lovasvitéz, aki 1559-ben halt meg és a hagyatéka érdekes kultúrtörténeti adalék. Összes vagyona 3112 akcse volt. A temetése 100 akcsébe került. Lásd: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 88. o.

Sábán bin Ali: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szászvári náhijében:… Sábán bin Ali döbröközi vitéz timárja volt Széplak (1700 akcsével);… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Sabán Musza: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár második  müsztahfiz bölükjének egyik tagja. Sabán Muszáról tudjuk, hogy sasorrú, fekete szakállú legény.  Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Sabán: „…1564 szeptember végén a mohácsi szandzsákban tartózkodó Tor Ali iszkenderiai szandzsákbég néhány mohácsi török vitézzel, köztük egy Sabán nevű katonával megütközött a szentmártoni (Felsőszentmártoni) vár portyázó magyar huszáraival, s azokat megszalasztotta.” V. D. Cs: V. B.: 98. o.

Sádi Diváne: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Sádi Ibrahim: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Sahin aga: „A budai pasa újra írt Ernő főhercegnek. Leírta, hogy a fehérvári Sahin aga, amikor falujába ment ki, hat palotai magyar katonával találkozott, akik rögtön bajviadalra hívták ki Sahin agát és kísérőit:…” 1579-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 122. o.

Sahkulu: síita vezér II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 18-21. o. T. L.: R, K, K Az O. B.: 399. o. 47. lj.

Sarali bég: „A hatvani sandzsák élén akkor (1596-ban) az ifju de hőslelkű Arszlan bég, a hires Sarali bégnek fia állott,…” Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Sasvár bég: szolnoki szandzsákbég 1582-ben. Bizonnyal már 1580-ban is szolnoki bég: Nádudvarnál vereséget szenvedett magyar csapatoktól. N. L.: B. I. a H. É.: 35. old. „1582-ben Nádudvarnál, ahol az egyesült végvári seregben 200 ónodi lovas küzdött, s véres csatában megszalasztották a szolnoki Sasvár bég hadát.” Cs. Cs.: V. a H.: 84. old.; N. L.: B. I. a H. É.: 35. old.

Satergi Mehemed: ua., mint Szaturdzsi Mohamed. Lásd ott. (Ez a névalak V. D. Cs.: V. a B. 145. old. tűnik föl)

Saur vajda: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. B. I.: K. O. E.:78. o.

Say pasa(?): Gallipoli pasája. Valószínüleg Gallipoli kapudánja volt. B. I.: K. O. E.:93. o.

Sehinsah: II. Bajezid szultán utolsó fia. Fia Mehmed. 1498-ig maniszai szandzsákbég, utána 1511. 07. 02-ig, haláláig Kónja szandzsákbégje. K-N. Gy.: Sz.: 12, 14, 20-21, 23, 26-27. o.

Sehman bég: Palota várának dizdárja 1606-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 159. old.

Sehszüvár: szigetvári szandzsákbég 1590-ben. S. I.: Sz. és V.: 199. o.

Sehszüvároglu Ali bég: a Zülkadir fejedelmi család sarja, I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán odaadó híve és támogatója. K-N. Gy.: Sz.: 35, 43, 60-61, 86. o.

Sejh Jahja: K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Sejhi Juszuf Szinán: orvos-költő, aki a XIV-XV. században élt és kapcsolatban állt a szúfizmussal. Arról is ismeretes, hogy a szultánt szomorúságában vígasztalni próbálta. A Kütahjában, tehát a Germijánok fővárosában született Sejhi fő művei: egy diván-versgyűjtemény, Harnáme, Hüszrev és Sirin.

Semiz Ali pasa: nagyvezír 1566-ban. „1566 januárjában a török udvarban a háborús párt Szokollu Mehmed pasa vezetésével megdöntötte a békepárti Semiz Ali pasa nagyvezír hatalmát.” V. D. Cs.: V. a B.: 92. o.

Semisz (Semszi) Ahmed pasa: ruméliai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Szigetvár elfoglalása után a dunántúli hadműveletek egyik vezére. Fivére: Kizil Ahmed Musztafa pasa (ő volt a másik vezér) Forrás: S. I.: Sz. és V. 155, 186. o.

Semszüddin: Seref Hán kurd emir fia. Bitlisi beglerbég 1533-ban. K-N. Gy.: Sz.: 99. o.

Seref Hán: kurd emir I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán korában. 1515-32-ig bitlisi beglerbég oszmán szoltálatban, de 1532-33 között átpártolt Tahmaszp sahhoz és megszállta Bitlisz városát, így továbbra is ő maradt ott az uralkodó. K-N. Gy.: Sz.: 98-99. o.

Sinan: lásd Szinán pasa (5). Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Slidede: a messze földön híres szigetvári iskola egyik mestere volt XVI. században a neves boszniai származású török költő: Slidede. S. I.: Sz. és V.: 198. o.

Sponicieli: Szulejmán szultán egyik felesége. „Ez az asszony macedóniai születésű volt, s jobban szerette őt minden más feleségénél.” B. I.: K. O. E.: 95. o.

Südzsa csaus: Ő vitte II. Szulejmán szultán kinevezési okmányát Dervis szegedi szandzsákbégnek, melyben Székesfehérvár szandzsákbégjévé nevezte ki 1543-ban. A nevezett 15 év múlva is feltűnik levélvivőként, érdekes módon ismét magyar, ezúttal erdélyi területen – bizonyára nem véletlenül. Forrás: internetes anyag.

 


SZ


 

 

 


(Szulejmán?) Szeiffeddin: Ali Portug (a törökök ostromtechnikai főembere, feltaláló) utóda Szigetvár 1566. évi ostromában. S. I.: Sz. és V. 170. o.

Sz. Berenik: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az egyik szeroda az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Sz… aga: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek a parancsnoka az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Szádi-Cselebi Efendi: isztambuli mufti II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 177. o.

Szafavida-dinasztia: Alapítója I. Iszmail. Egy türkmén törzsszövetség segítségével került a perzsa trónra. Őket nevezték kizilbasnak. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 21. lj.

Száhib Giráj kán (Szeádet Giráj kán): a krimi tatárok fejedelme (uralkodott 1532-1551). Török hűbéres volt, 1532-ben a bécsi, 1538-ban a moldvai hadjáratban vett részt. 1543-ban ismét Magyarországon járt seregével.

Szaid bég: 1595-ben esztergomi szandzsákbég. Cs. Cs.: E. H. K.: 155. o.

Szál Mohamed pasa: anatóliai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o. Az 1566. évi török hadjáratban: V. D. Cs.: V. B.: 101. o.

