Török személynevek szótára

 

Segédlet a török kori jegyzetekhez

(Szerző: Györkös Attila)

 


A


 

 

 


A. Dimitri: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek a hatodik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

A. Khalil: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Abdi aga: Esztergomban, 1543-ban 10 dzseméet (egyenként 3-3 bölükre osztva; 301 fő) aszab szolgált a parancsnoksága alatt.  Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Abdi Csorbadzsi: a pécsi török vár mehtereinek parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Abdi dizdár: az 1590/91-es gyulai török zsoldlajstrom szerint ő volt a belső vár védelmét ellátó 112 janicsár vezére. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.:153. o.

Abdi kethüda: minden bizonnyal a székesfehérvári szandzsákbég kethüdája 1600-ban. Részt vett volna a pápai vár árulás útján való átvételében. . V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 119. o

Abdi: 1564-ben a székesfehérvári szandzsákbég erkölcsi hibái miatt elvétette a timárbirtokát. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Abdulhamid szultán: török uralkodó a XVIII. század második feléből. T. L.: R., K, K Az O. B.: 282. o.; 398. o. 25. lj.

Abdullah bég:A tihanyi katonák az Endréd és Koppány közti úton elfogták Abdullah karádi török béget…” 1587-ben V. D. Cs.: V.v a B.: 130. o.

Abdullah bin Abdullah el sehir Pervis effendi: anatóliai kádiaszker az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Abdullah oglu Musztafa: szigetvári szandzsákbég 1583-ben. S. I.: Sz. és V.: 199. o.

Abdullah oglu Oszmán: III. Murád szultán rendeletére tímárbirtokkal jutalmazták, mert részt vett a Szatmár és Patak várából jött magyar portyázók megszalasztásában. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.:152. o.

Abdullah: „Isten szolgája”. Gyakori férfinév a török birodalomban. A keresztényből mohamedánná áttértek jellegzetes neve volt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Abdullah: Szinan bég fiának, Abdullahnak lova kantárszárát vágta ketté egy kardcsapás, s így fogták el.” 1583-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 125. old.

Abdulszelám efendi:A... (1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint, Javuz Szelim parancsára… Abdulszelám efendi, az isztambuli emin,… ágyúöntéshez fogtak. (…)Az ágyúk öntéséhez elengedhetetlen alapanyagul szolgáló bronz másik részét és az ónt - amelynek mennyisége 791 kantár 11 lodra volt - Abdüsszelám Efendi, az isztambuli emin biztosította.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Abdurrahman: 1564-ben a timárbirtokát Tor Ali székesfehérvári szandzsákbég Iliászoglu nevű lovasának adatta, mert a magyarok fogságában volt huzamosabb ideje. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Abdülkerim cselebi: a darbháné tisztviselői Szulejmán szultán uralkodásának korai szakaszában. „Abdülkerim Cselebi és Ibrahim Cselebi, akik a kisméretű rézpénz verésének megbízottjai (emin) voltak, 200 kantár rézből aprópénzt vertek.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Abu Hasszun: marokkói trónkövetelő, aki a törökök segítségével jutott rövid életű uralomra Fez városában. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 405. o. 164. lj.

Adanai szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Ádeni emir: K-N. Gy.: Sz.: 152. o.

Ádeni sejk: K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Ahi Evren: a tímárok céhének legendás patrónusa. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 110. lj.

Ahmed Bajezid: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Ahmed bég: Ainebakti (Lepanto), majd Székesfehérvár bégje. S. I.: A B. V. és O.: 123. o. Jahjapasaoglu Mohamed pasa budai beglerbég testvére, az első székesfehérvári szandzsákbég 1543-től. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71, 74, 75. o. 1544-ben is. Forrás: 1544-1549-ig tartó korszak fontosabb eseményei magyarországon

Ahmed bég: babócsai szandzsákbég 1556-ban, aki megsebesült a vár ez évi ostromában. V. D. Cs.: V. B.: 90. o.; S. I.: Sz. és V.: 92, 104. o.

Ahmed bég: esztergomi szandzsákbég 1544-45-ben és 1555-ben. Az 1555-ös ténykedéséről itt: Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. 1554-ben is. A váci béggel egyesülve Nógrád és Hont megyét pusztította. Cs Cs.: E. H. K.: 116. o.

Ahmed bég: görösgáli szandzsákbég 1555-ben. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dervis, pécsi szandzsákbég testvére. Forrás nélkül.

Ahmed bég: I. Szelim szultán bátyja. Másik két testvére: Sehinsah és Korkud. 1512-13 áprilisáig Konya szandzsákbégje. I. Szelim szultán kivégeztette. K-N. Gy.: Sz.: 12, 14-16, 20-26, 31-32. o.

Ahmed bég: kapudán 1532-ben. B. I.: K. O. E.: 182. o.

Ahmed bég: nikápolyi szandzsákbég 1541-ben. Az ő nevéhez fűződik Mayláth István elfogatása Erdélyben. S. I.: A B. V. és O.: 96. o.

Ahmed bég: nógrádi szandzsákbég 1562-ben. (Forrás: internetes anyag)

Ahmed bég: simontornyai szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Ahmed bég: szécsényi szandzsákbég valamikor 1560-ban, vagy előtte. Megvádolták, hogy gyáván megfutamodott az ellenségei elől. Ügyét Dervis szegedi szandzsákbég vizsgálta meg. Forrás: Internetes anyag.

Ahmed bin Ali: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a további tulajdonosok Veli bin Ali, Szinán bin Szidi Ahmed és Juszuf bin Mahmud voltak). Ők 200 000 akcsét ígértek 3 évre. Kereskedő. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Ahmed bin Ibrahim: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatában az első odának az egyik lovasa. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Ahmed bin Musztafa kádi: az első kádi Székesfehérváron 1543-ban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Ahmed bin Musztafa: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatában az első odának az egyik lovasa. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Ahmed Efendi: tolnai kádi. K-N. Gy.: Sz.: 116.

Ahmed Haszán: a pécsi török vár topcsijainak egyik parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Ahmed kádi: mohácsi kádi, aki az 1583-1584. évi szekcsői. adódeftert elkészítette. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ahmed pasa: budai beglerbég 1601. év február 31-én és 1602. év július és augusztus havában, de biztosan máskor is. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ahmed pasa: Köprülü Mohamed pasa nagyvezír fia. Ő is IV. Mohamed szultán uralma alatt szolgált, akárcsak apja. S. I.: A B. V. és O.: 168. o.

Ahmed pasa: Lásd még Kara Ahmed pasa.

Ahmed pasa: második vezír 1522-től. Előtte harmadik vezír volt (pl. 1521-ben is.) 1523-ban lemond a második vezíri tisztségről, és augusztusban egyiptomi beglerbég lesz. Itt lázadást keltett és elszakította Egyiptomot az oszmán birodalomról. Ezután kivégeztette a szultán. K-N. Gy.: Sz.: 44, 56, 58-59. o.

Ahmed pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. (lásd Kara Ahmed pasa)

Ahmed pasa: negyedik vezír 1566-ban a magyarországi hadjárat idején. S. I.: Sz. és V. 143. o.

Ahmed szpáhi: „1564 augusztusában –Tor Ali veszprémi bég jelentése szerint – a veszprémi lovas katonák fellázadtak és megölték... Mivel a lovasság agái, Memy és Juszuf agák tehetetlenek voltak az ügy kivizskálásában, elvették tőlük tímárbirtokaikat s Erzerngian Timur és Ahmed szpáhik kapták meg azokat, a kázadókat pedig kivégezték. V. D. Cs.: V. a B.: 90. o.

Ahmed szultán, I.: „Az 1603-1604-ben történt török várerődítési munkákat tükrözi Mehmed pasa I. Ahmed szultánhoz ez idő tájt írott levele is:” V. M. L.: K. V.: 95. o. Az 1608. évi zsitvatoroki béke okmányában I. Ahmed szultánt mint „Szigetvár, Eger, Temesvár és Kanizsa birtokosá”-t titulálták. S. I.: Sz. és V.: 197. o.

Ahmedoglu Huszein: a váli palánk vitéz agája. Vitézségéért 1564-ben timárbirtok jutalomban részesült. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Ahrimán: „A hitetlenek seregéből három Ahrimán termetű részeg páncélos, kezökben fénylő lándzsával, áttörte az elébbük álló sorokat, mint a cikázó villám szokta meghasította a felhőt,…” V. D. Cs.: V. B.: 52. o.

Ajasz aga: topcsibasi. „Ajász aga a Lepanto (Inebahti) melletti Burgazban folyó ágyúöntés miatt… (1503. szeptember 24-én) 2000 akcse juttatásban és egy öltözet burszai ruhában részesült… Ekkoriban a tüzérség parancsnoka Báli volt. (308.) Megállapítható azonban, hogy Ajász pasa tüzérparancsnoki megbízatása 925-ben (1519) tovább folytatódott.” 1513. július 5. és november 3.) között - négy hónapig tartó tevékenysége idején - a központi ágyúöntő műhelyben zarbuzán és pirangi ágyúkat öntetett: 450 kantár réz és 35 kantár ón felhasználásával 116 kerekes zarbuzán, valamint tevék által szállított 72 pirangi ágyú készült el. (…) 1522-26 között a „tüzérségi arzenálban Ajasz aga topcsibasi öt rézágyút is öntetett, amely tény különösen figyelemre méltó. Ahogy ebből az adatból kiderül, az oszmánok a mamelukokhoz hasonlóan egy időben kísérleteztek rézágyú öntésével is.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Ajasz bej: „A... (1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint, Javuz Szelim parancsára… Ajász bej, a tüzérség főparancsnoka,… ágyúöntéshez fogtak.” Lehet, hogy ez a személy egy és ugyanaz a fentebb említett Ajasz agával. További vizsgálatot igényel! B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Ajasz pasa: bagdadi beglerbég (Irak beglerbégje) pl. 1544-46-ig. Káldy-Nagy Gyula: Szulejmán 153-154. o. és forrás nélkül.

Ajasz pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. Korábban janicsáraga, anatóliai beglerbég, ruméliai beglerbég. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 162. o. 25. lj. Albán származású. (1482-1539) 1527-28-ban részt vett a magyar-török szövetség létrehozásában. V. D. Cs.: V. B.: 60. o. 1529-ben részt vesz a magyarországi hadjáratban már mint második vezír. 1532-ben mint a szultán egyik legfőbb tanácsadója. Ekkor még mindig második vezír volt, de 1536-ban Ibrahim nagyvezír kivégzése után nagyvezír. Pestisben halt meg. 1532-ben Kőszeg ostromában jelentékeny szerepet játszott. B. I.: K. O. E.: 96. o.

Ajasz:Miközben kivonszolták a sátor elé, valami Ajasz nevű egyén így szólt a pasához: Ezen a múlékony világon semmi sem maradt már számodra látnivaló. Bűnbánattal és egyistenhívőséggel most költözz át a másvilágra!” V. D. Cs.: V. B.: 102. o.

Ajnakhan Hamza: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Ajnakhan Mohamed: a szentlőrinci török vár aszáb alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ak Semszeddin: K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Akhi baba: "akhik atyja", céh vezetője.

Aladin Zalcaa: „…egy tekintélyes, magas rangú ember, a török császár előtt igen nagy becsben álló Aladin Zalcaa, akit a szultán a lengyel királyhoz küldött követségbe…” 1532-ben a magyarországi hadjárat idején. Az ajánlatot I. Zsigmond elutasította. B. I.: K. O. E.:98. o.

Alaeddin: Ahmed – I. Szelim bátyja – fia. K. N. Gy.: Sz.: 26. o.

Alaedin Kejkobád, III.: Szeldzsuk szultán. K. N. Gy.: Sz.: 10. o.

Alega aga: 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Alemsah bég: mentesei szandzsákbég 1501-ig. 1501-től 1503-ig, haláláig maniszai szandzsákbég. Forrás nélkül.

Ali Abdul: a szegedi török vár aszáb alakulatában az harmadik riaszetnek az egyik szerbölükje és reisz az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Ali Abdullah: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár  egyik muszlimmá lett magyar topcsija. Az ötödik bölükben volt és Csató Ferenc volt a neve. Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Ali Abdullah: az első szakasz parancsnoka szekcső várában 1529-ben. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ali Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Ali Abul: az 1606-os zsitvatoroki béke aláírója török részről. V. M. L.: K. V.: 100. o.

Ali aga:Belgrád ostroma alatt 1514-ben a végszendrői szpáhik híres parancsnoka, Ali aga legjobb vitézeivel váratlanul megjelent a vracsai mezőn és felszólította a magyar vitézeket, hogy küzdjenek meg velük a dicsőségért.
 A kihívásra Dózsa György ugratott ki a magyar lovascsapatból és jelentkezett a viadalra.” Dózsának sikerült legyőznie a végszendrői szpáhik híres parancsnokát. További részleteket lásd: B. G. H. E. H.: Dózsa Györg és Ali aga.

Ali aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Ali aga: a Pápán összegyűlt magyar kapitányok kémei megállapították, hogy ezekben a napokban (1562. március 6-7 körül) a veszprémi török vár gyalogságának parancsnokává Ali agát nevezték ki. V. D. Cs.: V. a B.: 86. old.

Ali aga: az 1542-es habsburg-hadjárat idején II. Szulejmán szultán őt is elküldte Buda felmentésére a portai janicsárokkal. Bizonyára a janicsár agáról van szó. S. I.: A B. V. és O.: 109. o.

Ali aga: az egyik forrásunk szerint 1541-ben őt küldte II. Szulejmán szultán a budai várba meghivandó a főurakat és János Zsigmond királyt. Csaus basi volt. Máshol Urucs főcsaus ez a személy. S. I.: A B. V. és O.: 98. o.

Ali aga: egy bizonyos Ali aga, aki az 1566-os szigetvári ostrom idején a várból kiütő végváriak fogságába került, kit ezután a várparancsnok azon melegében karóba vonatott. S. I.: Sz. és V. 171. o.

Ali aga: egy Székesfehérváron szolgáló azsáb aga 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Ali al-Ala: a síita hurufi szekta tanait az oszmán birodalomban ő terjesztette. Sikerei főleg a bektasi dervisrendben voltak. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 135. lj.

Ali bég (1): „…Fejérvárott Ali bég lakik udvara népével, vajdájával felülhet 200 lóval is,…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. „Az 1578-as bicskei után egymásba kapcsolódó csatározások kezdődtek, melyek következtében a feszültség odáig fajult, hogy 1579 áprilisában Ali fehérvári szandzsákbég annak ellenére, hogy a budai pasa beglerbég megtiltotta neki, párviadalra szólította fel Pálffy Tamás palotai kapitányt.” V. D. Cs.: V. a B.: 120. old. „Március első felében Ali, az új fehérvári bég csapatai törtek előre Veszprémig és Sárvárig.” V. D. Cs.: V. a B.: 123. old 1580-ban.  Lásd még Kara Ali bég.

Ali bég (2): A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is, így Ali pécsi,..bég,...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Ali bég (3): aradi szandzsákbég 1567 márciusától. Előtte Csanád várában szolgált. Az A. V. T.: 47. o.

Ali bég (4): egyes források szerint az 1438-as erdélyi török betörés vezetője. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 143. o. 5. lj.

Ali bég (5): győri bég, valószínűleg dizdár volt. „Ali bég, győri parancsnok nem tartott a vár ostromától, azt híresztelte, „előbb megszólal a várharang érc kakasa, mintsem Győr a keresztények kezébe jusson”!” M. H. [I]: 222. o.

Ali bég (6): gyulai szandzsákbég 1568-ban. Arról panaszkodott II. Szelim szultánhoz írott levelében, hogy két Váradra ment gyulai mesterembert a váradi kapitány elfogott és csaknem egy éve kínozza őket, azzal vádolva, úgymond: „Gyula vára elvételének ti voltatok az okai.” Cs. Cs.: V-Gy. V. H.:152. o.

Ali bég (7): kodzsa ili-i szandzsákbég és főtüzérmester 1566-ben. Forrás nélkül.

Ali bég (8): szigetvári szandzsákbég 1567-ben. Forrás nélkül. Egy ugyanilyen nevű bég szolgált szigetvári szandzsákbégként 1571-ben is. Neve összekapcsolódott (Istvánffy Miklós szerint) Thury György lépre csalásával és meggyilkolásával. V. M. L.: K. V.: 62. o.

Ali bég (9): koppányi bég 1583-ban. „Az összecsapásban a koppányi Ali béget egy Fóthy Gábor nevű palotai vitéz taszította le lováról. A bég megsérült a homlokán és fogságba került.” V. D. Cs.: V. a B.: 125, majd 126. old. Váltságdíját még mindig nem fizette ki 1591-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 134. old.

Ali beglerbég: az 1593. évi magyarországi hadjárat egyik résztvevője. A rakkai[1] csapatokat vezett a hadjáratba. V. D. Cs.: V. B.: 112. o.