Szalih pasa: algériai beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1557-ben. K-N. Gy.: Sz.: 165. o.

Szanktan Musztafa: a Cristóbal de Villalón-t fogjul ejtő hajó kapitánya Szinán pasa hajóhadában. C. de V.: T. U.: 53. o.

Szarhos Ahmed pasa:1685. december végén 32 millió akcséval küldték Belgrádba…’ B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal.

Szaruhán bég: eredetileg a Germiján-dinasztia alá tartozó, majd Manisza székhellyel önálló emirátust alapító Szaruhán bég volt a létrehozója az azonos nevű türkmén törzsnek. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 23. lj.

Szaturdzsi Mohamed pasa: Budai beglerbég. 1597-ben másodvezír. Ekkor vezetője a Magyarországra indított szultáni hadnak. 1598-ban elfoglalta Aradot és Csanádot. Nagyvárad sikertelen ostromáért és mivel székhelyét nem védte meg a Habsburg-csapatok ostromától a szultán kivégeztette. S. I.: A B. V. és O.: 135, 141. o. Az 1597-98. évi hadjárat szerdára; itt Szaturdzsi Mehemed néven szerepel: N. L.: A V. D. Ny.: 105. old. 1598. évi hadjáratáról: N. L.: B. I. a H. É.: 70. old.

Szaturdzsi Mehemed pasa: ua, mint Szaturdzsi Mohamed pasa. Lásd ott. N. L.: A V. D. Ny.: 105. old.

Szefer bin Musza: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatában az első odának az egyik lovasa. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Szefer Divane (1): a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szefer Divane (2): az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Szefer Divane (3): a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az egyik parancsnoka volt. Minden bizonnyal Szefer Divane (1) személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Szejdi Ali Rejsz: a szuezi flotta parancsnoka 1553 decemberétől. K-N. Gy.: Sz.: 157. o.

Szejdi: síita vezér, az 1529-es felkelés fővezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Szejjid Bej: II. Szulejmán szultán nisándzsija. K-N. Gy.: Sz.: 109. o.

Szejjid Gázi: az iszlám törökök egyik szentje. A róla elnevezett település Eszkisehir közelében található. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 107. lj.

Szelániki Musztafa effendi: történetíró; az 1566-os hadjárat leírását neki köszönhetjük. Jelen volt Zrínyi kirohanásakor. Forrás: S. I.: Sz. és V.: 143, 183. o. és V. D. Cs.: V. B.: 101. o. és utána.

Szelim bég: trabzoni szandzsákbég 1491-ben. 1511-ben szendrői szandzsákbég. 1512-től I. Szelim néven szultán. Forrás nélkül.

Szelim szultán, I.: (1512-20) K-N. Gy.: Sz.: 8-16, 19-27, 30-36, 42, 48, 60, 62-63, 98, 100, 107, 128, 137, 166. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 144. o. 21. lj.; 74. o.; 146. o. 49. lj.; 160. o. 7. lj.; 162. o 25. lj.; 264. o. 49. lj.; 302. o.; 398. o. 40. lj.; 310. o.; 403. o. 112. lj. 407. o. 203. lj.; 402. o. 101. lj.; 347. o.; 408. o. 209. lj.; A ’Vad’, azaz Javuz nevet kapta kegyetlenségei miatt. A birodalom területét megkétszerezte. H. D.: E./B./T. u.: 204. o.; 539. o. 172. lj.; 211. o.; 541. o. 199. lj.; Csaldiránnál győzött: 253. o.; 550. o. 311. lj.

Szelim szultán, II.: (1566. 09. 30.-1574). II. Szulejmán szultán negyedik fia. Hurremtől a második. K-N. Gy.: Sz.: 119. o. A büjük csekmedzse-i híd egyik építtetője. H. D.: E./B./T. u.: 573. o. 654. lj. Levelet írt 1573. január 25-én Báthori István erdélyi fejedelemhez. Cs. Cs.: V. a H.: 82. o.

Szelim: II. Szulejmán szultán negyedik fia. Hurremtől a második. II. Szulejmán szultán halála után ő került végül is a hatalomba.K-N. Gy.: Sz.: 60, 94, 142, 181, 184, 186-187, 215. o.

Szelmán Reisz: II. Szulejmán szultán vörös tengeri hadiflottájának főparancsnoka. K-N. Gy.: Sz.: 63-64, 150-151. o.

Szemender pasa: pápai beglerbég, Idriz pasa egyetlen utóda. Istvánffy Miklós szerint Nikodémia városából származott. 1598-ban már Székesfehérváron szolgált. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 26. o. Pápa elfoglalása: V. D. Cs.: V. a B.: 146. old.

Szemendrei Haszán szerbölük: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 1. topcsi bölükjének parancsnoka. Napi 8 akcsét kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Szemiz Ahmed pasa: ruméliai beglerbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Bátyja Kizil Ahmed Musztafa pasa ötödik vezír. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o. 1566. évi hadjáratban való részvétele: V. D. Cs.: V. B.: 101. o.

Szemiz Ali pasa: nagyvezír 1561 és 1565 nyara (a haláláig) között. Előtte második vezír volt. Bosnyák származású. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.; H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 532. o. 97. lj.

Szercsianos: Szerecsen János törökösen ejtett neve a Szultáni napló szerint. 1532-ben. V. D. Cs.: V. B.: 62. o.

Sziavus pasa: nagyvezír, 1593-ban bukott posztjáról. Utóda Szinan pasa lett. V. D. Cs.: V. a B.: 134. o.

Sziavusz aga: jeles Isztambuli építész. Ő az 1684. évi budai ostrom keserű tapasztalatain okulva pártázatos mellvédű, két bástyával megerősített kőfalat készített a Vizi kaputól a Duna partig a vízhordók védelmére. S. I.: A B. V. és O.: 129. o.

Szihreb Mohamed: „A város és a vár keleti oldala mentén (ti. Szigetváron) – a mai Sásváros helyén – alakult ki a nagy kiterjedésű külváros, mely köré Szihreb Mohamed hét bástyával megerősített vastag földtöltéses palánkfalat húzott, hol az 1660-as években tágas udvarokkal és kertekkel mintegy ezer lakóház állott. A XVIII. században e térségben volt a rácváros.” S. I.: Sz. és V.: 198. o.

Szilahtár: török krónikás. 1680-as évekről írt. B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal.

Szinán aga (1.): 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Szinán aga (2.): 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Hamza székesfehérvári szandzsákbég a saját és a veszprémi török csapatokkal rajtaütésszerűen megtámadták Szentgrót (Zalaszentgrót) várát. A vár őrsége a támadókat visszaverte. Mikor a törökök hátrálni kezdtek a vár alól, hátba támadták őket a sümegi vár magyar lovassága. Hosszúbereknél súlyos veszteséget szenvedtek a fehérvári és veszprémi török csapatok. Mintegy 300 török katona esett el, köztük számos tiszt. További részleteket itt: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o. vagy itt: V. D. Cs.: V. a B.: 84. old.

Szinán aga (3):A magas porta tüzéreinek parancsnoka, Szinán aga,…” 1526-ban. Egy topháne defter említi a nevét. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Szinán aga (4): (1560-ban) „Változások történtek a (veszprémi) vár török parancsnokai között is: a lovasság első agája Szinán, a második aga pedig Mumi lett.” V. D. Cs.: V. a B.: 79. o.

Szinán bég:A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett, köztük Szinán mohácsi és Hasszán koppányi bégek.” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Szinan bég:Szinan bég fiának, Abdullahnak lova kantárszárát vágta ketté egy kardcsapás, s így fogták el.” 1583-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 125. old.

Szinán bég: a budai janicsárok jegyzője, szerémi ziámet-birtokos, aki székesfehérvár pénzügyi biztosa volt 1572-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 99. o.

Szinán bég: esztergomi szandzsákbég 1579-ben. K. L.: K., az E. V.: 99. o.

Szinán bég: janjai (janinai) szandzsákbég 1555-ig. Utána avlonai szandzsákbég. Forrás nélkül.

Szinán bég: szekszárdi szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Szinán bin Kászim: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a másik tulajdonos Mahmud pesti kereskedő volt) 1546. 02. 02-től számítandó három évre, ami 190 000 akcsét jelentett. Budai török katona. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Szinán bin Szidi Ahmed: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a további tulajdonosok Veli bin Ali, Juszuf bin Mahmud és Ahmed bin Ali voltak). Ők 200 000 akcsét ígértek 3 évre. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Szinán Csaus (Güzel): nevével először 1526-ban találkozunk; mint udvari csaus, résztvevője volt ennek a hadjáratnak és a mohácsi csatának is. II Szulejmán szultán parancsára a győzelemről szóló fethnámét ő vitte a kis-ázsiai Karamánba. Ezután csak 1533-ban tűnik fel, amikor is a szultán Algirba küldte egy meghívó levéllel. II Szulejmán szultán valószínűleg 1540-ben meghagyta Khajreddin pasának, hogy írja meg a tengeren és a szárazon vívott háborúinak történetét. A pasa viszont Szinán csausra bízta a munkát. Az elkészült könyv egy példányát 1543 elején adta át a szultán második vezérének, Rusztem pasának, aki felkérte, hogy vegyen részt vele az ez évi hadjáratban és írja meg annak történetét. Szinán el is vállalta a megbízást, amelyre a nisándzsitól (aki ekkor Dzselálzáde volt) megkapta a kinevezési okmányt. Szinán csaus tehát az 1543. évi hadjárat hivatalos történetírója lett, aki személyes tapasztalatai alapján a szemtanú hitelességével írta le az eseményeket. K. G.: T. H. M.: 156. o.

Szinán Cselebi: (?).K-N. Gy.: Sz.:145. o.

Szinan Khodzsa: lásd Mimár szinán

Szinán Köprülü aga:1604. július 9-én Bánffy Kristóf arról értesült az explorátoroktól, azaz kémektől, hogy egy 6000 főnyi török-tatár portyázó sereg Szinán Köprülü aga parancsnoksága alatt Stájerországból Letenyén át a kanizsai várba tart,…” V. M. L.: K. V.: 96. o.

Szinán mimár: mimár, azaz főépítész II. Szulejmán korában. Lásd Mimár Szinán.

Szinán pasa (1): anatóliai beglerbég 1514-ben. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség.

Szinán pasa (2): budai beglerbég. 1584-ben levele: V. D. Cs.: V. a B.: 125-126. old. 1585-ben levelei: V. D. Cs.: V. B.: 110. o.; V. D. Cs.: V. a B.: 126. old. „Szinan budai pasa november 4-én tiltakozó levelet írt Ungnad Dávidnak, az Udvari Haditanácshoz.” 1588-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 131. old. 1588. évi szikszói csata és körülményeivel kapcsolatban: Cs. Cs.: V. a H.: 85. old. 1589-ben ő fogalta el a Veszprémi várat másodszorra. K. G.: V., V., V. M.: 539. o. Panaszkodása a komáromi végvári katonákra 1590-ből: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 107. o.

Szinán pasa (3): elsőnagyvezír 1593-ban. A magyarországi hadjárat vezére. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 108. o. Erről még: V. D. Cs.: V. B.: 112. o. és Cs. Cs.: V. a H.: 93. old., valamint N. L.: A V. D. Ny.: 96. old. Nagyvezérré választása: V. D. Cs.: V. a B.: 134. old. További események uo. 136,… old. 1593. évi levele Rudolf császárnak: N. L.: A V. D. Ny.: 87. old. 1594. évi hódításai nagyvezír tisztségében: N. L.: B. I. a H. É.: 40. old. N. L.: B. I. a H. É.: 1593-1594, 42. old. Fia, Mehmed beglerbég. V. D. Cs.: V. a B.: 143. old. 1595-ben nagyvezír, Mihály vajda ellen küzdött Havasalföldön. N. L.: B. I. a H. É.: 51. old. A gyurgyevói csata török fővezére. N. L.: B. I. a H. É.: 140. old.

Szinán pasa (4): kapudán pasa II. Szulejmán szultán korában (1550-1554†), Rüsztem pasa testvére. K-N. Gy.: Sz.: 160-162, 164. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 389. o.; 413. o. 321. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 176. o.; 534. o. 110. lj. 1543-ban szilihdár agaként szerepel, majd 1550-től haláláig, 1554 októberéig volt kapudán pasa.; L. m.:  ui. 282. o. Cristóbal de Villalón elfogatásakor már ő a kapudán pasa. C. de V.: im.: 50, 81. o. „Hatalmas termetű volt a pasa; akár egy óriási, az arca pirospozsgás, szép szál férfi a javából.” Uo. 104. o.

Szinán pasa (5): anatóliai beglerbég 1596-ban. Másik (gyakrabban használt neve) Czikola pasa. Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Szinán pasa (6): egri pasa. Csapatával Bocskai István segítségére küldték a mozgalom kialakulásának elején 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 135. old.