Ali bin Daud: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:
  A pécsi náhijében:…Ali bin Daud, a sásdi palánk azab khiájája Kesztőcpap falut (ismeretlen jövedelemmel);… V. D. Cs.: V. B.: 110. o.

Ali bin Huszein: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Ali bin Hüsszein: A koppányi és szerémi szandzsákok 1586-87-es összeírásában pedig Lufti bin Piri mellett többen – köztük Ali bin Hüsszein, Mohamed bin Begtaz, aki a „berzencei ulufedzsik között volt és napi 8 akcse zsoldot kapott” –  hűbérbirtokban részesültek, mert a „Kanizsa várából a birodalomra rontott, elűzött Horvát nevű átkozottal” vívott csatában kitüntették magukat. V. M. L.: K. V.: 67. o.

Ali bin Iljan: a görösgáli török vár aszáb alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ali bin Szülejman (1): a forrás szerint az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint már új ember volt a parancsnok Veszprémben: Ali bin Szülejman. Az iszlám időszámítás szerinti 960. év a keresztény időszámítás szerint 1552. december 18-án kezdődött és 1553. 12. 06-ig tartott. Valószínűleg megegyezik Ali bin Szülejman (2)-vel. V. D. Cs.: V. a B.: 61. o.

Ali bin Szülejman (2): veszprémi dizdár 1558-ban, Mehemed bég elfogása és Budára hurcolása után. Valószínűleg megegyezik Ali bin Szülejman (1)-el. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Ali Boszna: a pécsi török vár ulufedzsijei csapatában az egyik „odá”-nak a parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Ali cselebi:A műveltebbek saját könyvtárral is rendelkeztek, mint az 1587-ben elhunyt budai pénzügyi hivatalnok, Ali Cselebi, akinek hagyatékában 119 arab, perzsa és török nyelvű könyvet találtak: vallási, történelmi, politikai, csillagászati, orvosi tárgyú munkák mellett regényeket és versesköteteket, sőt egy álmoskönyvet és egy sakkal foglalkozó munkát is.” B. G. H. E. H.: Muszlim iskolák, muszlim művelődés aloldal

Ali cselebi: 1570. év február 5-étől viseli a kjatibséget dunaszekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ali cselebi: II Szulejmán szultán 1543-as magyarországi hadjáratában kapudzsi kethüda tisztséget viselte. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. c. könyve szerint ez az udvari testőrség parancsnokát jelentette. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 63. o.

Ali dizdár: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár parancsnoka. 50 akcsét kapott naponta. A kiajája Musztafa kiaja volt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Ali dizdár: az esztergomi vár dizdárja Ali dizdár 1549/50-ben napi 60 akcse zsoldot kapott. (ez évi 21 900 akcsét jelentett). Janicsár volt. A víztorony parancsnoka, aki napi 9 zsoldot kapott, szintén janicsár volt. Cs. Cs.: E. H. K.: 130. o.

Ali dizdár: pécsi dizdár. 1565. 10. 12-én mondott le előde Musztafa Haszán. Ezután került ő a vár élére. Addig a pécsi külsővárnak volt a parancsnoka. V. D. Cs.: V. B.: 99. o.

Ali Dzsemál Efendi: K-N. Gy.: Sz.: 107. o.

Ali Haszán: a pécsi török vár topcsijainak egyik parancsnoka (szertopcsián) 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Ali Haszán: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának az egyik szerodája 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ali Iljász dizdár: az 1558-59-ik évi létszámösszeírás szerint ő volt a váli vár (fejér megye) dizdárja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Ali Iszmáil: Az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár szertopcsiánja (a tüzérek parancsnoka). Napi 15 akcsét kapott. Helyettese Csákir. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Ali Karagöz aga: Az 1558-59-ik évi létszámösszeírás szerint ő volt a váli vár (fejér megye) aszabjainak parancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Ali Mohamed aga: 1558. 10. 13. és 1559. 10. 01. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár topcsiainak parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Ali Mohamed: a pécsi török vár müsztahfizeinek egyik szerbölükje 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 82. o.

Ali Musztafa: A tüzér Iliasz Musztafa szakaszparancsnok egyik embre. Lásd ott.

Ali müezzin: szekcsői müezzin. Forrás: Internet.

Ali pasa: „1557 őszén nagyszerű fegyvertényt hajtott végre Tahy Ferenc. 800 lovasával Babócsa mellett lest vetett a pécsi Ali pasa… csapatainak,…” V. M. L.: K. V.: 36. o.

Ali pasa: budai beglerbég 1581-82-ben, de lehet hogy előtte is és/vagy utána is. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 105. o. és K. L.: K. az E. V.: 90. o. Egy 1581-ben írott levele: V. D. Cs.: V. a B.: 123. old. 1582-ben írott levele: V. D. Cs.: V. a B.: 124. old. 1583-ban írott levele: V. D. Cs.: V. B.: 110. o. 1586-ban írott levele Ernő főherceghez: V. D. Cs.: V. a B.: 127. old.

Ali pasa: budai beglerbég 1606-ban. A bécsi békével kapcsolatban merült fel a neve. K. L.: K. az E. V.: 118. o. és V. M. L.: K. V.: 100. o. Ugyanő volt még 1608. októberében is a budai beglerbég. Uo.

Ali pasa: egyiptomi beglerbég. A szultáni tanács Ali pasa egyiptomi beglerbégnek küldött egy utasítást 1552. július 28-án. Ebből megtudjuk, hogy az egyiptomi vezetést erősen aggasztotta a helyi pénz, a para külföldre vitele (nyilván Arábián át Indiába). Már korábban azzal a javaslattal fordult Isztambulhoz, hogy ennek megakadályozására (harice gitmemek içün) „hetven dirhem ezüsthöz harminc dirhem rezet kellene keverni”, azaz minden 100 dirhem alapanyag 70% ezüstöt és 30% rezet tartalmazzon. F. P.: Az o. p. XVI. sz-i. v.

Ali pasa: nagyvezír 1511-ig. A siíta Sahkulu anatóliaiai lázadásának leverésében volt szerepe. 1511. július 2-án halt meg Szivasz városánál egy véres ütközetben, melyben a lázadó fővezér és Sehinsah is életét vesztette. K-N. Gy.: Sz.: 21. o.

Ali pasa: „Vezér Ali pasa intéséből nem más, hanem egyedül mi kezdénk Bocskai fejedelemnek izengetni, irogatni, ki mivel nekünk atyánkfia volt, minket ő nevelt és igen hitt nekünk, az mi sok kérésünkre, biztatásunkra igéré magát császár (a szultán) hüsége alá.” A forrás nem jelöl meg időpontot, helyszínt és pontos rangot. Bethlen Gábor leveléből. N. L.: B. I. a H. É.: 101. old.

Ali Portug bég: nikodémiai szandzsákbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején, portugáliai származású. Gyermekkorában rabolták el tengeri kalózok Portugáliából, hazájából, és Aruds Barbarosszának ajándékoztak: a kalózkirály katonát neveltetett belőle, kiváló bajvívót, hadvezért, ezermestert. A várok ostromában tapasztalt s hadi műszaki ismeretekben járatos. Szigetvár ostromában esett el. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143, 155-157, 165. o.

Ali Portuk bég: karli-ii szandzsákbég 1566-ban. Forrás nélkül.

Ali Redzseb: a pécsi török vár ulufedzsijei csapatában az egyik „odá”-nak a parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Ali Szkender szerbölük: a szegedi török vár topcsiainak szerbölükje. 1552 január-februájának deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Ali szpáhi: lásd Ibrahim pasa.

Ali: A negyedik kalifa. K-N. Gy.: Sz.: 16. o.

Ali: Dzsem – II. Bajezid öccse – fia. K-N. Gy.: Sz.: 54. o.

Alisa(h) aga: fehérvári aga. Batthyány Ferenc későbbi dunántúli kerületi főkapitány rabszolgája, akit 1000 forintnyi különféle portákában, 1000 forint készpénzben, továbbá két ezüstözött-aranyozott nyereggel és kötőfékkel, valamint egyéb tartozékokkal ékesen felszerelt , „úrnak való főlóban” alkudta meg. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 24. o.

Alisah Kászim aga: Az 1558-59-ik évi létszámösszeírás szerint ő volt a váli vár (fejér megye) lovasainak parancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Allah: „Isten”. K-N. Gy.: Sz.: 170-172, 161. o.; H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj.; 282. o. Isten. Korábban "Ilah": isten, mint gyűjtőnév, minden isteni lény neve. (al-Ilah: arab, Alaha: szír, Él: héber) Forrás: Internetes anyag.

Allahe: „Isten”. Arab szó. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Allát: szépség és szerelem istennő (észak-arab).

Al-Mahdi: az iszlám tradíció egyik alakja. Csak a siíta muzulmánoknál fordul elő. Messianisztikus, Isten által küldött imám, aki az iszlám megmentőjeként lép fel és Jézus oldalán tűnik fel Jeruzsálemben a végső órán. R. P.: DZS.: 275. o.

Alvan Cselebi: 1. Szent György egyik közeli barátja a muszlim vallás szerint. Sírja Alvan Cselebi faluban található. A helység névadója a 13-14. században élt török költő és szerzetes, Asik pasa fia volt. Itt élt és itt temették el. A kolostortól Tekke Köjnek is hívták e helyet. 2. falu Anatóliában, Csorum várostól keletre. Ma inkább Elvan Cselebi néven ismeretes. H. D.: E./B./T. u.: 398. o.

Amhád beglerbég: az 1594 május eljei kálmáncsai rajtaütéskor Heim Kristóf katonái 280 főnyi törököt fogtak el és nagy vagyont érő ékszereket és nászajándékot foglaltak le. Ezeket a kanizsai várba szálították ahonnan a szultán parancsára Amhád beglerbég váltotta ki őket nem csekély összeg ellenében. V. M. L.: K. V.: 74. o.

Amhát aga: (1555 nyarán) Káldy Miklós, hogy növelje tekintélyét, felsorolta a levélben a régebben vívott bajviadalaiban megölt ellenfeleit. Leírta, hogy ő vett fejét a Vrácsa nevű mezőn Amhát Kapucsi pasának, ő vette fejét Deli Nuszufnak és Amhát agának is. V. D. Cs.: V. a B.: 66. o.

Amhát aga: egy fehérvári szolgálatban álló tiszt. Elesett az 1570. évi Musztafa aljbég vezette Balaton környéki portyázás során a veszprémi végváriak kezétől. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 98. o. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Amhát csausz: „Báthori István megválasztásakor pedig már ott várakozott Amhát csausz, kezében az Isztambulben kiállított , de azért a Porta bölcsességéből szintén Báthori nevére szóló fermánnal.” B. G.: Az E. F. Sz.: 180. old.

Amhát Kapucsi pasa: (1555 nyarán) Káldy Miklós, hogy növelje tekintélyét, felsorolta a levélben a régebben vívott bajviadalaiban megölt ellenfeleit. Leírta, hogy ő vett fejét a Vrácsa nevű mezőn Amhát Kapucsi pasának, ő vette fejét Deli Nuszufnak és Amhát agának is. V. D. Cs.: V. a B.: 66. o.

Amhát pasa: lásd Kara Ahmed pasa.

Amir Ibn Daud: ádeni emir II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 152. o.

Amir Rasid: K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Amrat bég: „1557 őszén nagyszerű fegyvertényt hajtott végre Tahy Ferenc. 800 lovasával Babócsa mellett lest vetett a… és Amrat bég csapatainak,…” V. M. L.: K. V.: 35. o.

Amrát Haszán pasa: belgrádi pasa, Kanizsa várparancsnoka. 1601 júniusának elején érkezett meg új szolgálati helyére Kanizsára. V. M. L.: K. V.: 84. o. és utána. „A szultán ugyanis Kanizsa várparancsnokát hősies helytállásáért és a harcokban tanúsított példamutató vitézségéért címzetes beglerbéggé és szerdárrá nevezte ki, majd a gyémántokkal ékesített Medzsidzsi-rendjellel is felruházta.” V. M. L.: K. V.: 89. o.

Amurat pasa: hercegovinai pasa pl. 1530-ban. Segítséget nyújtott Mohamed szendrői bégnek a budai vár felmentésében.

Andras Hrvat: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Arszlán bég: székesfehérvári szandzsákbég 1558-ban. 1558-ban Mehmed veszprémi bég és Veli bég (Arszlán ellenségei) merényletet kíséreltek meg ellene. V. D. Cs.: V. a B.: 76. o.

Arszlán pasa (korábban bég): K-N. Gy.: Sz.: 176, 214. o. Forrás: S. I.: Sz. és V.: 137-138. o. Jahjapasaoglu Mehmed pasa fia. Hatvani szandzsákbég valamikor 1552 ig. 1552-ben székesfehérvári szandzsákbég lett és talán az is 1555-ig (máshol 1556-ig). 1555-ös ténykedéseiről itt: V. D. Cs.: V. a B.: 67. old. Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi. 1558-ban szendrői szandzsákbég. Forrás nélkül. Az 1560-as évek elejétől Arszlán pécsi pasa rendszeresen megtámadta a kanizsai és szigetvári végváriakat, sőt 1562 tavaszán a Dráván túl, Monoszlónál palánkvárat kezdett építtetni, hogy onnan mindenkor szemmel tarthassa a portyázó magyar helyőrségek katonáit. V. M. L.: K. V.: 36. o. 1565-66-ig budai beglerbég. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o. 1566-ban: V. D. Cs.: V. a B.: 92. old. Híres íródeákja János deák, aki elárulta Pethő János komáromi kapitánynak az 1566-os, Szigetvár ellen készülődő haditervet. 1565-66-ban valósággal a vár védelmi övévé építi ki a budai vár vizivárost védő falait. A fal előtt és mögött árkok húzódnak, külső partjukon magasra hányt sánccal. A fal belső síkja fölött földbe ásott, kihegyezett végső cölöpsor állta útját a könnyűszerrel való ellenséges behatolásnak.
  A törökök a mai Császár fürdő elfolyó forrásvizét lőpormalom hajtására használták fe. A pasa 1565-66-ban erődszerűen építtette ki a fontos hadiművet, ezért „forrás melléki vár” néven is emlegették. Sőt Veli bég a védelmére sáncot is hányatott. S. I.: A B. V. és O.: 131. o. 1566-ban a Baranya megyei Harsánynál megfojtották, miután Palota (Várpalota) ostrománál kudarcot szenvedett. S. I.: Az E. V. és V.: 101. o. Erről még V. D. Cs.: V. B.: 102. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 99. old.

Arszlán bég: hatvani szandzsákbég 1596-ban. „A hatvani sandzsák élén akkor az ifju de hőslelkű Arszlan bég, a hires Sarali bégnek fia állott, kinek édes anyja, a vidéken ismert Fatime is ott lakott.” Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Ascsi Szulejmán: egy török férfi, aki Sigmund Jaeger gazdája volt. H. D.: E./B./T. u.: 461. o.

Asik pasa: költő és dervis szerzetes. (1272-1333) A hagyomány szerint családja Horaszánból jött Anatóliába. Nagyatyja, Baba Iljász a babai dervisrend megalapítója. Asik pasa Kirsehirben nevelkedett, és ott is halt meg. Fő költői műve a Garibnáme, mely 11 000 versszakból áll. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.; Alvan Cselebivel kapcsolatban: H. D.: E./B./T. u.: 568. o. 584. lj.

Aszáf:Mikor az Aszaf bölcsességű pasa[2] a hadrendbe állított ezredekkel s utána az országhódító padisah az ég csillagaival vetekedő seregével elvonult…” V. D. Cs.: V. B.: 63. o.

Ather efendi: a szekcsői dzsámi szónoka. Forrás: Internet.

Atmac:A tímár birtokon lévő tüzérekre egy másik adatot a 859. (1455) évi Szkopje (Üsküp) és környéke tahrír defterében találhatunk, amely egy Topçu (Tüzér) Atmac nevű katonára vonatkozik.”

Azha aga: egy fehérvári lovascsapat vezére 1564-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

 


B


 

 

 


Baba Dzsáfer: török szent. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 364. o.; 410. o. 253. lj.

Baba Iljász: a babai dervisrend megalapítója. Asik pasa nagyatyja. Ide kapcsolódik még: T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 109. lj.

Baba Zünnun: felkelő. K-N. Gy.: Sz.: 84-85. o.

Babur: A nagymogul birodalom megalapítója. K-N. Gy.: Sz.: 151. o.

Bahadur sah: K-N. Gy.: Sz.: 151-153. o.

Bajbarsz szultán: mameluk uralkodó. Például a szeldzsuk szultánnal háborúzott. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 144. o. 19. lj.

Bajazid vajda (1): „a Hegyesdet (1561-ben) elfoglaló török csapatok parancsnoka, Bajazid vajda április 18-án már parancsot adott a Hegyesd körüli falvak népének, hogy..)” V. D. Cs.: V. a B.: 80. old.