Szinán pasa (7): seregével Bocskai István segítségére küldték 1605-ben. Érsekújvár ostromában is részt vett.

Szinan pasa: lásd Szinán pasa (3). V. D. Cs.: V. a B.: 134. old.

Szinán: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a másik tulajdonos Ramazán volt). Ők először 201 000 akcsét ígértek 3 évre, de 1546. április 11-én újból emelték az összeget 210 000 akcsére. Majd ismét többet ígértek néhány bérletükhöz kapcsolt falu jövedelmével: 3 évre összesen 360 000 akcsét. Korábban a kapudáni khászhoz tartozó bérlet értéke 130 000 akcse volt. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Színen bin Hüszein: mohácsi nevla. Az 1570-1571-ik évi adódeftert 1573-ban írta össze a a szekcsői nahiéhoz. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szkander bég: boszniai szandzsákbég 1501-ben. Forrás nélkül.

Szkander bég: halála után (1467) sikerült elfoglalni Albániát. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 146. o. 43. lj.

Szkender aga: a görösgáli török palánkvár ulufedzsieinek a parancsnoka az 1552-1553. évi defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Szkender bég: Szkender bég 1580-ban (nem azonos az albán Kasztrióta Györggyel) mintegy 4000 főnyi hadával Varasd és Kapronca vidékének kifosztása után Légrád vára ellen indult. Az ellencsapásban a magyarok megölték. Folyt. 1580-nál. Ulema pasa fia. V. M. L.: K. V.: 66. o.

Szkender bég: Szkender, a siklósi vár parancsnoka figyelmeztette a béget (ti. Mohamed béget), hogy kíséretével együtt vonuljon be az erősségbe, mivel a siklósi törökök hírt kaptak arról, hogy a közeli Szigetvárból magyar portyázók járják a vidéket. V. D. Cs.: V. B.: 100. o.

Szkender dizdár: a szekcsői vár parancsnoka 1529-től (?)-ig. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szkender Herszek: szegedi török vár aszáb alakulatában a negyedik riaszetnek az egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Szkender Kul: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Szkender Szirm: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Szkender: a pécsi török vár dizdárjának kiájája 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 82. o.

Szobona Radosak: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Szófi Szinán pasa: budai pasa 1595-ben. Seregeit (Pilis)Vörösvárnál Mátyás főherceg szétverte. S. I.: A B. V. és O.: 133. o.

Szokollu (Távil) Mehmed pasa: nagyvezír. (Mondták még Szokolovicsnak is.) K-N. Gy.: Sz.: 119, 160-161, 173, 184-185. o.; Szulejmán szultán utolsó nagyvezíre. Rabszolgafiúból lett nagyvezír. 1546-tól 1550-ig kapudán pasa, bár nem volt tengerész, ezután ruméliai beglerbég bizonytalan hogy meddig, de adataim szerint 1552-ben még igen. 1551-ben Magyarországra vonult Martinuzzi György politikai, stratégiai kombinációinak tisztázására. B. G.: Az E. F. Sz.: 106-107. old.
Az is tudjuk róla, hogy 1565 előtt második vezír volt, ebből a tisztségből került a nagyvezíri posztba. 1565-1579-ig ő volt a nagyvezír. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 389. o.; 413. o. 321. lj. V. M. L.: K. V.: 62. o. A háborús párt fő hangadója és közismerten agresszív beállítottságú katona. „Távil Mohamed pasának gondja volt rá, hogy amennyire lehet, titokban tartsa ezt, s így még a vezérek sem értesültek róla”, csupán 5 ember tudott II. Szulejmán szultán haláláról. S. I.: Sz. és V. 137, 143, 181. o. A ragyogó karriert befutott egyszerű boszni a pap fia még II. Szulejmán szultán életében, a későbbi szultánnak, II. Szelimnek a veje lett. A törökök körében a „Nagy” mellléknevet szerezte meg Szigetvár elfoglalásával. Kegyetlenségére mi sem jellemzőbb, minthogy 1566-ban kb. 80 ezer foglyot hurcolt el Magyarországról. Erőszakos életét egy őrült dervis hasszúrása oltotta ki. S. I.: Az E. V. és V.: 100 o. 1566-os ténykedései a bakonyi várak szempontjából: V. D. Cs.: V. a B.: 92. old és utána. Arszlán pasa meggyilkolásában való részvétele 1566-ban: V. D. Cs.: V. B.: 102. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 99. old. „Beglerbégségét (ti. Arszlán pasa budai beglerbég vilajetét) Musztafa boszniai bégnek (Szokollu Mehmed nagyvezír testvérének) adományozták.” V. D. Cs.: V. B.: 103. o. Sz. M. titokban értesítette János Zsigmond királyt II. Szulejmán szultán haláláról. Cs. Cs.: V. a H.: 65. old.

Szokollu Musztafa bég: a szegedi török vár dizdárja és szandzsákbég 1556. november 03. és 1557. október 22. között. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Szokollu Musztafa pasa (1): boszniai pasa 1565-től. Később budai pasa. Szokollu Mohamed pasa nagyvezír unokaöccse. Hatalomra kerülésének körülményei: V. D. Cs.: V. a B.: 99. old. Első tettei közé tartozott, hogy elfoglalta Zrínyi két fontos várát Krupát és Novit. 1566-ban budai beglerbég lett. Ő küldte el Salm generálisnak Zrínyi levágott fejét Komáromba. Forrás nélkül. 1567-ben támadást hajtott végre Veszprém ellen. V. D. Cs.: V. a B.: 102. o. 1574-ben levelet írt Nagykanizsával és Zrínyi Györgygyel kapcsolatban. V. D. Cs.: V. B.: 108. o. 1575-ben levelet írt Miksa császárnak Veszprém, Palota és Tata átadásával kapcsolatban. V. D. Cs.: V. a B.: 111. o. Egy másik levele 1576-ból: V. D. Cs.: V. B.: 108, 114, 115. o. Az adóztatással kapcsolatban írt levelet a szultánnak 1576-ban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 101. o. 1577-ben és 1578-ban leveleiről: V. D. Cs.: V. B.: 109. o. „A Hódoltság legrangosabb medreszéjét Szokollu Musztafa pasa építtette Budán tizenkét éves kormányzósága (1566-1578) alatt. (…) Szokollu Musztafa pasa budai iskolakönyvtárában a muszlim vallástudományi munkák mellett a szónoklattan, a költészet, a földrajz, a csillagászat, a zene, az építészet vagy az orvostudomány iránt érdeklődő is talált olvasnivalót. Az állandó háborús viszonyok ellenére több vallási-kulturális központ alakult ki, híres dervisek és tudósok éltek hosszabb-rövidebb ideig a birodalom e távoli végvidékén.” B. G. H. E. H.: Muszlim iskolák, muszlim művelődés aloldal. 1578-ban Nádasdy Ferenc és Pállfy Miklós budai portyázását heves csatában visszaverte. V. D. Cs.: V. a B.: 119-120. old. 1578-ban szultáni parancsra megfojtották. S. I.: Sz. és V.: 135, 154, 185. o. Levelet írt Ernő főhercegnek 1576. 12. 20-án. Cs. Cs.: V. a H.: 82. old.

Szokollu Musztafa pasa (2): harmadik vezír II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 187. o.

Szolakzáde: V. D. Cs.: V. B.: 103. o. 154. lj. Az 1529., 1543., 1552. év hadieseményeinek leírásánál.

Szolimán: lásd: Szulejmán.

Szolimán pasa „Nagyszemöldökű”: temesvári beglerbég 1596-tól. N. L.: B. I. a H. É.: 57. old.

Szpahó Mehmet:A fent említett Budai bolond Memhet (szpahó Memhet) vételára 1651-ben 600 R (400 Tall.) volt. Mikor 1653-ban megsarcolt, váltságdíjában ennél jóval nagyobb értéket ígért: 3000 tallér készpénzt, 2000 tallér értékben portékát, 1000 db öreg kősót, egy úrnak való lovat ezüst és arany szerszámmal, nyereggel, skófiummal varrott csapraggal és egy keresztény rab kiváltását. Memhet sarca forrásunkban is megtalálható.” Lásd még Csonka Musztafánál. B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Sztoján Acsotko: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Sztojan Berenik: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Sztojan Gregor: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Szulejmán bég: kaffai szandzsákbég 1509. 08-hótól 1513-ig, 1513-20-ig maniszai szandzsákbég. Utána II Szulejmán szultán néven szultán. Lásd ott. Forrás nélkül.

Szulejmán bég: nógrádi szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Szulejman Hamza: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Szulejman kiája: szegedi török vár aszáb alakulatában a második riaszetnek az egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Szulejmán pasa: „Míg a csapatok felvonulása tartott Szulejmán pasa Siklós várához ment, „környékét bejárta, hogy lássa: milyen? Mikor ott járkált, egy zarbuzánnal lőttek (ti. a várból), de hála Istennek, nem sértette meg.”” 1543-ban. V. D. Cs.: V. B.: 76. o. „Délután: két óra körül, „…ikindi felé Szulejmán pasa lóra ülvén a várba ment s a vár kapuján belül székre ülve (!) egy írnokkal följegyeztette és összeszámláltatta, hogy mi van benn.”” 1543-ban. V. D. Cs.: V. B.: 79. o.

Szulejmán pasa: az első budai beglerbég 1541-42 februárjáig, a haláláig. Korábban diyarbekiri (1535?) és bagdadi beglerbég is volt. 1541-ben bagdadból helyezték át Budára. Pestisben halt meg. Magyar származású, gyermekkorában került a Török Birodalomba. Halála után egy ideig betöltetlen maradt a budai beglerbégség tisztje, bár más forrás szerint rögtön utána Kücsük Báli bég került a hatalomba (?). K-N. Gy.: Sz.: 103, 175. o.; S. I.: A B. V. és O.: 106. o.

Szulejmán pasa: budai beglerbég 1544. tavaszán. Más források szerint 1544-ben Jahjapasaoglu Mohamed pasa volt a budai beglerbég. V. D. Cs.: V. a B.: 48. o.

Szulejmán pasa: budai pasa volt 1599-ben. A magyarok „Szemöldökös” Szulejmán-nak is nevezték. Ez évben habsburg fogságba esett. S. I.: A B. V. és O.: 143. o.

Szulejmán pasa: karamániai beglerbég 1566-ben. Forrás nélkül.

Szulejmán pasa: nagyvezír, 1686 tavaszán megkezdte serege összegyűjtését. „1687 szeptemberében a péterváradi táborban fellázadtak (ti. a hadsereg sok hónap óta fizetetlen reguláris zsoldosai). Szulejmán pasa nagyvezír meneküléssel még megmenthette a fejét – de csak egy időre: az eseményektől megrettent IV. Mehmed, Buda másik „felelőse”, trónja megtartásáért áldozatul dobta a lázadóknak.…”  B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal.

Szulejmán szultán, II.: a törökök Szulejmán Kanuni, azaz Törvényhozó Szulejmán néven említik. A török birodalom az ő életében jutott hatalma csúcsára. Számos nagy és sikeres hadjáratot vezetett, hódításai Perzsia és Magyarország felé tágították a birodalmat, Észak-Afrikát politikai eszközökkel szerezte meg. Első hadjárata mindjárt elfoglalásával végződött 1521-ben. 1526-ban Mohácsnál megsemmisítette a magyar haderőt. 1528 elején szövetségesül fogadta Szapolyai Jánost, 1529-ben sikertelenül ostromolta Bécset, de Szapolyai János királyt visszahelyezte Buda és az ország nagyobbik részének birtokába. 1532-ben indított újabb hadjárata el sem jutott Bécsig, a főerők elakadtak Kőszeg alatt. 1541-ben csellel elfoglalta Budát, melyet Martinuzzi György és társai korábban megvédték Ferdinánd csapatai ellen. 1541 és 1547 között jelentős területeket hódított meg Magyarország közepén, az 1547-ben kötött békét a Habsburgok erdélyi berendezkedése miatt bontotta föl az 1552-es hadjárat. 1566-ban, Szigetvár ostroma közben halt meg. (szül.1494-1520-1566) K-N. Gy.: Sz.: 20, 24-25, 27-34, 36-38, 42-52, 55-58, 60-65, 70-71, 73, 75, 79-80, 82-83, 85, 87-89, 91-105, 107-111, 118-119, 121-124, 126-128, 130-133, 135, 139, 142-145, 147-156, 158, 160 (kép), 161-166, 168-190, 192-193, 196-199, 207-209, 211-215. o.; . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 147. o. 51. lj.; Született 1494. november 6-án. 13 hadjáratot vezetett személyesen, közülük hetet Magyarország ellen, illetve azon keresztül. Meghalt 1566. 09. 06-án. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 160. o. 7. lj.; 161. o. 12-20. lj.; 262. o. 21. lj.; 263. o. 35-36 lj.; 275. o. 4. lj.; 408. o. 205. lj.; 275. o. 9. és 11. lj.; 397. o. 6. és 12. lj.; 400. o. 76. lj.; 308. o.; 402. o. 98, 101-102. lj.; 312. o.; 403. o. 114. lj.; A Szultán Szelim-dzsámi építtetője: 344. o.; 407. o. 203. lj.; end 348. o.; 408. o. 210. lj.; 357 o.; 410. o. 240. lj.; Bajezid fiának gyilkosa: H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj. Kép: 159. o.; A büjük csekmedzse-i híd egyik építője. 573. o. 654. lj.