Bajazid: a pesti hajóhad parancsnoka 1588-ban. A szikszói csata (1588) egyik török parancsnoka. Cs. Cs.: V. a H.: 87. old.

Bajezid bin Haszán: egy 1586. decembere és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szászvári náhijében:… Bajezid bin Haszán pécsváradi vitézé volt Kesztócpap (?) 1700 akcse jövedelemmel;… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Bajezid Daud: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Bajezid szultán, I.: (1389-1402) K-N. Gy.: Sz.: 191.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 145. o. 29 lj.; 147. o. 51. lj. „…Jildirim Bajezid idején (1389-1402) a tüzérség feladatköre már kialakult, és önálló katonai egységként szerepelt. Emellett annak a lehetőségét is megerősíti, hogy az új fegyvernem az Oszmán Birodalomban I. Bajezid korszakánál is jóval korábban jelent meg.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal. “A régi hivatalok közé tartozik a szolak basi tisztség. Régen, Jildirim [Bajezid] hán – legyen rajta Isten kegyelme és megbocsátása! - őfelsége idejében hozták létre.” B. G. H. E. H.: Szolakok I. aloldal

Bajezid szultán, II.: (1481-1512) K-N. Gy.: Sz.: 8-15, 17, 20-22, 24, 42, 53-54, 128-129, 135, 176. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 74. o.; 146. o. 49. lj.; 398 o. 26. lj.; 408. o. 204. lj.; róla elnevezett dzsámi: 344. o.; 408. o. 204. lj. Az építés munkálatai 1506-ban értek véget. A mai Isztambul legrégebbi és ma is ép szultándzsámija. H. D.: E./B./T. u.: 250. o.; 549. o. 307. lj.

Bajezid: II. Szulejmán szultán 4. fia. Hurremtől született. K-N. Gy.: Sz.: 63, 184-192, 198. o.; H. D.: E./B./T. u.: 208. o.; 540. o. 190. lj.

Bajezid vajda: lásd Bayezid vajda. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old.

Bajram bég: címe és pontos rangja nincs a forrásban megjelölve. „A pécsi és az eszéki törökök ugyanis Bayram bég vezetésével 14 ágyújukkal megostromolták Szigetvárt és Perneszy Egyed hadnagyot is megölték.” V. M. L.: K. V.: 32. o.

Bajrám bég: szerémi szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Bajrám bég: zvorniki szandzsákbég 1555-ben. Forrás nélkül.

Báki kádi: II. Szulejmán szultán által támogatott költő, kádi tisztséget bízott rá. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Báli aga: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsijeinek első agája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Bali bég:a török teherszállító hajók – Bali bég vezetésével – erős fegyveres kíséret mellett elhagyták Belgrádot,…’ 1599-ben történt a török vízen érkező utánpótlás elrablása. V. M. L.: K. V.: 77. o.

Bali bég: 1524 októberében elesett Szörény vára. Bali nándorfehérvári bég hódította meg Kállay János bántól. M. H. [I]: 155. o.

Báli bég: vidini mirliva 1553. 02-03 hó körül.

Bali bin Ahmed: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Báli bin Teszvidzs: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szentlőrinci náhijében: Báli bin Teszvidzs pécsi vitéz birtokolta Szentjános falut évi 1700 akcse jövedelemmel. V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Bali csaus: „esztergomi szandzsák első fennmaradt fejadó defterét: 216 falu és város tartozott Esztergom bégjének kardja alá, ami 2432 „házat” jelentett (vagyis adózót). Ezek közül fizetett Bali csausnak 85 falu (1224 „ház”) 61 200 akcsét,…” Cs. Cs.: E. H. K.: 115. o.

Bali kjatib:Egy 1565. november 7-én keltezett török adománylevél szerint a palotai és devecseri portyázó magyarok ellen vitézül harcoló Bali nevű „kjatib” – szécsényi szandzsák katonaságából – 9980 akcse jövedelmű timárját 1500 akcse jövedelem emeléssel jutalmazta a budai pasa.” V. D. Cs.: V. a B.: 91. o.

Báli Indzse: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár második  müsztahfiz bölükjének egyik tagja. Báli Indzse kék szemű ifjú. Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Báli pasa: ruméliai beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 176. o.

Bali szandzsák-vajda: „A szendrői török parancsnok, Bali szandzsák-vajda éppen akkor tört be Horvátországba és a Száva és az Una közét pusztította. Beriszló püspök-bán jelentéktelen kis sereggel vette fel ellene a harcot és Dubnica és Kosztajnica közt csatára kényszerítette a vajdát. Beriszló már támadásra fúvatott és a csapatok elejére vágtatott, hogy átvegye a vezényletet, amikor hirtelen előtte termett a vajda és párbajra kényszerítette (1513. augusztus 25.)
A két vezér között hatalmas küzdelem fejlődött ki, amelynek során a hős püspök buzogányával olyan erővel sujtott le a vajda fejére, hogy az megtántorodott és lefordult a lováról.
A püspök legyőzött ellenfelét az embereivel megkötöztette, ő maga pedig vakmerő bátorsággal rávetette magát a török seregre, amely vezér hiányában nagy rendetlenségben szétfutott.” B. G. H. E. H.: Beriszló Péter püspök és Bali vajda

Báli Szemendre: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Báli vojvoda:Ezek pedig (ti. a két szandzsákbég) kiürítvén a belső várat (ti. magát a várat, mert a város és a vár egybeépült) Kászim bég vojvodái közül Báli vojvodát hagyták benne bizonyos számú emberrel;…” V. D. Cs: V. B. 80. o.

Bálig Musztafa aga: Esztergomban, 1543-ban 10 dzseméet (egyenként 3-3 bölükre osztva;301 fő) aszab szolgált a parancsnoksága alatt.  Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Bálik aga: 114 martalocot ~ és Endrik aga parancsnoksága alatt Nógrádba helyeztek. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Bálint cigány: az 1578. évi adóösszeírás szerint a cigányok első dzsemáetének parancsnokát hívták így. V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o.

Baltaoglu Ali bég: „Ebben az összecsapásban esett el Ali bég – mellékneve Baltaogli –, aki Selymbria parancsnoka volt; sisakforgójával, bíbor ruhájával, aranytól és ezüsttől fénylő fegyvereivel tűnt ki.”

Basara Nikola: az 1578. évi adóösszeírás szerint a cigányok első dzsemáetének parancsnokát hívták így. V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o.

Bayezid vajda:Ormány Józsa augusztus 04-i jelentése szerint mintegy négyezer török katona gyülekezik Veszprém várában és a vár alatt, egy részük rögtön tovább vonult Hegyesd várához. Mivel semmit nem tettek eddig ellenük, a törökök – a jelentés szerint – nagyon vígan voltak Hegyesden. Fenn a várban Bayezid török vajda lantosokkal, hegedűsökkel és énekesekkel vétette magát körül, s nagy vígasságban töltötte napjait.” V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. „1561 augusztus 16-án Ormány Józsa is jelentette Nádasdynak, hogy a hegyesdi Bayezid török vajda felderítő lovassága hol Sümeg, hol meg Devecser körül portyázik.”.V. D. Cs.: V. a B.: 85. old. „(1562-ben) a magyar királyi csapatok támadásának előkészületi idejében történhetett, hogy a hegyesdi török Bayezid vajda halálos végű párviadalra hívta ki, nem tudni miért, Gyulaffy László tihanyi és csobánci kapitányt.” V. D. Cs.: V. a B.: 87. old.

Bayrát odabasi: A tihanyi katonák az Endréd és Koppány közti úton elfogták... Az endrédi… Bayrát odabasiért 100 forint készpénzt,… követeltek a tihanyi magyar katonák.” 1587-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 130. old.

Behrám aga: 1552-ben Behrám aga neje (Dorottya asszony) Szalay Benedeknek írt, hogy írja meg: vajon ura fogságba esett-e, vagy pedig megöletett-e? Szalay azt felelte, Behrám aga nem volt ott Esztergomnál, mikor megverték a törököket. (Lásd a Bart falunál esett csatára 1551-ben) Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Behram aga: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsijeinek harmadik agája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Behrám aga: A beslya városban (ti. Székesfehérvárott) négy beslya aga vagyon:… Behram aga 100,…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Behram Ali szer-dzsebedzsian: a szegedi török vár dzsebedzsijeinek parancsnoka az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o. 1558. 10. 13. és 1559. 10. 01. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár dzsebedzsijeinek a parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Behram aljabég: a székesfehérvári szandzsák szpáhiainak parancsnoka 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. „Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon: Behram alajbég,…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.

Behram Bahsi: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Behram Boszna: a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Behrám Boszna: a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az övé volt az egyik. Minden bizonnyal Behram Boszna személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Behrám csaus: K-N. Gy.: Sz.: 42, 44. o.

Behrám pasa: anatóliai, majd ruméliai beglerbég II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 86. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.:158. o.; 162. o. 27. lj. Anatóliai pasa 1526-ban: V. D. Cs.: V. B.: 49. o.

Behrem: zsoldos-lovas. 1565. év szeptember 27-től ő viseli az eminséget szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Bekr Musza: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Bektas pasa: Giacomo Barbiano conte di Belgiojoso császári tábornok, a felső-magyarországi főkapitány, 1604. július 27-én olyan jelentést kapott Cipriano Concini váradi alkapitánytól, hogy Bektas pasa Lippa várának megrohanására készül. N. L.: B. I. a H. É.: 110. old.

Bektás pasa: csapatával Bocskai István segítségére küldték a mozgalom kialakulásának elején 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 135. old.

Beren Petri: Perényi Péter törökösen ejtett neve a Szultáni napló szerint. 1532-ben. V. D. Cs.: V. B.: 62. o.

Bertham aga: 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Biduklán Mohamed bég: Aladzsa-hizsár szandzsákbégje. Pest védelmének egyik résztvevője.1542-ben Joachim őrgróf ostromló csapataival szemben. S. I.: A B. V. és O.: 109. o.

Bobrics L.: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Bogdán Acsotko: a martaloszok Pervane Boszna parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Az övé volt az egyik. Minden bizonnyal Bogdan Acsotko személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Bogdan Acsotko: a szekcsői török vár martaloc alakulatában az egyik szeroda az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Bogdán Damjan: a martaloszok Pervane Boszna parancsnoksága alatt 1552-1553-ban szekcső várában négy szakaszba vannak osztva. Az övé volt az egyik. Minden bizonnyal Bogdan Damjan személyéről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Bogdan Damjan: a szekcsői török vár martaloc alakulatában az egyik szeroda az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Bogdan Radics: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Branko K…: a szegedi török vár martaloc alakulatában a második dzsemaetnek a második szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Branko Kovan: a szegedi török vár martalosz alakulatában az első csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. Bizonnyal ő „Branko K…” egy korábbi defter összeírásban (a szerk.). V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

 


C, CS


 

 

 


C(h)iaffer pasa: az 1596. évi magyarországi hadjárat egyik vezére. Nem kizárt, hogy Claffer pasa és Ciaffer pasa ugyanazon személy. Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Cigall Ogli:Cigall Ogli könyűlovassága pedig a környéken portyázott, figyelte az esetleges felmentő alakulatok érkezését, s dúlta-fosztogatta a vidék népét.” 1596-ban Eger ostromának idején. Sugár István: Az egri vár és viadala: 116. o.

Claffer pasa: az 1596. évi magyarországi hadjárat egyik vezére. Nem kizárt, hogy Claffer pasa és Ciaffer pasa ugyanazon személy. Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Coliander bég: „Szemöldökös” Szulejmán budai pasa egyik embere. 1599 augusztusában a pasával együtt megtámadták a budai hegyekben Pálffy Miklós és Zrínyi Györg emberei. A harcban elesett. S. I.: A B. V. és O.: 143. o.

Constantinapoli Ali: lásd Constantinapoli Mahmud Zaim-nál.

Constantinapoli Mahmud Zaim: „A Rabnyilvántartó könyvből csak annyi tudható róluk, hogy 1655-ben Kisfaludi Balázstól vették Constantinapoli Mamhut Zmail agát 1000 tallérért, Constantinapoli Alit pedig 900 tallérért. A vételárukból arra lehet következtetni, hogy értékes foglyoknak számítottak. A Constantinapoli megjelölés pedig arra utalhat, hogy ezek a katonák a Portáról kivezényelt ún. portai janicsárok közé tartozhattak.” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Czikala pasa: ua., mint Czikola pasa. Lásd még ott. Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Czikola pasa: Elkísérte III. Mehmed szultánt a magyarországi hadjáratra. Másik neve Szinán. S. I.: Az E. V. és O.: 115. o. Czikala pasának is nevezték. L. o.

Csákir bin Ramazan: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szászvári náhijében:… Csákir bin Ramazan birtokolta Mórágyot (9016 akcse), Vargát (1600 akcse), Öszént (?) 3000 akcse és Mórit (?) 3000 akcse évi jövedelemmel;… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Csákir kiaja: az 1558-59-évi létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár müsztahfizeinek egyike, és a vár dizdárjának kiajája. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Csákir Mohamed: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Csákir: Az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár szertopcsiánjának kiajája. Napi 9 akcsét kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Csandarlizáde Halil bég: Karahiszári szandzsákbég: K-N. Gy.: Sz.: 176-177. o. Az 1545-46. évben ő mérte fel a frissen meghódított területeket. Ez a későbbiekben is sokat emlegetett „Halil bég deftere” azonban nem ismeretes. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Cselebi György: főrangú keresztény férfiú, akinek a kivégzését látta Cristóbal de Vilallón. C. de V.: T. U.: 418. o.

Cselebi Mehmed: ua, mint Mehmed szultán, I. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Csillag Merza: csapatával, mely 3000 tatárból állt Bocskai István segítségére küldték a mozgalom kialakulásának elején 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 135. old.

Csiorba Memi: a székesfehérvári szandzsák egyik ireisz agája Ali aga parancsnoksága alatt 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Csivizáde Efendi: sejhüliszlám Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 108. o.

Csonka Musztafa: ” 1652-ben Batthyány Ádám is ezúton tájékozódott rabjai vagyoni helyzetéről. Hodászi Mihók vallotta a török rabokról: a Kanizsai Csonka Musztafának „gazdag atyja vagyon, most is él”, a Budai Hadsi Huszainnak gazdag apja, anyja és felesége vagyon”; a Fehérvári odabasa azonban „igen megitta amije volt”, a Fehérvári vajoli Alit „az Feiérvári Alai Bégh veinek mondgya”; Budai bolond Memhetről pedig állítja: „ez 4000 Tallérigh megh Sarcsol” (…)A már említett Budai bolond Memhet valószínűleg próbára tette Szalónakon mindenki türelmét, mivel 1657. február 18-i bebocsátását követően eltűnt. A magas váltságdíjban megalkudott rab elvesztésének nem örülhetett Batthyány Ádám. A kezesek pedig szintén bosszankodhattak, mert a magas sarc rájuk szállt. Mindent megtettek tehát, hogy Memhetet felkutassák, egy éven belül hat alkalommal küldtek be rabokat érte sikertelenül. Az iratunkban egyre keményebb hangot üt meg a rabtartó: ha a beküldött rabok „hamissan járnak, az páltzáknak Sullyát foghjuk meg éreztetni velek”; „ha penigh hamissan járnak, mindnyaioknak roszszúl lészen dolgok”; „halálra uerettyűk eőket”.729 S bár november 13-án azt jegyezték fel, hogy többször nem küldenek be rabot a kutatására, 1658. január 5-én újra szerepel „Memhet dolga”. Sajnos arról már nincs tudomásunk, vajon megtalálták-e a hamisan járt rabot, és hogy vajon a kezeseket miként büntették meg.730”

 


D, DZ, DZS


 

 

 


Damján: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Daud Ibrahim: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Dáud: ua, mint Daut lásd ott.

Daud: ua., mint Daut lásd ott.

Daut: a bibliai Dávid XV. századi török kiejtés szerinti formája. Ma Davut a kiejtése. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 72. lj.

Debeli Musztafa: „Az egri vár magyar lovasai elfoglalták Kalocsa palánkját, és több más török katonával együtt elfogták ott Szulejman és Huszein beslia-agákat. A magyar támadás hírére, Debeli Musztafa szegedi szandzsákbég Memi agát küldte ki száz török lovassal” „1548 körül” V. D. Cs.: A Sz. V.: 45. o.

Deli Ferhát: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. Nyárádi katona volt. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old.

Deli Haszán (Csíkvári): Csíkvári Deli Haszán fehérvári török vitéz párviadalra hívta ki Csegley Ferenc pápai magyar katonát. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 106. o.

Deli Husszain: a gyulai vár nevezetes vitéze volt Tornyi (Toronyi) Tamás, Kemény János erdélyi fejedelem anyai nagyapja, aki már 18 esztendős korában az aradi Deli Husszain nevű jelentős török harcossal szerencsés kopjatörésen vett részt. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 137. o.