Szulejmán: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik davuldzsi (dobos). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Szulejmán: Ahmed – I. Szelim szultán bátyja – fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Szulejmán: Salamon.

Szulejmanoglu Ahmed: Iszhak, a székesfehérvári szandzsákbég, akinek neve először 1585. 04. 03-án tűnt fel a korbeli iratokban, mikor egy fejérvári török vitéznek, Szulejmanoglu Ahmednek igyekezett katonai érdemeiért katonai hűbérbirtokot, timárt kieszközölni. . V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 106. o.

Szulejmán-oglu Huszein: pécsi várrészleg parancsnok. 1565. 10. 12. után került a külsővár élére Ali helyére. V. D. Cs.: V. B.: 99. o.

Szulimán nagyvezír: 1570-ben. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Szüglün Kodzsa: az 1526-os felkelés egyik vezére. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

 


T


 

 

 


Tahmaszp sah: (1524-76) K-N. Gy.: Sz.: 98-99, 101-103, 154-156, 159, 163, 182, 188-189. o.; Tízéves korában került a perzsa trónra. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o.23. lj.; 263. o. 29. o. Lásd még: Szúfi.;  357o.; 410. o. 240. lj.

Tamás Péter: a martaloszok Pervane Boszna parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Az övé volt az egyik. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Tamerlán: lásd Timur Lenk.

Tárik-i-Pecsevi: ua., mint Ibrahim Pecsevi. Lásd ott. Ezen névalak forrása: N. L.: B. I. a H. É.: 134. old.

Tayyib Gökbilgin: napjaink török történésze. Olvasata mérvadó a magyar történészek számára. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 57, 72. o.

Teeszvidzs bin Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Terjáki Haszán pasa: 1593 körül szegedi, majd székesfehérvári szandzsákbég lett. Ő temettette el a székesfehérvári csata halottait. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 117. o. Szigetvári bég 1600-ban. A nyugat-dunántúli hadműveletek vezetője. V. D. Cs.: V. B.: 114. o. 1600 augusztusában „Ibrahim pasa nagyvezír egy ugyancsak 20 000-es sereget küldött Babócsa, Légrád, Bajcsa és Kiskomárom ellen, Terjáki Haszán pasa vezetésével, azzal a céllal, hogy azokat haladéktalanul hódoltassa meg.” V. M. L.: K. V.: 78. o. Kanizsa 1600. évi török ostromát és bevételét rendkívül színesen írja le Fejzi, Terjáki Haszán pasa titkára, Gazavati Teriaki Haszán pasa der Kanizsa című munkájában, amelyet Vámbéry Ármin fordított le magyar nyelvre. V. M. L.: K. V.: 80. o. Budai beglerbég (?) „Abban az időben Toplu Mohammed pasa volt a rumili vezír, Terjáki Haszán pasa pedig a budai vezír.” Uo. „A Kanizsán állomásozó vezírrel, Haszán pasával (Terjáki Haszán) és a pécsi katonasággal sevál hónap utolsó napján (1603. április 11.) a Vranicze (Verőce) nevű vár alá értünk,…” 1603-ban. Uo. 93. o.

Terzi harámbasa: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Teszvidzs bin Abdullah: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szászvári náhijében:… Teszvidzs bin Abdullah budai gönüllü tulajdonában volt Hódos (?) falu 17 200 akcse évi jövedelemmel;… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Teszvidzs Kászim: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Teszvidzs Szeráj: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Teszvidzs Timur kiaja: az 1558-59-évi létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár szertopcsiánjának helyettese. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Timur Csákir: a pécsi török vár müsztahfizeinek egyik szerbölükje 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Timur Divane: „A hatvani török őrség beosztásáról, csak az 1562-ik évből van részletes adatunk. A várparancsnok akkor Timur Divane volt.” (Forrás: internetes anyag)

Timur Divane: veszprémi lovasság első agája 1558-ban, Mehemed bég elfogása és Budára hurcolása után. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Timur Khán Juszuf: 1543-ban Székesfehérváron ő volt a topcsik parancsnokának helyettese. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Timurkán Mahmud: veszprémi szertopcsián kiajája 1558-ban, Mehemed bég elfogása és Budára hurcolása után. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Timur Lenk: (1335?-1405) T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.; 152. o. 143. lj.

Timurhan bin Ali: a szentlőrinci török vár aszáb alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Timurtas apó: „Az akkoriban jövőbelátó és csodatévő képességeiről híres, Hadzsi Bektas-i Velitől származó Timurtas apó (…)Hadzsi Bektas azonban még azelőtt meghalt, hogy janicsárokat gyűjtöttek volna össze. Ez okból a fia, Timurtas apó vezette be a janicsároknál a nevezett viseletet, Orhán Gázi fia, Murád szultánidejében, és ő adta nekik a janicsár nevet.”. A kecse egyik tervezője. B. G. H. E. H.: Kecse aloldal.

Tiriatehi Behram aga: egy Székesfehérváron szolgáló reisz aga Juszef aga parancsnoksága alatt. 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Todor: egy bizonyos Todor alatt is szolgáltak martalocok 1544 szeptember 17-től (külön zsoldjegyzéket vezetetl katonáiról) – összesen 31 fő. Todornak timárja, volt, így nem kapott zsoldot. Cs. Cs.: E. H. K.: 108. o.

Tojgun pasa: budai beglerbég. 1553. 02-hó végétől 1556 elejéig, majd 1558. 11-hótól 1559. 06-hó első harmadáig, haláláig. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 290. o.; 399. o. 48. lj.

Tomanbaj: mameluk szultán I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 32-33. o.

Tonuz Oglan: az 1526-os felkelés egyik vezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Topal Mohamed pasa: lásd Mohamed pasa. Topal: Sánta.

Toplu Mohamed pasa: ruméliai nagyvezír(?) „Abban az időben[3] Toplu Mohammed pasa volt a rumili vezír, Terjáki Haszán pasa pedig a budai vezír.” V. M. L.: K. V.: 80. o.