Deli Hüszrev pasa: egyiptomi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 153. o.

Deli Hüszrev pasa: lásd Hüszrev pasa, negyedik vezír.

Deli Kazi: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Török tiszt volt. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Deli Lufti: „Az ostrom tizedik napján, (1566) június 14-én a tatai Deli Luftit és negyven besliát (Arszlán pasa budai beglerbég) Győr alá küldött, hogy figyeljék az ott gyülekező császári hadakat,…” V. D. Cs.: V. a B.: 95. o.

Deli Nuszuf: (1555 nyarán) Káldy Miklós, hogy növelje tekintélyét, felsorolta a levélben a régebben vívott bajviadalaiban megölt ellenfeleit. Leírta, hogy ő vett fejét a Vrácsa nevű mezőn Amhát Kapucsi pasának, ő vette fejét Deli Nuszufnak és Amhát agának is. V. D. Cs.: V. a B.: 66. o.

Demir aga: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Demyr Irez: a komáromi vitézek emberfogásra mentek Esztergomhoz. Sikerült elfogniuk néhányad magával egy Demyr Irez nevű törököt. K. L.: K. az E. V.: 89. o.

Derjá bég: esztergomi (1552-ig), majd görösgáli szandzsákbég 1552-ben. Forrás: Internetes anyag.

Dervis Bali szpáhi: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. Döbrötei katona volt. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old.

Dervis bég: „Az ütközetben Zrínyi egyik katonája, Svastics Gáspár magát Szkender béget is levágta, s ezért a tettéért később nemességet is kapott. Péterdy Ferenc kanizsai hadnagy csapata pedig Dervis béget, Oszman és Husszein agákat ejtette fogságba, s ezért később őt is jutalomban részesítették.” 1580-ban. V. M. L.: K. V.: 66. o.

Dervis bég: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Dervis bég: K-N. Gy.: Sz.: 176. O.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj. Bővebben életrajzát lásd: internetes anyag. Jahjapasaoglu Mohamed budai pasa fia Az 1519 körül készült zvorniki defterben már tímár-birtokosként találkozunk vele. 1543-ban részt vett a szultáni hadjáratban. Maga mellé vette segítségül a Székesfehérvár elleni támadáshoz. 1543-tól 1545. 01. 27-ig szegedi szandzsákbég (V. D. Cs.: A Sz. V.: 40. o.), ettől 1550. 09. 26-ig (de lehet hogy korábbi időpontban) székesfehérvári szandzsákbég. 1545 áprilisában tudunk (Székesfehérváron) első tevékenységéről. Parancsot kapott a szultáni udvartól, hogy csapataival támadja meg és foglalja el Ozorát és Simontornyát. Forrás nélkül. Dervis pécsi szandzsákbég magyar alattvalókat hurcolt el 1548-ban. V. D. Cs.: V. B.: 83. o. (Országos Hadtörténelmi Levéltár (OHIL) Török kori gyűjtemény. 1548/13. sz. irat: 1548. október 18., 1548/19. sz. irat: 1548. nov. 3) 1550. 09. 26-tól (ez a dátum nem jó. Már 1548-ban pécsi szandzsákbég) 1550-ben a Babócsa irányába végrehajtott offenzíva fővezére. V. D. Cs.: V. B.: 84. o. 1555. 12. 29-én még pécsi szandzsákbég. Forrás: Az 1555-ös török hadjárat Magyarországon leírása. 1556-os adat: V. D. Cs.: V. B.: 90. o. „…1556. szeptember végén Dervis bég a pécsi várból a jobban védhető siklósi várba tette át a szandzsákbégi székhelyét.” V. D. Cs.: V. B.: 95. o. Ettől 1560. augusztusáig (de lehet, hogy előbb) ismét szegedi szandzsákbég. Meghalt 1560 és 1564 között valamikor. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56, 75. o. 1558. 10. 13. és 1559. 10. 01. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi szandzsákbég. A szandzsákbégi hivatalt 1558. augusztus 07-től 1560. szeptember 21-ig töltötte be. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Dervis bég: simontornyai bég. „Simontornyában, a Sárvize melett Dervis bég lakik. Udvara népe kijühet 60 lovas.” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.

Dervis Deli aga: az 1578. évi adóösszeírás szerint a koptok dzsemáetének parancsnokát hívták így. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Dervis Haszán pasa: boszniai beglerbég 1593-ban. K. L.: K. az E. V.: 100. o.

Dervis Musztafa: 6000 akcse jövedelmű timárbirtokát a székesfehérvári szandzsákbég elvétette a budai pasával. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Dervis pasa: boszniai beglerbég 1600-ban. V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 119. o. 1601-ben(?): 142. o. 1602-ben: 149. o. Jemiscsi Haszán pasa a visszafoglalt várban (ti. Székesfehérváron) négyezer katonát hagyott Dervis boszniai pasa parancsnoksága alatt. 164. o. 1603-ban már leváltották. Dervis részt vett a Buda felmentésére indított hadműveletekben. Itt vesztette életét 1603. 09. 28-án S. I.: A B. V. és O.: 163. o.

Dervis pasa:A várban őrzött török foglyokat kiszabadították, s azokat a fehérvári Dervis pasához küldték azzal az üzenettel, hogy ha a pasa az elmaradt zsoldjukat kifizeti, Pápa várát a törökök kezére adják.” Pápa várának vallon lázadásakor 1600-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 148. old.

Devlet Giráj kán: a dobrudzsai tatárok vezére az 1543-as magyarországi török hadjárat idején. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o. V. D. Cs.: V. B.: 76., 79. o.

Dimitri Boko: a szegedi török vár martalosz alakulatában az első csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Diváne Ibrahim: 1598-ban a siklósi Diváne Ibrahim 201 akcse jövedelmű birtokrészt kapott a Harsány melletti Tóthfaluban, mert a Siklós vára ellen támadó hajdúk visszaverésében kitüntette magát. V. D. Cs.: V. B.: 112. o.

Diváne Mehmed: 1585 szeptemberében a szegedi vár egyik katonája, Diváne Mehmed – akinek volt már egy 7500 akcse jövedelmet adó timárbirtoka – mivel „vitézül viselte magát a Szatmár és Kálló várából érkező, de megszalasztott hitetlenekkel vívott ütközetben”, további 1500 akcse jövedelmű birtokot kapott III. Murad szultántól. V. D. Cs.: A Sz. V.: 73. o.

Dotor: II. Szulejmán szultán egyik orvosa. K-N. Gy.: Sz.: 121. o.

Dragi: a görösgáli török vár martaloc alakulatában az első oda egyik tagja az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Dsem aga: 1524-ben (II. Lajos király rövid uralkodása idején) „a törököknek országhíres bajvívója” Dsem aga megvívott egy bizonyos Cseri Balázzsal Jajca vára alatt. „Első összecsapásuk olyan hatalmas erővel történhetett, hogy Cseri a lovával együtt elbukott. Mindenki elveszettnek hitte már a magyar vitézt, mert a török rávezette tüzes paripáját és le akarta gázolni. Már reá is emelte dárdáját, hogy megadja neki a halálos döfést, amikor Cseri ügyesen félreugrott a dárda és a ló elől és a török bal lábszárát egy erőteljes kardcsapással levágta, úgy hogy az csizmástól a földre hullott. Nyomban lefordult lováról az aga is, akinek aztán Cseri a fejét vette.” B. G. H. E. H.: Cseri Balázs és Dsem aga párbaja aloldal

Dszafar aga: janicsár aga 1602-ben. A székesfehérvári ostrom egyik résztvevője: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 150. o.

Dukagizáde Mohamed bég: szendrői szandzsákbég. Pest védelmének egyik résztvevője.1542-ben Joachim őrgróf ostromló csapataival szemben. S. I.: A B. V. ÉS O.: 108. o.

Durali Divane: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Durdi ireisz aga: egy Székesfehérváron szolgáló ireisz aga Ali aga parancsnoksága alatt. 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Durgud aga: Esztergomban, 1543-ban 10 dzseméet (egyenként 3-3 bölükre osztva; 301 fő) aszab szolgált a parancsnoksága alatt.  Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Durkhán bin Iszmail: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Durkhan Ferhad: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Durmus árrejsz: a Cristobal de Villalónt foglyul ejtő hajó hajóskapitánya. C. de V.: T. U.: 55. o. uo.: 115. o.

Durmus csaus: II. Szulejmán szultán fermánját vitte Dervis béghez a görösgáli szandzsákkal kapcsolatban, 1552-ben. Forrás: Internetes anyag.

Durmus defterdár: a temesvári vilajet defterdára, aki Dervis szegedi szandzsákbéggel a Szolnok vidékén lévő határok meghatározását elvégezte a szultán utasítására 1559-ben (?). Forrás: Internetes anyag.

Dzsafar Abdullah: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik nefirzen (trombitás). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Dzsafar Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Dzsafar aga: a szentlőrinci török vár aszáb alakulatának a parancsnoka 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Dzsafar aga: az 1564-65. esztendő töredékesen megmaradt zsoldösszeírása szerint a székesfehérvári vár gyalogságának egyik parancsnoka a négy közül. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 93. o.

Dzsafar bin Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Dzsafar bin Hüszein: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Dzsafar emin: A szekcsői bérletjövedelmeknek kincstári adószedője 1567-ben. Forrás: Internet.

Dzsafar Mahmud: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Dzsáfár Musztafa: második szakasz parancsnoka 1529-ben a szekcsői várban. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Dzsafar: : „A török katonák vagyoni helyzetére vonatkozó érdeke s adat maradt fenn Pécsről. Az 1572. június 21-én Pécs városában meghalt ismeretlen nevű dizdár aga hagyatéka összesen 42 580 akcse értéket tett ki. Ebben szerepelt: Ferhad és Dzsafar nevű szolgája, egy rabszolganő…” V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Dzsáfer (véres) aga: kapudán basi. 1. K-N. Gy.: Sz.: 37. o. 2.Az oszmán flotta admirálisának, Dzsáfer kapudánnak az Egyiptom elfoglalására készülő Javuz Szelim szultánhoz küldött jelentéseiből értesülünk a flottánál folyó az ágyúöntéseket is érintő előkészületekről.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Dzsáfer aga: Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Dzsáfer aga;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o

Dzsáfer Baba: egy börtöntorony van róla elnevezve 1555-ben. H. D.: E./B./T. u.: 399. o.

Dzsáfer bég: 1595. augusztusában borosjenői szandzsákbég. Az A. V. T.: 48. o. Ekkor fogságba ejtette a facsádi csata során Borbély György. Cs.Cs.: V-Gy. V. H.: 156. o.

Dzsáfer bég: lásd Kamber ben Mehmet.

Dzsáfer bég: müteferrika. Az 1532-es magyarországi török hadjárat szultáni naplója szerint ő vitte meg az akkor már Szakonyban álló II. Szulejmánnak Kőszeg jelképes feladásának hírét, és fényes jutalomban részesült. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Dzsáfer bég: Veszprém első török parancsnoka 1552-ben Istvánffy Miklós szerint. A vár június havi elfoglalása után legfeljebb december 18-ig viselhette e tisztséget, hiszen ugyanezen forrás szerint az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint már új ember volt a parancsnok. Az iszlám időszámítás szerinti 960. év a keresztény időszámítás szerint december 18-án kezdődött és 1553. 12. 06-ig tartott. V. D. Cs.: V. a B.: 61. o.

Dzsáfer bej: „…(1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint, Javuz Szelim parancsára Dzsáfer bej, a flotta admirálisának (ti. Dzsáfer bégnek) felügyelete alatt,… ágyúöntéshez fogtak.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Dzsáfer oglu Mehemed: III. Murád szultán 1581-ben a Simontornyai birtokösszeíróhoz íntézett rendeletében például gazdagon megjutalmazza Dzsáfer-oglu Mehemedet,… Folyt. V. M. L.: K. V.: 67. o.

Dzsáfer pasa: harcias pasa, de hogy hol székelt még nem derült ki. Elkísérte III. Mehmed szultánt a magyarországi hadjáratra. S. I.: Az E. V. és O.: 115. o.

Dzsaffar bin Abdullah: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Dzsaffer aga: 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. Gyalog menekült el a magyar ellentámadás elől. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Dzsámberli Gazáli: a mameluk szultán egyik helytartója. K-N. Gy.: Sz.: 42-44, 54, 61. o.

Dzsánim aga: tiszte ismeretlen. Egy 1526-os topháne defterben szerepelt a neve. Csak annyit említ a forrás, hogy ekkor érkezett Egyiptomba. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Dzsebrail, Dzsibril: Gábriel arkangyal, általa nyilvánította ki akaratát Allah Mohamed prófétának.

Dzselál: lázadó síita timárbirtokos: K-N. Gy.: Sz.: 34-35, 43, 61, 84. o.

Dzseláli Deli Haszán pasa: boszniai pasa 1603-ban. Hírhedt kisázsiai bajkeverő lázadó vezér, akit a szultán vétkei levezeklésére, 10 000 főnyi, képzetlenekből verbúvált seregével a Magyarországra induló hadhoz rendelt. S. I.: A B. V. és O. 161. o. „(1603) szeptember közepén a helyreállított eszéki hídon átkeltek a Dráván Lala Mohamed pasa hadai, valamint Dzselali Deli Haszánnak tízezer főből álló anatóliai önkéntes csapatai. V. D. Cs.: V. B.: 116. o.

Dzselálzáde Musztafa: nisándzsi: K-N. Gy.: Sz.: 59-60, 62, 109. o. Fő műve: Az országok osztályai és az utak felsorolása. Bőbeszédű, versekkel átszőtt krónikája Szulejmán egész uralkodásának idejét átfogja. B. I.: K. O. E.: 169. o.

Dzsem: II. Bajezid szultán öccse. K-N. Gy.: Sz.: 53-54, 57. o.

Dzsevherhán: I. Szelim lánya. K-N. Gy.: Sz.: 166. o.

Dzsezerizáde Kászim pasa: Szulejmán lalája, majd szultánsága alatt defterdára. K-N. Gy.: Sz.: 27, 29, 37. o.

Dzsihángir: II. Szulejmán szultán 5. fia. Púpos volt. K-N. Gy.: Sz.: 131, 183. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 281. o.; 397. o. 12. lj.; 300. o.

 


E


 

 

 


Ebu Ejjub: ősi, muszlim hitharcos. K-N. Gy.: Sz.: 38. o.

Ebusszuud Effendi: jogtudós Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 108-109, 115. o.

Eddai Mohamed: mohácsi pénzügyi tisztviselő 1567-ben. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Együb (Eghüib[3]) aga: 1579-ben kihívta párviadalra a komáromi vitézek közül az egyik. K. L.: K., az E. V.: 99. o.

Ejjub,Ejup, Ejüp: a bibliai Jób mohamedán neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 366. o.; 410. o. 255. lj.

Ejjub csaus: „E munkálatok irányítására Budáról Ejjubb rendelték ki. A munkálatok végeztével a csaus visszaindult Budára, de Paksnál a szigetvári magyar katonák megtámadták őt és kiséretét.” 1564-ben V. D Cs.: V. B.: 98. o.

Ejnekhán aga:. Szekszárd török várában a lovasok agája volt 1543-ban. V. D Cs.: V. B.: 73. o.

Ejri Abdi-záde Mohamed Cselebi: nisándzsi az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Elkasz Mirza: (1515 k.-1548). Az iráni sTahmaszp sah testvére Szulejmán szultán idejében. K-N. Gy.: Sz.: 154, 188. o.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 356 o.; 410. o. 240. lj.

Elohi: az Allah szó héber és káldeus megfelelője. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 187. o.; 193. o. 16-17. lj.

Elván: Asik pasa fia. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 110. lj.

Emin szultán: a krimi tatárok vezére 1543-ban a magyarországi török hadjáratban. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o.

Emir: Mahmudnak – I. Szelim szultán öccsének – a fia. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Emirsah efendi: „…Mevlána őfelségének nemzetségéből való Emirsah efendi közreműködésével kialakították a janicsárok fejfedőjét (ti a kecsét).” B. G. H. E. H.: Kecse aloldal

Endrik aga: 114 martalocot ~ és Bálik aga parancsnoksága alatt Nógrádba helyeztek. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.

Ercsi Juszupff: „A forrásunkban szereplő rabok is csak sarcuk egy-egy részének beszállítására tettek ígéretet. Csupán Ercsi Juszupff vállalta, hogy négy hónap alatt minden sarcát kihozza.” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Erzerngian Timur: „1564 augusztusában –Tor Ali veszprémi bég jelentése szerint – a veszprémi lovas katonák fellázadtak és megölték... Mivel a lovasság agái, Memy és Juszuf agák tehetetlenek voltak az ügy kivizskálásában, elvették tőlük tímárbirtokaikat s Erzerngian Timur és Ahmed szpáhik kapták meg azokat, a kázadókat pedig kivégezték. V. D. Cs.: V. a B.: 90. o.

Eszedullah: perzsa ágyúöntő mester. Nagyban segített megérkezése, hogy jobb minőségű és nagyobb ágyúkat építsenek az 1543-as hadjáratban a törökök. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 56. o.

Eszterabadi Fazl Allah: a síita hurufi szekta alapítója. A XIV. század legvégén tevékenykedett. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 135. lj.

Evlija Cselebi: török utazó a XVII. századból. Magyarországon is járt, és az általa leírtak fontos forrásul származnak. S. I.: A B. V. és O. 130,131. o. Született Isztambulban, 1611. február 25. - meghalt Isztambulban, 1687.) Török világutazó, történetíró. Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett. Kiváló neveltetést kapott, a feljegyzések szerint nagyon szépen énekelt. Kedvelt mulattatója volt IV. Murád szultánnak. Sokfelé utazott és sok emberrel érintkezett, ezeket az élményeit írja le terjedelmes „Seyahatnâme” (Utazások könyve) című munkájában. Az első kötetben Isztambult írja le. Az útleírása számunkra legfontosabb részét, a magyarországi utazás leírását a hatodik kötetben találjuk, ebben Cselebi érdekes képet fest a XVII. századi magyar közállapotokról, leírja Budát, a Balatont, stb.
  Cselebi állításaiban sajnos megbízhatatlan, nagyokat mond, sőt tudatosan állít néha valótlan dolgokat; olyan forrás, amelynek akkor lehet csak hitelt adni, ha más források megerősítik. B. G. H. E. H.: Evlia Cselebi magyarországi utazásai aloldal.

 


F


 

 

 


Fatime: „A hatvani sandzsák élén akkor (1596-ban) az ifju de hőslelkű Arszlan bég, a hires Sarali bégnek fia állott, kinek édes anyja, a vidéken ismert Fatime is ott lakott.” Forrás: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

F. bin Abdullah kiája: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A pécsváradi náhijében:… itt volt birtokos F. bin Abdullah khiája Márok (5630 akcse), Banóca (2000 akcse), Vámos (1230 akcse) és Etosháza (100 akcse) évi jövedelemű falvakban. V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

F. Hadzse: „kántor” a Szekcsői dzsámiban. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Fejzi: Kanizsa 1600. évi török ostromát és bevételét rendkívül színesen írja le Fejzi, Terjáki Haszán pasa titkára, Gazavati Teriaki Haszán pasa der Kanizsa című munkájában, amelyet Vámbéry Ármin fordított le magyar nyelvre. V. M. L.: K. V.: 80., 89. o.

Ferandus: I. Ferdinánd király neve török formában Szinán csaustól. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Ferdi: valószínűleg a szultáni diván hivatalnoka volt a XVI. század közepén; az 1520 és 1542 közti időszakot dolgozza fel életrajzában. Fő műve: A törvényhozó Szulejmán története. B. I.: K. O. E.: 169. o .

Ferendianus: I. Ferdinánd király neve török formában. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferendianus: I. Ferdinánd neve török formában. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferendus: I. Ferdinánd király neve török formában. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferendus: I. Ferdinánd neve török formában. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferhad: „A török katonák vagyoni helyzetére vonatkozó érdeke s adat maradt fenn Pécsről. Az 1572. június 21-én Pécs városában meghalt ismeretlen nevű dizdár aga hagyatéka összesen 42 580 akcse értéket tett ki. Ebben szerepelt: Ferhad és Dzsafar nevű szolgája, egy rabszolganő…” V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Ferhad Abdullah: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban az első riaszet egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Ferhad Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Ferhád aga:Aztán az ulufedzsi basi, Ferhád aga és a müteferrikák vonult fel öt jóhangú koránolvasóval,…” 1566-ban. V. D. Cs.: V. B.: 103. o.

Ferhád aga: annyit tudunk róla, hogy a szegedi bég 1561 április végén őt küldte háromszáz lovasával együtt a gyulai végváriak ellen, megakadályozandó a Szeged elleni portyázást. Azonban lesre csalták a túlerőben lévő ellenfelet s mindjárt az első összecsapásban életét vesztette Ferhád aga. A megfutamodott törököket a gyulaiak a Tiszába szorították. A törökök egyharmada harcban esett el, illetve fogságba esett. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 130. o.

Ferhad Bahadur: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Ferhad bin Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Ferhad Divane (1): a zsoldos lovasok 1552-1553-ban szekcsőn Mohammed aga parancsnoksága alatt 4 szakaszra oszlottak. Az egyik parancsnoka volt. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Ferhad Divane (2): a görösgáli török vár ulufedzsi alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ferhád Diváne: minden bizonnyal Ferhad Divane-ről van szó. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ferhád harambasa: egy Székesfehérváron szolgáló martalóc harambasa 1577-ben. A szerző ugyanezt a személyt egy másik kötetében (V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.) Ferhát harambasának nevezte. Lásd ott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Ferhád kethuda: Khoszrev pasa egyik segédtisztje. Az 1543. évi magyarországi hadjáratban szolgált urának. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 63, 67. o.

Ferhad Musztafa: a pécsi török vár ulufedzsijei csapatában az egyik „odá”-nak a parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Ferhád pasa (bég) (1): I. Szelim szultán veje, II. Szulejmán szultán sógora. Önkényeskedése és zsarnokoskodása közismert volt. Rabszolgafiúból harmadik vezír rangot vívott ki. 1523 februárjában II. Szulejmán szultán megfosztotta harmadik vezíri rangjától, de egyben kinevezte szendrői szandzsákbégnek. Súlyos katonai hibái és vesztesége miatt 1524. november 1-én Drinápolyban kivégeztette. Albán származású. K-N. Gy.: Sz.: 35, 43, 60-61, 86. o.

Ferhád pasa (2): budai beglerbég. Egyes forrásokban (pl. V. D. Cs.: V. a B.) Ferhát pasa néven nevezik. Budai beglerbég. 1589. 01. 17. levele Ungnad Dávidnak: V. D. Cs.: V. a B.: 131. old. 1589. 06. 30-án. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 107. o. Ungnad Dávid levele hozzá 1589-ben: V. D. Cs.: V. B.: 110. o. Ferhát budai pasa 1589-ben panaszlevelet írt Ernő főhercegnek: V. D. Cs.: V. a B.: 132, 133. old.

Ferhád pasa (3): harmadik vezír 1566-ban a magyarországi hadjárat idején. S. I.: Sz. és V. 143. o.

Ferhád: „Másnap, mikor Ibrahimhoz kérették, s lőszerszámokkal felszerelt, hosszú sorban álló janicsárok közé ért, mielőtt még Ibrahim sátorához jutott volna, ezek kezet emelve rá lováról lerántották és elfogták, majd Ibrahim és Ferhád janicsárparancsnokok sátra között a válogatott testőrgyalogos egységek őrizetére adták.” (ti. Perényi Pétert 1532-ben) V. D. Cs.: V. B.: 62. o.

Fehát bég: füleki bég 1577-78-ban. N. L.: B. I. a H. É.: 35. old.

Ferhát harambasa:Martalócoknak (ti. Székesfehérvárott) vagyon 3-3 basájok: Nazuf harambasa bír 50-et;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. A szerző ugyanezt a személyt egy másik művében (V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.) Ferhád harambasának nevezte. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.

Ferhát odabasi: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Ferhát pasa: budai beglerbég. Lásd Ferhád pasa. V. D. Cs.: V. a B. könyve rendszeresen így nevezi. Ez a Ferhát pasa (2).

Feridun aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Feriz: az 1532-es török hadjárat során Kászim bég portyázó seregének egyik lovas parancsnoka. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Ferruh vojvoda: Dervis pécsi szandzsákbég egyik főembere és legjobb segítője. Forrás: Internetes anyag.

Ferruk aga: 1544-45-ben a székesfehérvári ulufedzsik egyik csapatparancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 75. o.

Fezlike: Kjátib Cseleb történetíró Ismert munkája. 1593 V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 111. o.

Frenk bég ogli: szó szerint ’európai úr fia’, Ludovico Grittinek II. Szulejmán szultán kegyencének a törökök által kedvelt megnevezése. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 215. o.; 262. o. 22. lj.

Frenk Juszuf Szinán pasa: több ízben követelte a komáromi erődítési munkák leállítását 1585-ben. K. L.: K. az E. V.: 81. o.

Fuzúli: költő I. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

 


G, GY


 

 

 


Galzaa Ale-ad-dín: lásd: Aladin Zalcaa.

Gazanfer bég: 1585. június 26-án Gazanfer pécsi szandzsákbég javaslatára a szigetvári Memis Velinek, akivel együtt harcolt a Győrből támadó magyar vitézekkel és azokat megfutamították, eddigi 5999 akcse jövedelmű timárbirtokát 1500 akcsével megemelték. V. D. Cs.: V. B.: 110. o.

Gazánfer bég: „1564 augusztusában –Tor Ali veszprémi bég jelentése szerint – a veszprémi lovas katonák fellázadtak és megölték Gazánfer nevű tizedesüket,…” V. D. Cs.: V. a B.: 90. o.

Gazanfer odabasi:A tihanyi katonák az Endréd és Koppány közti úton elfogták…, valamint Gazanfer odabasit…” 1587-ben V. D. Cs.: V. a B.: 130. o.

Gázi Boszna: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Gázi Csobán Musztafa: II. Szulejmán szultán egyik vezíre. Ő emelt egy kőhidat a róla elnevezett helységben (Musztafa pasa köprüszü). H. D.: E./B./T. u.: 164. o.; 530. o. 75. lj.

Gázi Diváne: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának az egyik szerodája 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Gázi Giráj kán: tatár kán, aki részt vett Kodzsa Szinán nagyvezír 1594-es… A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 14. o. …és III. Mohamed szultán 1599. évi hadjáratában. S. I.: A B. V. és O.: 144. o. Az 1602-es hadiesemények egyik résztvevője. S. I.: A B. V. és O.: 156. o. V. D. Cs.: V. B.: 115. o.

Grbacs Kolaguz: a szegedi török vár martaloc alakulatában a második dzsemaetnek az első szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Gulabi aga: a nagyvezír neki parancsolta meg, hogy Zrínyi levágott fejét küldje el Miksa király győri táborába. (Szelániki Musztafa szerint)

Gülrüh Hatun: Alemsah anyja. K-N. Gy.: Sz.: 10. o.

Gürdzsi Kenán: a budai vár Kászim pasa bástyáját ő kezdte el megépíteni 1663-ban. S. I.: A B. V. és O.: 127. o.

Gürz Eljász: híres török vitéz. A törökök neki tulajdonították, hogy a budai várban az északi Bécsi kapu kapuközeibe fegyvereket függesztett ki. S. I.: A B. V. és O.: 125. o.

Gyura Berenko: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek a negyedik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Gyura Marko: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek a második szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Gyura O…: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek az ötödik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Gyurko Berenit: a szegedi török vár martalosz alakulatában az első csoport egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

 


H


 

 

 


Hadim: lásd Khadim.

Hadzsi Ali: bruszai emír, a dunai török flotta parancsnoka 1543-ban a hadjárat idején. S. I.: A B. V. és O.: 120. o.

Hadzsi Bektas Veli: a XIII-XIV. században élt híres dervis. A bektasi rend róla kapta a nevét. K-N. Gy.: Sz.: 85-87. o.; A zarándokok hívták gyakran segítségül. Lásd még Bektasi dervis rend. T. L.: R., K, K, Az O. B.:102. o.; 150. o. 108. lj.

Hadzsi bin Hüszrev: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Hadzsi Chalfa: ?. 1650-ben élt. Forrás: Dunaszekcső története (Internet). Leírását a mohácsi csatáról olvashatjuk: V. D. Cs.: V B.: 48, 49, 51, 52. o.

Hadzsi Huszein: Hadsi Huszainnak az eredeti forrás szerint. Lásd Csonka Musztafánál.

Hadzsi K.: 1543-ban Székesfehérváron ő volt a topcsik parancsnoka. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Hadzsi Mohamed bég: „A külsővártól délre Mohamed pasa parancsnoksága alatt vonult fel Ibrahim pasa az anatóliai szandzsákok csapataival, valamint Hadzsi Mohamed szendrői,… szandzsákbégek hadaival.” 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 77. o.

Hadzsi Musztafa: „…február 05-én pedig arra kérte (Szokollu Musztafa budai pasa) a császárt (ti. Miksa császárt), hogy a békeszegő töörk támadásoknál foglyul esett török katonákat – így pl. Hadzsi Musztafát, aki Veszprém várában Geszty Ferenc fogságában volt – eressze szabadon.” V. D. Cs.: V. a B.: 101. old.

Hadzsi Huszein:A magyarok és a törökök barátságának hasznát méltatta a Mohamed koporsójánál megfordult „szent török”, a „zöld patyolatot” viselő Hadsi Husszain is, aki Bethlen Gábor társaságában érkezett Kassára. Amikor Bocskai derekára övezte a török szultán által küldött fejedelmi díszkardot, többek között ezeket mondta:…” 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 134. old.

Hadzsi Redzseb: a szekcsői vár parancsnokának helyettese 1529-től (?)-ig. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Hafisze: II. Szulejmán szultán anyja. K-N. Gy.: Sz.: 15, 32, 38, 130. o.

Hagi aga: Fogságba esett még Hagi aga, valamint...” 1583-ban. V. D. Cs.: V. a B.: 125. old.

Hajáli szandzsákbég: kiváló költő II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 207. o.

Hajdar cselebi:A flotta Isztambulba való megérkezését Hajdár Cselebi naplója (Ruznáme) alapján 923. Dzsmázijüláhir 5-re (1517. június 21.) teszik, Danismend ennek idejét mégis Dzsmázijüláhir 25-nél (július 15.) említi.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Hajdar Efendi: a külügyek főkancelláriusa II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 63. o.

Hajdar pasa: Sehinsah – II. Bajezid szultán egyik fia – tanácsadója. K-N. Gy.: Sz.: 21. o.

Hajder Abdullah aga: 1568. 06. 26. és 1569. 06. 14. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár martaloszainak az első parancsnoka (agája). V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Hajder vojvoda: csak annyit tudunk róla, hogy Kászim mohácsi szandzsákbég társával Jahja vojvodával együtt kiküldte egy lovascsapattal, majd összetűzésbe kerültek a Kapos folyónál magyar lovasokkal, akik Székesfehérvárnál gyülekeztek. Ezeket legyőzték. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Hajir Bej: egyiptomi beglerbég 1522. 10. 22-ig, haláláig. K-N. Gy.: Sz.:0 56. o.

Hajreddin Barbarossza: (Barbarossza = „a rőtszakállú”) Hair-ed-dín – görög származású észak-afrikai kalózvezér. A tuniszi és algériai tengerparton a spanyolok elleni harc egyik vezetője, 1518-tól, bátyja, Orudzs halálától, a helyi kalózok elismert feje. Mikor Andrea Doria 1532-ben elfoglalta Koron kikötőjét a törököktől, a szultán Barbarosszát bízta meg flottája újjászervezésével. 1533-ban állt II. Szulejmán szultán szolgálatába. 1534-től kapudán pasa és Algéria beglerbégje. Ebben az évben Tunisznál V. Károly császár és Andrea Doria legyőzte. 1537-ben részt vett a Dél-Itália ellen az otrantói szorosban indított, sikertelen török hadműveletekben. 1538-ban Prevezánál megverte Doriát (B. G.: Az E. F. Sz.: 62. old.), 1541-ben Algír városánál V. Károlyt. 1543-ban a franciákkal szövetségben elfoglalta Nizzát. 1546-ban halt meg. K-N. Gy.: Sz.: 134-135, 137, 139-143, 145-150, 158, 160, 162. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 22. lj.; 200. o.; 206. o. 20. lj.; 219. o.; 264. o. 46. lj.; 389. o.; 413. o. 321. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 211. o.; 541. o. 199. lj. C. de V.: T. U.: 317. o.

Hajreddin bég: izvorniki bég. V. D. Cs.: V. B.: 76. o. „A külsővártól délre Mohamed pasa parancsnoksága alatt vonult fel Ibrahim pasa az anatóliai szandzsákok csapataival, valamint… Hajreddin izvorniki szandzsákbégek hadaival.” 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 77. o.

Hajreddin Efendi: II. Szulejmán szultán tanítómestere. K-N. Gy.: Sz.: 9, 12, 29-30, 121, 130. o.

Hajreddin Effendi: az első budai kádi (1541-ben). S. I.: A B. V. és O.: 101. o.

Hajreddin: imám és hátib tisztjét ellátó pap Székesfehérváron 1543-ban. A hítéleti szervezetről bővebben ugyanitt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 78. o.

Halid bin Zejd Eba Ejub ül-Enszári: Mohamed egyik lelkes követője. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 366. o.; 410. o. 255. lj.