Tor Ali bég: székesfehérvári szandzsákbég 1562 augusztusától 1565 februárjáig. Hamza béget váltotta le ismeretlen okok miatt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 92. o. 1565. február 18-ig távozott a szandzsák éléről. „Tor Ali székesfehérvári szandzsákbég újra jelentette, egyik katonájának vitézéségét. Kérte,hogy Iliászoglu nevű lovasa kapja meg a magyarok fogságában levő Abdurrahman nevű fehérvári katona gazdátlan timárbirtokát.” Forrás: az 1557-től 1565-ig terjedő korszak fontosabb hadieseményei magyarországon

Tor Ali bég: „…1564 szeptember végén a mohácsi szandzsákban tartózkodó Tor Ali iszkenderiai szandzsákbég néhány mohácsi török vitézzel, köztük egy Sabán nevű katonával megütközött a szentmártoni (Felsőszentmártoni) vár portyázó magyar huszáraival, s azokat megszalasztotta.” V. D. Cs: V. B.: 98. o.

Turak Mohamed: az 1592. 10. 07. és 1593. 09. 25. közötti zsoldlajstrom alapján szegedi várban szolgáló ulufedzsik parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 73. o.

Turgut Rejsz pasa: kalózvezér, majd a prévezai török flotta kapudánja szandzsákbégi ranggal, 1555-től tripoliszi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 160-162, 164-166. o.

Turmus Kászim: a székesfehérvári török várőrség egyik bölükjének vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

 


U


 

 

 


Ulama bég: az 1543-as török hadjárat egyik résztvevője. Pl. Csákvárnál csapott össze a magyar lovassággal. Társa volt Mohamed kán. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56, 60, ő tartotta vissza és fosztotta ki Warkoch György feleségét: 68. o. Ő javasolta a hajóhad parancsnokának Inir sahot. Cs. Cs.: E. H. K.: 92. o.

Ulema pasa: (?). Rüsztem pasa gátlástalan haszonszerzését jellemzi, hogy egyszer Ulama pasa egyszer 25 rabfiút ajándékozott neki, de nem fogadta el, hanem pénzbeli értéküket kérte, amit 50 000 akcséban maga állapított meg. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.

Uléma pasa: (ő az én összefoglalómban Ulama pasa néven szerepel) B. G.: Az E. F. Sz.: 107-108. old.

Ulema pasa: bitliszi (1532-33-ig, de csak papíron, viszont harcolt érte) és tebrizi (1534) beglerbég II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 98-99, 102-103, 154. o.

Ulema pasa: boszniai pasa. 3000 gyalogossal vett részt más vezetőkkel 1542 elején egy erőösszvonásban Budán és Pesten. Később Pest védelmében is részt vett Joachim őrgróf ostromló csapataival szemben. Ő volt az ellenhadjárat szerdára. S. I.: A B. V. és O.: 106, 108. o. Az 1543. évi hadjáratban való részvételéről: V. D. Cs.: V. B.: 76. o. Boszniai szandzsákbég 1544-ben és boszniai pasa 1552-ben. Forrás nélkül. Szkender bég volt a fia, aki 1580-ban kifosztotta Varasd és Kapronca vidékét, de az ellencsapásban meghalt. V. M. L.: K. V.: 66. o.

Urucs csaus: az egyik forrásunk szerint 1541-ben őt küldte II. Szulejmán szultán a budai várba meghivandó a főurakat és János Zsigmond királyt. Csak főcsausként emlegetik. Máshol Ali aga ez a személy és csaus basi a rangja. S. I.: A B. V. és O.: 98. o.

Uszref pasa: boszniai pasa pl. 1530-ban. Segítséget nyújtott Mohamed szendrői bégnek a budai vár felmentésében. Forrás nélkül.
1525 júniusában Jajca lakosainak és védőinek Frangepán Kristóf 6000 fős haddal, lényegében az egész horvátországi sereggel, súlyos harcok árán élelmiszert szállított, de felmentésével meg sem próbálkozott. A várat Uszref boszniai pasa tartotta szorosan körülzárva. M. H. [I]: 155. o.

 


Ü


 

 

 


Üvejl Tugdzsa: az Ál-Musztafa féle 1555-ös ruméliai felkelés egyik főembere. K-N. Gy.: Sz.: 184. o.

Üvejsz bin Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Üvejsz imrakhor: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Üvejsz Isza: a szegedi török vár egyik dzsebedzsije az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

 


V


 

 

 


Vajoli Ali: lásd Csonka Musztafánál. B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Vejsz pasa: Kara Ovejsz pasa. Lásd ott.

Veli aga: a budai önkéntes irreguláris lovasság kapitánya. A szultán felderítésre küldte Székesfehérvárhoz, mikor Budához közelített seregével (1543-ban) V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 54. o.

Veli: az 1590/91-es gyulai török zsoldlajstrom szerint ő volt a tüzérek parancsnoka. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.:153. o.

Veli aga: janicsár aga, aki meghalt 1556-ban a Szigetvári ostromban. S. I.: Sz. és V.: 92. o.

Veli aga: janicsár aga 1596-ban. Elkísérte III. Mehmed szultánt a magyarországi hadjáratra. S. I.: Az E. V. és O.: 115. o.

Veli bég: 1558 májusában székesfehérvári szandzsákbég. Valamikor ezután tisztségét elveszti. 1559. január 06-án említik először utódját a rác származású Hamza béget. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 88. o. Veli bég szerepe a hardi erdő melletti orvtámadásban. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Veli bég: hatvani szandzsákbég 1552-ben és 1555-ben. Forrás nélkül. A budai várban egy bástya építtetője. 1570 körül építtette.
A törökök a mai Császár fürdő elfolyó forrásvizét lőpormalom hajtására használták fe. Arszlán pasa 1565-66-ban erődszerűen építtette ki a fontos hadiművet, ezért „forrás melléki vár” néven is emlegették. Sőt Veli bég a védelmére sáncot is hányatott. S. I.: A B. V. és O.: 131. o.

Veli bég: esztergomi szandzsákbég 1551-ben. A mátyusföldi portyázás és a barti csata résztvevője Cs. Cs.: E. H. K.: 114. o.