Halil bég: esztergomi szandzsákbég 1552-ben. (Forrás: internetes anyag)

Halil csaus: Ali pasa budai beglerbég követe 1582-ben Bécsbe. K. L.: K. az E. V.: 90. o.

Halil pasa: nagyvezír 1446 ban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 132. o.; 152. o. 142. lj.

Halil: „…a 877. évben (1473.) Ivranja (Irvanya, Vanje Skopjehez közel) várában szolgálatot teljesítő Halil tüzér…” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Halil: A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett,... Sokan kerültek a törökök közül fogságba is,…Musztafa pasa fiai Oszman és Halil (apródok),...” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Halimi: II. Szulejmán szultán irodalom tanára, író. K-N. Gy.: Sz.: 12-13, 29. o.

Halul szpáhi: 1585-ben a koppányi Halul szpáhit bajviadalban legyőzte és megölte Huszár Péter pápai vicekapitány. V. D. Cs.: V. a B.: 126. old.

Hamir effendi: ruméliai kádiaszker az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143. o.

Hamon oglu: ua, mint Homon oglu. Lásd ott.

Hamza aga (1): „Ibrahim Pecsevi török történetíró azt írta munkájában, hogy Hamza agától – aki ekkor Ali pasának (ti. Khadim Ali budai pasának) csausbasija, később pedig záim volt Pécsett – a következőket hallotta a csatáról:…” V. D. Cs.: A Sz. V.: 61. o.

Hamza aga (2): 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Hamza aga (3): a Székesfehérvár szpáhik agája 1572-ben. A városban lévő saját régi házából ingyen adta a vár építkezéseihez a követ. Ezért kérte, hogy ziámetet adjanak neki. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 100. o.

Hamza aga (4): Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Hamza aga;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. Talán megegyezik Hamza aga (3)-al. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Hamza bég: Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:…, Mahmut bég, Hamza bég öccse;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. Talán az érdi szandzsákbég Hamza vajdát érti itt a szerző. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. és V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Hamza bég: érdi szandzsákbég 1576 májusában. K. L.: K. AZ E. V.: 87. o.

Hamza bég: őt nevezte ki a budai pasa 1552. áprilisában vagy márciusának elején a székesfehérvári pasa tisztségre. Rác származású. „Hamza bég – sebesülten bár –, de megmenekült a mészárlásból. Valószínűleg sérülései miatt ekkor még nem, majd csak néhány évvel később foglalta el az Üsztolni Belgrád-i szandzsákbégi tisztet. (Ez ellentmond Szántó Imre véleményének, miszerint Hamza béget is megölték.) Helyette a budai beglerbég, a magyarok által is igen vitéz és vakmerő katonának ismert Jahjaoglu Mohamed pasa fiát, Arszlán béget nevezte ki.” V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 80. o.; V. D. Cs.: V. a B.: 58. o. Székesfehérvári szandzsákbég 1559 január 6-tól - Veli bég után (a fennmaradt források szerint). Egy jelentése maradt fenn, melyben közölte a budai beglerbéggel, hogy a „hitetlenek lovassága” elhajtotta Kenese falu birkáit. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 88. o.
1561-ben is fehérvári bég. Ormány Józsa sümegi szervitor levelében szerepel. V. D. Cs.: V. a B.: 80. old. Palota várát akarta elfoglalni csellel: uo. 82. old.
  1562 augusztusa után Hamza bég nem tért vissza az erdélyi hadjárat után – ismeretlen okok miatt – Üsztolni Belgrádba, s a budai pasa Tor Alit nevezte ki fehérvári szandzsákbéggé. Uo. 92. o. 1565. 10. 12. után nem sokkal „A mohácsi szandzsák élére pedig a volt székesfehérvári szandzsákbég, a rác származású Hamza bég került.” V. D. Cs.: V. B.: 99. o. uo. 100. o.

Hamza bég: pécsi szandzsákbég az 1566-os magyarországi török hadjárat idején. Forrás: S. I.: Sz. és V. 153. o.

Hamza bég: Szécsény szandzsákbégje pl. 1554-ben. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 353. o.; 409. o. 223. lj.

Hamza bég: veszprémi bég. „a tihanyi kapitány – 1559. szeptember 6-án Nádasdy nádorispánnak írott levelében – jelentette, hogy még Szent György napja után (április 24-e után) a veszprémi török vár portyázó lovasai egyik inasát (fegyverhordozó apródját) elfogták. Most pedig néhány napja négy darabontját – akiket szekerekért küldött ki a környező falvakba a vár szükségletére – Hamza veszprémi bég vitézei, akik „vótak lesben egy mérföldnyire Tihanyhoz, és rájók találtanak, s mind a négy darabontot el vitték…”” V. D. Cs.: V. a B.: 78. old.

Hamza vajda: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Gesztes várából érkezett. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Hamza:Ebben a várban (ti. Haram várában 1492-ben) a tüzérség vezetője (topcsibasi) Hamza volt, aki napi 7 akcse díjazásban részesült” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Harap vajda: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. B. I.: K. O. E.:79. o.

Harun ar-Rasid: T. L.: R., K, K, Az O. B.: 364. o.; 410. o. 253. lj.

Harun, Hárún: Áron.

Hasun pasa: Lásd Haszán pasa (1) Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Haszán A.: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának az egyik szerodája 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Haszán Abdullah: 1543-ban Székesfehérváron ő volt az egyik davuldzsi (dobos). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Haszán Abdullah: 1568. 06. 26. és 1569. 06. 14. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár martaloszainak a második parancsnoka (agája). V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Haszan Abdullah: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár egyik  lecserélt müsztahfiz parancsnoka. „Az első bölükben Haszan Abdullah helyére április 5-én „Mahmud Haszán jött, fekete szemű, barna arcú, sugár termetű ifjú.” „ Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Haszán Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Haszán Abdullah: az 1564-65. esztendő töredékesen megmaradt zsoldösszeírása szerint a székesfehérvári vár gyalogságának egyik parancsnoka a négy közül. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 93. o.

Haszán Abdullah: lásd Juszuf J-nél. Nem tudni, hogy megegyezik e a korábban már említett davuldzsival.

Haszán Abdullah: lásd Kurd Alinál.  Nem tudni, hogy megegyezik e a korábban már említett davuldzsival.

Haszán aga: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsijeinek második agája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Haszán aga: Hajreddin Barbarossza helyettese. K-N. Gy.: Sz.: 147. o.

Haszán aga: Székesfehérvár dizdárja 1546. március-május hónapokban. Helyettese Musztafa kiaja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o. Később Hodzsa Haszán aga néven is nevezték a török források. Az 1593-as székesfehérvári csatában is részt vett, de ekkor már öreg volt. Ui.:112. o.

Haszán Arnaud szerbölük: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 2. topcsi bölükjének parancsnoka. Napi 8 akcsét kapott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Haszán bég: „A nagyvezír, Mehmed pasa Őfenségének hadosztálya volt az első, nemes fiai közül Kurd béggel és Haszán béggel.” 1566-ban Szigetvár ostroma előtt. V. D. Cs.: V. B.: 103. o.

Haszán bég: „Ez volt Várpalota elsõ ostroma (1533-ban). Erőihez Haszán bég vezetésével török segédcsapatok is csatlakoztak, s az ostromnál szükséges aknarobbantásokra 50 cseh bányászt is a sereghez rendeltek.” V. D. Cs.: V. a B.: 33. o.

Haszán bég: 1578-1579. évi zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár dizdárja. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Haszán bég: a komáromiak Esztergom ellen indultak portyára, amelyet olyan ügyesen hajtottak végre, hogy Hasszán bégnek és Musztafa agának a juhait sikerült elhajtani és Komáromba vinni. Talán Esztergom szandzsákbégje volt. K. L.: K. az E. V.: 84. o.

Haszán bég: aradi szandzsákbég 1554 október-november táján. Az eddig feltárt adatok szerint tíz éven keresztül regisztrálható egy Haszán nevezetű bég működése. Azonban, hogy egy ugyanazon személy működött-e Aradon, azt még további kutatásoknak kell tisztázni. Az A. V. T.: 47. o.

Haszán bég: az 1592. 10. 07. és 1593. 09. 25. közötti zsoldlajstrom alapján szegedi szandzsákbég. „Ópiumszívó” előnévvel illették. V. D. Cs.: A Sz. V.: 73. o.

Haszán bég: ilbeszán szandzsákbégje 1529 előtt, majd 1529-ben budai dizdár és 1529 után ismét ilbeszán szandzsákbégje.

Haszán bég: Inebahti szandzsákbégje 1553. 02-03 havában. (Forrás: internetes anyag)

Haszán bég: székesfehérvári szandzsákbég 1600-ban. . V. D Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V. 119. o.

Haszán bég: szigetvári bég 1600-ban. V. D. Cs.: V. B.: 114. o.

Haszán bég: szigetvári szandzsákbég 1689-ben. Ő volt az utolsó. S. I.: Sz. és V.: 199. o.

Haszán bin Abdullah: a szegedi török vár aszáb alakulatában, a második csoportjában a harmadik riaszet egyetlen odájának szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Haszán bin Abdullah: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban az első riaszet egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Haszán bin Abdullah: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szentmártoni náhijében:… Haszán bin Abdullah timárja volt (Kapos) Szekcső falu 2686 akcse és Berkesd falu 3315 akcse évi jövedelemmel. V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Haszán bin Ferhád: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Haszán Divane: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Haszán dizdár: Szolnok második várparancsnoka. 1556-57-ben és 1561-62-ben még mindig ő.(Forrás: internetes anyag)

Haszán Halife: síita vezér. K-N. Gy.: Sz.: 17. o.

Haszán Hüszein: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Haszán Juszuf kiaja: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban a második riaszet egyik szerodája (aki egyben az aga helyettese [kiajája] is volt) az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Haszán Musztafa: a tüzér Iliasz Musztafa szakaszparancsnok egyik embere. Lásd ott.

Haszán pasa (1): ruméliai beglerbég 1594-ben. Ő nevezte ki a pápai vár urává Idriz pasát ebben az évben. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 15. o. Elkísérte III. Mehmed szultánt az 1596-os magyarországi hadjáratra. S. I.: Az E. V. és O.: 115. oldaltól; Hason pasa néven ugyanő: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet.

Haszán pasa(?): esztergom első szandzsákbégje. 1543-ban a vár elfoglalása után őt nevezte ki a II. Szulejmán szultán Esztergom parancsnokává. Kicsit furcsa,  hiszen pasák nem szoktak szandzsákbég tisztséget viselni. Ők pasalikot vezettek. Talán a forrás tollhibájának tudható be. S. I.: A B. V. és O.: 122. o.

Haszán pasa: anatóliai beglerbég 1552-ben a magyarországi, nyári hadjárat idején. S. I.: Az E. V. és V.: 41. o.

Haszán pasa: boszniai pasa 1591-93. 06. 22. ig, haláláig. Forrás nélkül. Boszniai pasa 1591-ben és 1592-ben: V. D. Cs.: V. a B.: 134. old. 1593-ban: uo. 135. old.

Haszán pasa: budai beglerbég 1594-ben: Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 155. o. 1595-ben. Forrás nélkül.

Haszán pasa: Kuripesics Benedek 1532-es követjárása alkalmával került kapcsolatban vele. Boszniában volt a jövedelembirtoka. B. I.: K. O. E.: 80. o.

Haszán pasa: ruméliai beglerbég II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 20. o.

Haszán pasa: temesvári pasa 1567-ben. Ő foglalta el Dédes várát. K. G.: V. V. V. M.: 88-89. o.

Haszán pasa: temesvári pasa 1593-ban. A magyarországi hadjárat résztvevője. M. H. [I]: 212. o.

Haszán pasa: moreai beglerbég. A forrás szerint ő foglalta el Sziszek várát. 1593-ban. N. L.: B. I. a H. É.: 39. old.

Haszán Szemendre: a tüzérség parancsnoka Veszprém várában az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint. V. D. Cs.: V. a B.: 61. old.

Haszán szerdár: lásd Jemiscsi Haszán pasa. V. D. Cs.: V. a B.: 151. old.

Haszán ulufedzsi: 1557. július 25-1560. június közötti hároméves szakaszban a bérlő, Haszán ulufedzsi kezén a bérlet 289 478 akcsét tett ki. Cs. Cs.: E. H. K.: 117. o.

Haszan ulufedzsi: 1566 júliusától a számadás elkészítője szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Haszán(Haszon) vajda: szpáhi, akinek a tulajdona lett a vas megyei Dömölk falu 1594 (Pápa eleste) után. A falu 15 aranyat és hat pint vajat fizetett új urának. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 20. o.

Haszán: „…továbbá a határon előörsi szolgálatot tevő Blagaj várának besli-basi-ja, Haszán...” Forrás: az 1555-ik évi török hadjárat leírásánál. Dzselálzáde Musztafa említi.

Haszán:A koppányi Hasszán a lovasság parancsnoka, miután lova elesett, s ő kardját elvesztve és arcát összezúzva a földre zuhant, fogságba esett.” V. D. Cs.: V. a B.: 100. old.

Haszán: 1526-ból. Az egyik topháne deftert ő jegyezte le. „a szegény Haszán írnok”-ot. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Haszán: lásd Ibrahim szultán.

Haszán: Mohamed próféta unokája. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 405. o. 162. lj.

Haszán: sííta vértanú, kinek nevét a dzsámikban ki szokták írni: H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj. Lásd még Hüszejn.

Hasszán bég:, szigetvári bég, koppányi bég, majd boszniai pasa. (Kücsük Haszán bégnek is nevezik a források) „Kücsük Hasszán szigetvári bég 1586-ban a marcali és koppányi török helyőrségekkel közösen – a már emlegetett Lufti bin Piri, a csáktornyai származású Wlasits Mátyás pribék kalauzolásával – csapatával előbb végigpusztította az egész Muraközt, majd Kanizsa környékének felderítésére indult.” V. M. L.: K. V.: 66. o.  A kacorlaki győzelem jelentőségét növelte, hogy az ütközetben számos török főtiszt is elesett, köztük Szinán mohácsi és Hasszán koppányi bégek.” A kacorlaki győzelem 1587. 08. 14-én volt. V. M. L.: K. V.: 68. o. Ennek ellentmond a következő adat, mely ugyanabból a könyvből származik a következő oldalon: „1592 július havában Hasszán koppányi bég, aki később mint boszniai pasa ismeretes, a környező török helyőrségek csapatait egyesítve Kanizsa ellen vonult, s annak őrségét azonnal fegyverletételre szólította fel.” A bég akciója csúfos kudarba fulladt. V. M. L.: K. V.: 69. o. Kanizsa elfoglalása után Ibrahim nagyvezír a vár új parancsnokává Kücsük Haszán pasát nevezte ki, aki korábban a koppányi török helyőrség élén állt. (Nem közli a forrás, hogy mikor lett belőle pasa) V. M. L.: K. V.: 82. o. 1601 májusának közepe után valamikor halt meg Szentgyörgyvárban. V. M. L.: K. V.: 83-84. o.01

Hasszán pasa: „…miután a szigetvári Hasszán pasa arról értesült, hogy Babócsáról a katonaság egy része elvonult, 4000-es seregével a vár feladására szólította fel Christian Uhrmüller kapitányt és Horváth Miklós hadnagyot.” 1596-ban  meg is ostromolta a várat, de sikertelenül. V. M. L.: K. V.: 75. o.

Hasszán pasa: temesvári beglerbég 1604-ben. Az ezévi magyarországi hadjárat egyik vezéralakja. N. L.: B. I. a H. É.: 110. old.

Haszun vajda: lásd Khaszun vajda. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old.

Hatidzse: II. Szulejmán szultán nővére. K-N. Gy.: Sz.: 60. o.

Hejder Daud: a szegedi török vár kjár dzsemáetjének egyik szerbölükje az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Hemdem pasa:(?). Élt I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 31. o.

Hidir:Ibrahim nagyvezír a győzelem után három nappal, 932. Sevvál 20-án (1526. július 30.) megjutalmazta a péterváradi ostromban résztvevőket, akik között volt Juszuf topcsibasi, Hidir a tüzérség kethüdájá, Musztafa ágyúszekerész és az ágyúszekerészek kethüdájá. Nekik különleges díszöltönyöket adtak… Ugyanezek a személyek a mohácsi csata után három nappal 932. Zilkáde 24-én (1526. szeptember 1.) ismét ugyanígy adományban részesültek.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Hizir bég: Szeged szandzsákbégje 1545-től. Apja Miháloglu Jahsi bég szubasi, egy balkáni klán tagja volt. Forrás: Internetes anyag.

Hizir: Mál Defterdári tisztséget viselő férfi a budai pasalikban 1552-ben. Forrás: Internetes anyag.

Hodzsa Haszán aga: lásd Haszán aga.

Hodzsa Mehmed pasa: Kodzsa Mehmed pasa elírása. Lásd ott.