Veli bin Ali: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a további tulajdonosok, Szinán bin Szidi, Juszuf bin Mahmud és Ahmed bin Ali voltak). Ők 200 000 akcsét ígértek 3 évre. Esztergomi bölükbasi. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Veli bin Ali: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Veli Boszna: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának az egyik szerodája 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Veli Divane: a görösgáli török palánkvár aszábjainak a parancsnoka az 1552-1553. évi defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Veli Halife: az 1527-es felkelés fővezére. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Veli Kul: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Veli Szulejmán: Szolnok első várparancsnokának – Hüszejn Alinak – helyettese volt. 1556-57-ben a Szolnok közeli balaszentmiklósi palánkvár kapitánya. (Forrás: internetes anyag)

Velicsán bég: 1551 szeptemberében őt nevezték ki Székesfehérvár szandzsákbégjévé Kászim bég helyére. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 78. o. A szörnyű 1551. októberi vereség miatt Velicsán fehérvári bég a fehérvári magyarokat vádolta és okolta – nem is alaptalanul – árulással. Hazatérése után kilenc vezető fehérvári polgárembert – köztük a városbírót – fejeztetett le. V. D. Cs.: V. a B.: 58. o.

Velicsán bég: lásd Velidzsán bég (2). Cs. Cs.: V. a H.: 54. old.

Velidzsán bég (1): esztergomi szandzsákbég 1552-ben. Forrás nélkül. Lásd még Derjá és Halil bégek.

Velidzsán bég (2): füleki szandzsákbég 1558-ban. Talán öngyilkos lett ebben az évben egy súlyosan elhibázott katonai akciója miatt, holott kegyelmet kapott a szultántól. Forrás nélkül. Németi Ferenc Tokaji várkapitány és Velicsán füleki bég közös sereget vezett Borsodba. Cs. Cs.: V. a H.: 54. old.

Velidzsán bég (3): lovasseregével részt vett 1543-ban a magyarországi török hadjáratban. Székesfehérvári ostromban a hátvédet biztosította Esztergom, Buda és a Duna felé. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Veszelni Markó: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Vilics Musztafa: Zrínyi Miklós holttestét egykori foglya, Vilics Musztafa, banjalukai bég tisztelete jeléül eltemettette. S. I.: Sz. és V. 185. o.

Vuk Sztojan: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

(?) vojvoda: a jászberényi vár vojvodája. 1581. június 13-22-iki keltezéssel levelet kapott a budai pasától ő és a vár náibja. A ráják védelmében írt a pasa nekik. A levél elolvasható a B. G. H. E. H. A ráják védelmében c. aloldalán.

 


X


 

 

 


y


 

 

 


Yvadh: a lovasság első agája Veszprém várában az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint. V. D. Cs.: V. a B.: 61. old.

 


 

Z


 

 

 


Zál Mahmud aga: (?). Musztafa – II. Szulejmán szultán egyik fia – megöletésében részt vett. K-N. Gy.: Sz.: 183. o.

Zalccaa: lásd Aladin Zalcaa.

Zaltok odabasi aga: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Zeffer aga: 1559-ben a palotai várban Podmaniczkyné(a devecseri Chóron úrral közös) tulajdonában lévő török rab. V. D. Cs.: V. a B.: 78. old.

Zehr-i Már Mohamed bég és kapudán: szilisztra szandzsákbégje 1543-ban, ekkor dunai kapudán. Meghal 1543-ban. Forrás nélkül.

Zenbeli Ali Efendi: sejhüliszlám I. Szelim szultán és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 36. o.

Zerin-oglu: Zrínyi György török elnevezése. V. M. L.: K. V.: 80. o.

Zinzimo pasa: Szulejmán szultán egyik tanácsosa a négy legfőbb közül, a diván negyedik vezíre 1532-ben. Torzult névalak, nem sikerült azonosítani. B. I.: K. O. E.: 96. és 268. o.

Zirindsik: Zrínyi Miklós törökösen elferdített neve Szelániki Musztafa által.

Zolak Ali: „A veszprémi török katonák, a szpáhik – legtöbb esetben a közeli magyar végvárak kapitányaival egyetértésben – adóztatták a falvak parasztjait. Jellemző a veszprémi Zolak Ali szpáhi levele 1557. január 18-ról Pethő János keszthelyi kapitányhoz a szpáhinak adózó Keszthely-Tomaj faluval kapcsolatban:…” V. D. Cs.: V. a B.: 71. o.

Zrindzsik: Zrínyi Miklós törökösen elferdített neve. S. I.: Sz. és V.: 156. o.

Zrinszki: Zrínyi Miklós törökösen elferdített neve. Dzselálzáde Musztafánál. Forrás: az 1555-ös török hadjárat leírásánál.

Zülfikár Hán: a perzsa sah helytartója Bagdadban II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 98. o.

 


Zs


 

 

 

 


Rövidítések jegyzéke:


 

 

 


A P. V. F. N. É. E. 1597-1997: A pápai vár felszabadításának négyszáz éves emlékezete 1597-1997

Az A. V. T.: Az aradi vár története

B. G.: Az E. F. Sz.: Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése

B. I.: K. O. E.: Bariska István: Kőszeg ostromának emlékezete

C. de V.: T. U.: Cristóbal de Villalón: Törökországi utazás

Cs. Cs.: E. H. K.: Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája

Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája

Cs. Cs.: V. a H.: Csorba Csaba: Várak a Hegyalján

H. D.: E./B./T. u.: Hans Dernschwam: Erdély/Besztercebánya/Törökországi utinapló

K. G.: T. H. M.: Kiss Gábor: Török Hadak Magyarországon

K. G.: V., V., V. M.: Kiss Gábor: Várak, Várkastélyok, Várhelyek Magyarországon

K. L.: K. az E. V.: Kecskés László: Komárom az erődök városa

K. N. Gy.: Sz.:Káldy Nagy Gyula: Szulejmán

M. H. [I]: Magyarország hadtörténete [I] A honfoglalástól a kiegyezésig

N. L.: A V. D. Ny.: Nagy László: A végvári dicsőség nyomában

N. L.: B. I. a H. É.: Nagy László: Bocskai István a hadak élén

R. P.: DZS.: Randall Price: Dzsihád

S. I.: A B. V. és O.: Sugár István: A budai vár és ostroma

S. I.: Az E. V. és V.: Sugár István: Az egri vár és viadala

S. I.: Sz. és V.: Sugár István: Szigetvár és viadala

T. L.: R, K, K, Az O. B.: Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az Oszmán Birodalomban

V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: Veress D. Csaba – Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa

V. D. Cs.: A Sz. V.: Veress D. Csaba: A szegedi vár

V. D. Cs.: V. a B.: Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban

V. D. Cs.: V. B.: Veress D. Csaba: Várak Baranyában

V. M. L.: K. V.: V. Molnár László: Kanizsa vára

K. G.: V., V., V. M.: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon

 

Vissza


 

 

 



[1] Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek I. 1543-1635. Bp., 1886. 355.

[2] Hídvég: Szabadhídvég.

[3] 1600-ban.