Homon oglu: Szinán pasa legfőbb udvari orvosa. C. de V.: T. U.: 162. o.

Hoszrev alajbég: „A szegedi várban levő török templomok közül egy imaház (meszdzsid) a Palánkban volt, s egy Hoszrev nevű alajbég… alapította.” 1553 körül. V. D. Cs.: A Sz. V.: 68. o.

Hrvat György: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár martaloc alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Hu: „Isten”, „Ő”. T. L.: R, K, K, Az O. B.:125. o.; 151. o. 131. lj.; 345. o.; 408. o. 206. lj.

Huri: paradicsombeli szüzek a férfiak örömeinek szolgálatában. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 73. o.

Hurrem pasa: karamáni beglerbég 1526-ban. Ekkor halt meg a kursunluni csatában. Utóda 1527-ben halt meg a tokati csatában. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Hurrem: II. Szulejmán szultán orosz rabnőből lett felesége. Őt másodiknak választotta ki II. Szulejmán szultán. Az európai irodalomban Roxoláne néven vált ismerté. K-N. Gy.: Sz.: 38, 50, 58, 60, 64, 131-133, 161(kép), 180-186. o.; 397. o. 6. lj.; T. L.: R., K, K, Az O. B.: 307. o.; 402. o. 100-101. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 540. o. 190. lj.

Huszain aga:A beslya városban (ti. Székesfehérvárott) négy beslya aga vagyon: Huszain aga 100 besliával?…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. Ugyanezen szerző egy másik könyvében Husszain agának nevezi ezt a személyt. Lásd ott. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old.

Huszain odabasi:A tihanyi katonák az Endréd és Koppány közti úton elfogták... Az endrédi… Huszain odabasi váltsága 200 forint készpénz,…volt.” 1587-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 130. old.

Huszein aga:Az egri vár magyar lovasai elfoglalták Kalocsa palánkját, és több más török katonával együtt elfogták ott Szulejman és Huszein beslia-agákat.” „1548 körül” V. D. Cs.: A Sz. V.: 45. o.

Huszein aga: Szabadbattyán várának dizdárja 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Huszein B.: a pécsi török vár müsztahfizeinek egyik szerbölükje 1543 szeptembere és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

Huszein bég: „Ezekben a vészterhes napokban érkezett Pápa várába Huszár Péter főkapitányhoz Isztambulból bizonyos Huszein bégtől – akinek magyar neve Gergely deák volt – egy levél (1593. október 10-i dátummal),…” V. D. Cs.: V. a B.: 141. old.

Huszein bég: simontornyai szandzsákbég 1602 augusztusában a székesfehérvári ostrom idején. A vár feladásakor ő védte meg Isolano ezredest attól, hogy a janicsárok halálra tapossák. V. D. CS.-S. GY.: SZ. A K. V.: 162. o.

Huszein bég: Székesfehérvár parancsnoka 1601-ben, a város ostroma idején. V. D. CS.-S. GY.: SZ. A K. V.: 122. o.

Huszein Mohamed: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Huszref: lásd a Hüszrev formában szereplő neveknél.

Husszain aga: egy Székesfehérváron szolgáló besli aga. 1577-ben. Ugyanezen szerző egy másik könyvében Huszain agának nevezi ezt a személyt. Lásd ott. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Husszain alajbég: szerémi alajbég 1595-ben. Részt vett Esztergom sikertelen megvédelmezésében. Őt űzték ki a reménytelen védők a feladás feltételeiről tárgyalni. Cs. Cs.: E. H. K.: 155. o.

Husszain bég: szolnoki bég. Csapatával Bocskai István segítségére küldték a mozgalom kialakulásának elején 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 135. old.

Husszain Yvad: a székesfehérvári török várőrség egyik bölükjének vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Husszein aga (1):Az ütközetben Zrínyi egyik katonája, Svastics Gáspár magát Szkender béget is levágta, s ezért a tettéért később nemességet is kapott. Péterdy Ferenc kanizsai hadnagy csapata pedig Dervis béget, Oszman és Husszein agákat ejtette fogságba, s ezért később őt is jutalomban részesítették.” 1580-ban. V. M. L.: K. V.: 66. o.

Husszein aga (2): „Még állott a csata, midőn Várdai Pál esztergomi érsek lovasságának főnöke, Zoltay Lőrinc átdöfte lándzsával Husszein lovas hadnagyot, akit a törökök oldal basának neveztek, midőn az elsők között harcolt és épp övéit lelkesítette.”  1544-ben. Cs. Cs.: E. H. K.: 106. o.

Husszein bég: segesdi bég. Isabor (vagy Istele) palánvárát elfoglalta, fölégette és földig leromboltatta. A törökök előzésére érkező Ghiczy Bertalan nagykanizsai várparancsnokot csapatával együtt szétverte. V. M. L.: K. V.: 68. o.

Hussza

Hümájun: a nagymogul birodalom meglapítójának Baburnak a fia. K-N. Gy.: Sz.:151. o.

Hüszein Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Hüszein Abdullah: ua., mint Kurd Ali. Lásd ott.

Hüszein aga: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának első agája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Hüszein bin Haszán: a szegedi török vár kjár dzsemáetjének egyik parancsnoka az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Hüszein bin Szülejman (1): a forrás szerint az 1552-1553. évi zsoldlajstrom szerint Hüszein bin Szülejman volt a a khiája Veszprémben. Az iszlám időszámítás szerinti 960. év a keresztény időszámítás szerint 1552. december 18-án kezdődött és 1553. 12. 06-ig tartott. Valószínűleg megegyezik Hüszein bin Szülejman (2)-vel. V. D. Cs.: V. a B.: 61. o.

Hüszein Diváne: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Hüszein Kászim: a szegedi török vár aszáb alakulatában az első riaszetnek az egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Hüszein: Hüszein volt a dzsámi segédje és egyházszolgája (ti. a szegedi török várban 1543-ban az elfoglalása után – a szerk.) V. D. Cs.: A Sz. V.: 37. o.

Hüszejn Ali: Szolnok első várparancsnoka, helyettese Veli Szulejmán volt. Hüsszein csakhamar meghalt, utódjává Hasszan neveztetett ki. (Forrás: internetes anyag)

Hüszejn pasa: rumi beglerbég 1526. 09. 26-án bekövetkezett haláláig. A kursunluni csatában halt meg. K-N. Gy.: Sz.: 84. o.

Hüszejn: sííta vértanú, kinek nevét a dzsámikban ki szokták írni: H. D.: E./B./T. u.: 203. o.; 538. o. 168. lj. Lásd még Haszán.

Hüszejn: Székesfehérvár elfoglalása után ő lett a vár első dizdárja (várparancsnoka). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 71. o.

Hüszrev bég (Gázi Hüszrev): szendrői szandzsákbég. K-N. Gy.: Sz.: 45. o. Görög származású hadvezér (1480-1541). Apja II. Bajezid szultán veje volt, ő maga a szerájban nevelkedett, 1506-ban Moszkvában járt követként. Részt vett Nándorfehérvár 1521-es ostromában (ő foglalta el Zimony várát), rögtön ezután Bosznia szandzsákbégje lett és az is maradt 1533-ig. Mohácsig több dalmáciai és horvát várat foglalt el, ott volt az 1526-os hadjáratban is. V. D. Cs.: V. B.: 41. o. 1530-ban segíti Szapolyai Jánost Buda ostromakor, 1533 és 1536 között szendrői, majd haláláig ismét boszniai szandzsákbég.

Hüszrev bég: Ilbeszán szandzsákbégje 1529-ben. A magyarországi hadjáratban részt vett. A szultán őt bízta meg Szapolyai János ellenőrzésével, miután Budát elfoglalták.

Hüszrev bej:Ez alapján Hüszrev bej az újonnan készített ágyúk belsejének megtisztításával[4], lövegek és zarbuzánok felszereltetésével és javíttatásával volt megbízva.” Közelebbről meg nem nevezett személy. Sem rangjának mibenléte, sem beosztása nem ismeretes. 1515-ben az egyiptomi hadjárat előkészületeivel kapcsolatban említi a forrás: B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség.

Hüszrev bin Abdullah: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár aszáb alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Hüszrev pasa: a Szultáni napló és Dzselálzáde Musztafa szerint Anatólia beglerbégje az 1532-es hadjárat idején; lehet hogy ez tévedés és Hüszrev bégről van szó. Görög származású hadvezér (1480-1541) Apja Bajezid szultán veje volt, ő maga a szerájban nevelkedett, 1506-ban Moszkvában járt követként. Részt vett Nándorfehérvár 1521-es ostromában (ő folglalta el Zimony várát), rögtön ezután Bosznia szandzsákbégje lett. Mohácsig több dalmáciai és horvát várat foglalt el, ott volt az 1526-os hadjáratban is. 1530-ban segíti Szapolyi Jánost Buda ostromakor, 1533 és 1536 közöt szendrői, majd haláláig ismét boszniai szandzsákbég. B. I.: K. O. E.: Névmagyarázatok. K-N. Gy.: Sz.: 188. o.

Hüszrev pasa: diyarbekiri beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1526-ban. K-N. Gy.: Sz.:.85. o.

Hüszrev pasa: negyedik vezír az 1541-es hadjárat idején. Korábban ruméliai beglerbég. S. I.: A B. V. és O.: 91. o. Negyedik vezír az 1543-as török hadjárat idején is. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60. o. A „Deli” jelzőt is megkapta, ekkor nevét így írták: Deli Hüszrev pasa. Uo. 63. o. A ruméliai hadtest parancsnoka Uo. 67. o. „A vár nyugati oldalán a Hüszrev pasa parancsnoksága alá rendelt csapatok helyezekedtek el:” 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 77. o.

Hüszrev(Khoszrev) Huszein: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár második  müsztahfiz bölükjének egyik tagja. Szőke hajú, kék szemű, sovány legény.  Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Hüszrev(Khoszrev) Sáhin reisz: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban a hamadik riaszet egyik szerodája (reisz rangban, pedig csak nyolc embere volt!) az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Hüszrev: a görösgáli török vár martaloc alakulatának a parancsnoka 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Hüsszein bin Szülejman (2): veszprémi szertopcsian 1558-ban, Mehemed bég elfogása és Budára hurcolása után. Valószínűleg megegyezik Hüsszein bin Szülejman (1)-el. A forrás is így említi. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Hüsszein emin: kincstári adószedő. 1577-1580. évi számadás elkészítője szekcsőn. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

 


I


 

 

 


Iblisz: bukott angyal, sátán. A görög "diabolosz" szóból származtatják. Az iszlám hit szerint Allah a tűzből teremtette az angyalokat, Ibliszt visszavetette a tűzbe. (Vesd össze: pokol, tisztítótűz).

Ibrahim aga:A beslya városban (ti. Székesfehérvárott) négy beslya aga vagyon:… Ibrahim aga 100,…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o.

Ibrahim aga:A váltságdíjon vagy a korabeli használatos kifejezés szerint sarcon való szabadulás sokszor rendkívüli megterhelést jelentett a rabok számára. A sarcoltatás módjáról Ibrahim aga 1651-ben megalkudott sarca mellett ez olvasható: „Az illyen Sarcsoltatást, az kanisaiaktul [törököktől] tanultok, azért ebben Semmit el nem engedünk.”” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Ibrahim aga: 1556. 11. 03. és 1557. 10. 22. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi szandzsák martaloszainak parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o

Ibrahim aga: 1562. 08. 30. és 1563. 08. 19. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár martaloszainak a parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 70. o.

Ibrahim aga: Veszprém várában a török vár egyik aszab oda parancsnoka volt 1606-1608-ig. Forrás: V. D. Cs.: V. a B.: 159. o.

Ibrahim bég: 1573-1574. évi zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár dizdárja. „Topal”, azaz „Sánta” előnévvel is illették. V. D. Cs.: A Sz. V.: 71. o.

Ibrahim bin Haszán: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Ibrahim bin Sádi: a szentlőrinci török vár ulufedzsi alakulatának az egyik szerodája 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Ibrahim bulyukbasi:A budai pasa jelentette, hogy a pápai, veszprémi és palotai magyar vitézek Fehérvár alatt egy Ibrahim nevű bulyukbasit és egy odabasit  (mindkettő szakaszparancsnoki rang (sic!)) elfogtak,…” 1581-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 123. old.

Ibrahim cselebi: a darbháne tisztviselői II. Szulejmán szultán uralkodásának kezdeti időszakában. „Abdülkerim Cselebi és Ibrahim Cselebi, akik a kisméretű rézpénz verésének megbízottjai (emin) voltak, 200 kantár rézből aprópénzt vertek.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Ibrahim Iliasz: a szegedi török város egyik leggazdagabb kereskedője az 1548. évi defter szerint. 10 hónapra legalább 300 akcse adót fizetett. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Ibrahim kapudzsi-kethuda: „A harcok zűrzavarában az is előfordult, hogy török katonák kirabolták valamelyik török uraság timárbirtokát. 1588 szeptemberében a szigetvári bég szerb martalocai megtámadták a szandzsákban lévő Bures (Bürüs) falut, amely Ibrahim budai kapudzsi-kethuda tímárbirtoka volt.” V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Ibrahim kiája: Veszprém várában a török várparancsnok helyettese 1606-1608-ig. Forrás: V. D. Cs.: V. a B.: 159. o.

Ibrahim müteferrika: az első arab betűs nyomda alapítója Isztambulban 1727-ben. K-N. Gy.: Sz.: 205. o.

Ibrahim odabasi: „1588 áprilisában egy Ibrahim nevű odabasiért, akit a tihanyiaktól a veszprémi Fekete Mátyás ármányos módon megszerzett, a két vár (ti. Tihany és Veszprém) között valóságos harc tört ki.” V. D. Cs.: V. a B.: 130. o.

Ibrahim pasa: (1605) „Augusztus 14-én Ibrahim kanizsai pasa hadának egy részével Szentgrót alá vonult, s bár serege nem haladta meg a 2000 főt, még is támadásra készült.” V. M. L.: K. V.: 99. o. Némethy Gergely csapatait védelmezte Zalaszentgrót várában. V. D. Cs.: V. a B.: 157. o.

Ibrahim pasa: anatóliai beglerbég; az 1543. évi hadjáratban is részt vett. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 59. o. lásd itt: V. D. Cs.: V. B.: 76. o. „A külsővártól délre Mohamed pasa parancsnoksága alatt vonult fel Ibrahim pasa az anatóliai szandzsákok csapataival,…”: 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 77. o.

Ibrahim pasa: görög születésű, nagyvezír 1523 júniusától 1536 március 6-ig. K-N. Gy.: Sz.: 28-29, 34, 57-61, 63-64, 86, 92-94, 99-102, 104, 109, 124, 129, 133-134, 139, 180. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 162. o. 26. lj.; 165. o.; 180. o. 12. lj.; 215. o. 263. o. 23. lj.; 216. o.; 263. o. 29. lj.;  217. o.; 263. o. 37. lj.; 218. o.; 264. o. 44. lj.; 282. o. 6. bek.; H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 533. o. 98. lj.; 181. o.; 534. o. 121. lj. 1527-ben. V. D. Cs.: V. B.: 60. o. Utasította a határ menti bégeket a németek elleni akciókra 1527-ben. B. G.: Az E. F. Sz.: 22. old. Januárban követe jelent meg Szapolyai János királynál Esztergomban. Uo.: 24. old. 1529-ben V. D. Cs.: V. B.: 61. o. kivégzése 1536. március 15-én történt B. G.: Az E. F. Sz.: 55. old.

Ibrahim pasa: Ibrahim főtolmács később megszerezte a pasai címet és követként fordult meg Frankfurtban a Német Római császár előtt a szultán ajándékaival. H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 532. o. 97. lj.

Ibrahim pasa: nagyvezír III. Mohamed szultán idejében. Gázi Ibrahim pasa néven is nevezték a török forrásokban. 1596-ban elkísérte a szultánt a magyarországi hadjáratra. S. I.: Az E. V. és V.: 115. o.; Szederkényi Nándor: Heves vármegye története II. kötet 35. fejezet. Magyarországra is eljött egy hadjáratban 1599-ben. S. I.: A B. V. és O.: 144. o. és M. H. [I] 223. o. Az 1599-es magyarországi tartózkodásáról még itt olvashatunk: V. M. L.: K. V.: 77. o. 1600-ban fogadta Belgrádban Haszán szigetvári béget és a Harsányi magyarokat egy panasz ügyében. V. D. Cs.: V. B.: 114. o.

Ibrahim pasa: ruméliai beglerbég. 1526-ban Mohácsnál: V. D. Cs.: V. B.: 49, 51. o.

Ibrahim Pecsevi: XVII. század eleji jeles krónikaíró. K-N. Gy.: Sz.: 208. o. Székesfehérvár ostrománál: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 159. o. és V. D. Cs.: V. B.: 102. o. és utána. A pécsi születésű török krónikás, Ibrahim Pecsevi is megemlékezett erről: „A ráják között amennyi erőteljes fiatal csak volt, az mind hajdúvá lett, s innen van, hogy az egyik palánkból nem lehetett a másikba menni, hanem öt-hatszáz ember együtt nincs, továbbá amennyi vár és város van, azt mind feldúlták. Magam is Pécsett, szegény házunkban, mihelyst beesteledett, felkötöttem a kardot, a puskát az ölembe vettem és úgy feküdtem le.” V. D. Cs.: V. B.: 116-117. o. Tárik-i-Pecsevi: Lalla Mohamed nagyvezír rokona. 1604-ben. N. L.: B. I. a H. É.: 134. old.

Ibrahim szultán:(1640. II. 9.–1648. VIII. 8.) fia Mehmed szultán érvényesíti apjának Ali szpáhi fia, Hasszán részére a pécsi szandzsákban (török katonai és közigazgatási egység) és nahiében (szandzsák alá tartozó járási székhely) lévő Vasas falu (Baranya megye) adójából tett 4 000 akcse (török pénznem, változó értékkel) timár-adományát. A timár-adomány olyan javadalombirtokot jelentett, amelyet a szpáhik katonai szolgálatuk fejében kaphattak, cserébe kötelesek voltak a birtok jövedelmének arányában meghatározott számú lovas katonát kiállítani.” B. G. H. E. H.: Tmár adomány aloldal

Ibrahim: „Másnap, mikor Ibrahimhoz kérették, s lőszerszámokkal felszerelt, hosszú sorban álló janicsárok közé ért, mielőtt még Ibrahim sátorához jutott volna, ezek kezet emelve rá lováról lerántották és elfogták, majd Ibrahim és Ferhád janicsárparancsnokok sátra között a válogatott testőrgyalogos egységek őrizetére adták.” (ti. Perényi Pétert 1532-ben) V. D. Cs.: V. B.: 62. o.

Ibrahim: Ábrahám.

Ibrahim: főtolmács II. Szulejmán korában. H. D.: E./B./T. u.: 174. o.; 532. o. 97. lj.

Ibrahimoglu Dzsafar: székesfehérvári lovaskatona, aki az 1579. évi veszprémiek elleni harcokban tűnhetett ki vitézségével, hiszen 5999 akcse értékű timárbirtokot kapott (a nyári hónapokban). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 105. o.

Ibrahim-oglu Dzsáfer: lásd Ibrahimoglu Dzsafar. V. D. Cs.: V. a B.: 123. old.

Idriz pasa: 1594-ben lett Pápa pasalik beglerbégje. Előtte Szegeden és Szigetváron szolgált szanzsákbégként. Saját magát levelein „Koppány megyei Pápa főpasájának” nevezte. Ezzel talán korábbi szigetvári szandzsákbégségével vagy a koppányi szandzsák közelségével való kapcsolatát igyekezett jelölni. Egy levelében így titulálta magát: „Mi Idriz pasa, az hatalmas és győzhetetlen terök császárnak főpasája és helytartója Pápán és Bács mögyében.” A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 15, 18. o.

Ihus: Jézus XV. századi török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 74. lj.

Ijász: az 1544. március 22-június 20. közötti zsoldösszeírása szerint az esztergomi  vár két mütefferikájja közül az egyik, a raktáros, aki szabadságon volt.  Cs. Cs.: E. H. K.: 104. o.

Ilia Jovan: a szegedi török vár martaloc alakulatában a második dzsemaetnek a harmadik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Iliasz aga: „A harcban elesett Iliasz, a janicsárok agája, akit Istvánffy Miklós szerint „Haragosnak” hívtak, a arról volt nevezetes, hogy egy hatalmas fejszével harcolt, „amilyennel az ácsok dolgoznak, amikor a gerendákat négyszögletesre faragják”. Hamza bég – sebesülten bár –, de megmenekült a mészárlásból.” 1552-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 105. o.

Iliasz aga: a szegedi török vár martaloc alakulatában a második dzsemaetnek a parancsnoka az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Iliasz Ahmed aga: a szegedi török vár martalosz alakulatában a második csoport agája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Iliasz Ferhad kjátib: a szegedi vár kjátibja az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Iliasz Musztafa: a tüzérek öt embere közül az első. Szakaszparancsnok. Forrás: Dunaszekcső története (Internet).

Iliászoglu: Tor Ali székesfehérvári szandzsákbég egyik lovasa, akit előterjesztett jutalmazásra 1564-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Iljasz bin Abdullah: a szentlőrinci török vár aszáb alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Iljász bin Abdullah: székesfehérvári janicsár 1572-ben. A vár felújítási munkálataival kapcsolatban említik. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 100. o.

Iljász Teszvidzs dizdár: Az 1558-59-ik évi létszámösszeírás szerint ő volt a csőkakői vár dizdárja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Iljász: „…(1500. január 3.) kelt bejegyzés szerint, amely az ágyúszekerek költségeit tartalmazza, Ezdin ziámet birtokosát, Iljászt bízták meg, hogy az ágyúkat eljuttassa a hajókra.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Iljász: a bibliai Illés próféta törökösített változata. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 104. o.; 150. o. 115. lj.

Ilmukah: Holdisten (sábai, dél-arab).

Inir sah: „Ebben a futásban esett el, homlokán golyóktól találva Inir sah, előkelő perzsa – akit, Uleman ajánlatára, nemrégiben neveztek ki a hajóhad parancsnokának…” 1543. 08. 06. Esztergom ostroma. Cs. Cs.: E. H. K. 92. o.

Isza bég: Esztergom szandzsákbégje 1594-ben (a vállát találta el egy agyúgolyó), amikor a királyi csapatok megostromoltáka várat. Budán temették el Kara Ali béggel együtt nagy gyásszal. Ekkor halt meg Balassi Bálint is. M. H. [I]: 213. o. és Cs. Cs. E. H. K.: 141-142. o.

Isza bin Ahmed: a szegedi török vár egyik dzsebedzsije az 1552. év január-februári defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Iszá efendi:A (budai) medresze leghíresebb tanára Iszá Efendi, aki a gyarmati (1625) és a szőnyi (1627) béketárgyalásokon a török delegáció vezetője volt. 1634-ben burszai, 1637-ben isztambuli kádivá, 1639-ben pedig ruméliai kádiaszkerré, azaz a birodalom európai tartományainak legfőbb hadbírájává nevezték ki.” B. G. H. E. H.: Muszlim iskolák, muszlim művelődés aloldal

Isza pasa: damaszkuszi beglerbég. K-N. Gy.: Sz.: 176. o.

Isza: Jézus mai török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 74. lj. „Az  anatóliai kádiaszker szintén bement a várba… Ezt látván, rögtön egy rudat kapott a kezébe s először az Isza (Jézus) képmásának nevezett bálványnak jobb karját ütötte le,…” V. D. Cs.: V. B.: 79. o.

Iszá: lásd Isza.

Iszak bég: az 1578. évi adóösszeírás szerint a szegedi szandzsákbég. V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o.

Iszak Mohamed: a görösgáli török vár ulufedzsi alakulatában az egyik szeroda 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Iszak: Iszak volt a dzsámi felügyelője (ti. a szegedi török várban 1543-ban az elfoglalása után – a szerk.) V. D. Cs.: A Sz. V.: 37. o.

Iszhák bég: székesfehérvári szandzsákbég, akinek neve először 1585. 04. 03-án tűnt fel a korbeli iratokban, mikor egy fejérvári török vitéznek, Szulejmanoglu Ahmednek igyekezett katonai érdemeiért katonai hűbérbirtokot, timárt kieszközölni. . V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 107. o

Iszhák: Pl a bibliai „Izsák” törökös kiejtéssel. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 367. o.; 411. o. 260. lj.

Iszkander bég: az 1566-ban elfoglalt szigetvári vár első dizdárja. S. I.: Sz. és V. 187. o.

Iszkender Cselebi: II. Szulejmán szultán fődefterdárja. K-N. Gy.: Sz.: 100, 102, 104. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 262. o. 13. lj. 217. o.; 263. o. 37. lj.

Iszkender pasa: budai beglerbég 1565. május 26-án. E napon levelet küldött Ernő főherceghez. Cs. Cs.: V. a H.: 63. old.

Iszkender pasa: a boszporuszi flotta parancsnoka II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 22. o.

Iszko Peter: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek a hetedik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Iszmáil Daud: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatának egyik szerodája. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Iszmail sah: perzsa sah 1514-ben. Csaldiránnál legyőzte Javuz Szelim szultán. B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Iszmail: (-1524†) síita vezér, iráni sah II. Bajezid és II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 17, 54, 98. o.; T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o.23. lj.

Iszmail: „…a hercegovinai Kolobok várában szolgáló Iszmail 882. Ramazán hónapban (1477. december) tímár birtokkal rendelkezett.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Iszmail: az első tüzér említése a török forrásokban.Ha azonban arra gondolunk, hogy létezik egy bizonyos Iszmail tüzérre vonatkozó adat, melyet Arnavid szadzsák defteréből először Halil Inalcik idézett, s melyen keresztül az oszmán tüzérség megjelenését Cselebi Mehmed (1413-1421) korára vagy még korábbra is tehetjük.” „Iszmail tüzér 2917 akcse értékű tímárt birtokolt, amelyet négy falu bevételei adtak ki.” B. G. H. E. H.: A török tüzérség aloldal.

Iszrafil, Izrafil:: egy angyal neve a Koránban, aki a feltámadáskor kap szerepet. Részletek: DZS.: R. P.: 274. o. Rafael angyal, ő fújja meg majd a "feltámadás trombitáját".

Ivan Höjszek: „…a Zrinszki nevű átkozott gyaurnak kethudája, az Iván Höjszek néven ismeretes ördöngös piszkos,…” Dzselálzáde Musztafa írása. Forrás: az 1554. évi hadjárat leírásánál.

Izmael: Ábrahám (Ibrahim) és szolgálója, Hágár (Hadzsar) fia, az arabok legenda szerinti őse. Féltestvére, Izsák születése után Ábrahám az első feleség (Izsák anyja, Sára) kívánságára elűzi, de Isten (Allah) megmenti Izmaelt és anyját a szomjhaláltól. (lásd "Kába", "Bajrám").

Izrail (Azrael): "halál angyala".

Izrin: A Zrínyi név (egyik) törökösen leírt formája: Kátib Mohamed Záim után. Forrás: Az 1566. év hadieseményei Magyarországon.

 


J


 

 

 


Jadzsudzs: a bibliai Gógnak megfeleltethető személy a Koránban. (Magóg=Madzsudzs) DZS.: R. P.: 274. o.

Jahja pasa: II Mehmed alatt ruméliai beglerbég, majd II. Bajezid szultán alatt vezír. Kodzsa Báli pasa apja, Kücsük Báli pasa nagyapja. K-N. Gy.: Sz.: 176. o. Jahja pasa kétszeri anatóliai beglerbégségen (1480 előtt és 1502-1504 között) kívül főleg európai területeken működött; boszniai és nikápolyi bégsége mellett háromszor nyerte el a ruméliai kormányzói posztot: Reindl 335-345. Fiai közül Báli és Mehmed hol a Szendrői, hol a Vidini szandzsák élén állt.

Jahja vojvoda: csak annyit tudunk róla, hogy Kászim mohácsi szandzsákbég társával Hajder vojvodával együtt kiküldte egy lovascsapattal, majd össztűzésbe kerültek a Kapos folyónál magyar lovasokkal, akik Székesfehérvárnál gyülekeztek. Ezeket legyőzték. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Jahjaoglu (vagy Jahjapasazáde) Arszlán bég: pozsegai szandzsákbég. Pest védelmének egyik résztvevője.1542-ben Joachim őrgróf ostromló csapataival szemben. S. I.: A B. V. és O.: 108. o. 1562-ben ő kezdte el megépíteni Monoszló és Szentgyörgy falvaknál a várakat, de Monoszlónál Zrínyi Miklós szétverte a csapatát. S. I.: Sz. és V.: 131. o.

Jahjapasaoglu (Jahjapasazáde) Mohamed (Mehmed) pasa: budai pasa 1542. v. 1543-tól haláláig. Kücsük Báli pasa testvére és Kodzsa Báli fia. 1526-1529. évi magyar harcokban szerzett érdemeiért 1528-ban belgrádi szandzsákbég. Belgrádi szandzsákbégségével kapcsolatban: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 48. o. 1528-ban részt vesz Szapolyai János király és a II. Szulejmán szultán közötti szerződés létrehozásában Tápé falunál. V. D. Cs.: A Sz. V.: 33. o. Majd 1529-30-ban szendrői szandzsákbég lett. 1529-től kezdve gyakran sietett Szapolyai János segítségére (így 1530-ban kétszer is). 1530-ban Szendrő és Belgrád szandzsákbégje egyszerre. 1532-ben a török előőrsök parancsnoka, tatár lovassággal ért Kőszeg alá. 1532-ben szpáhijaival a török főerőkhöz csatlakozott. Ekkor belgrádi szandzsákbég. 1533-ban visszafoglalta a Velenceiektől Koron várát. 1536-ban és 1541-ben ismét szendrői szandzsákbég. V. D. Cs.: V. a B.: 41. o. Egyes források szerint már 1542 ben is volt budai beglerbég: V. D. Cs.: A Sz. V.: 36. o. " Buda 1541. szeptemberi török megszállásakor Werbőczi István, Izabella özvegy királyné kancellárja ígéretet tett a törököknek, hogy Tolna és Baranya határán álló várát, a Dombóvártól északkeletre fekvő Döbröközt átadja Mohamed budai pasának." V. D. Cs.: V. B.: 70. o. 1543. januárjában kinevezték budai szandzsákbégnek. 1543. 05. 06-án meghalt Kücsük Báli budai pasa. 1543. 06. 07-én Jahjapasaoglu (Jahjapasazáde) Mohamed (Mehmed) bég elfoglalta a budai pasa tiszséget. Az 1543-as török hadjárat idején a szultánnal részt vett a hadjáratban. Feladata volt megakadályozni, hogy a Habsburg-csapatok bevonuljanak Székesfehérvárba, mielőtt a szultán serege megostromolta volna. Fia Arszlán bég. Testvére Ahmed bég volt, aki Székesfehérvár első szandzsákbégje lett. Meghalt 1548 kora tavaszán. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 55, 74. o. K-N. Gy.: Sz.: 169-170, 172, 176. o.
1544-ben Miskolc feldúlásának vezetője: Cs. Cs.: V. a H.: 45. old.
Valamelyik forrásom szerint őt nevezte ki a II. Szulejmán szultán Esztergom elfoglalása után a vár első szandzsákbégjévé. Ha valóban így is volt, akkor sem sokáig, hiszen más forrás szerint Esztergom első szandzsákbégje Haszán, pasa illetve Mehmed bég volt. S. I.: A B. V. és O.: 122. o.

Jahjapasaoglu Báli bég: szendrői szandzsákbég 1526-ban, a mohácsi csata idején. V. D. Cs.: V. B.: 41.o.

Jahlau Mehmed bég: aradi szandzsákbég, aki anatóliai származású volt. 1564 júliusában nevezték ki a szandzsák élére. 1567 márciusáig maradt a posztján. Az A. V. T.: 47. o.

Jakub Emir: a tüzér Iliasz Musztafa szakaszparancsnok egyik embere. Lásd ott.

Janko Radosák: a szegedi török vár martaloc alakulatában a második dzsemaetnek a negyedik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Jauz Ali Maholcs: nagyvezír 1604-ben. (Augusztusban már Lalla Mohamed volt a nagyvezír) N. L.: B. I. a H. É.: 104. old.

Jemiscsi Haszán pasa: janicsáraga; nagyvezír. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 416. o.; 427. o. 4. lj. Nagyvezír 1601-ben. Ez év 09. 15-e körül Belgrádban volt. Erről lásd az 1601-es hadiesemények leírását. Később a magyarországi hadműveletek fővezére. V. D. Cs., S. Gy.: Sz. A K. V.: 130. o. és utána. V. D. Cs.: V. B.: 115. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 151. old és utána. Levelet írt III. Mehmed szultánhoz Kanizsa sikeres megvédésének alkalmából. 1601. december. V. M. L.: K. V.: 90. o. Pl. az 1602-es hadjárat fővezére, nagyvezír: V. D. Cs., S. Gy.: Sz. A K. V.: 150 o. és V. D. Cs.: V. B.: 115. o. Levele 1603 májusában a szultánnak itt: V. M. L.: K. V.: 98. o. és az 1603. évi események: V. D. Cs.: V. B.: 115. o. Horváth Gáspár, Palota várának kapitánya említi egy levélben 1605-ben. V. D. Cs.: V. B.: 156. o. és utána is említik ebben a könyvben.

Jenidzse Bej: felkelő vezér II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 91. o.

Jessze: Jézus XV. századi török neve. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 91. o.; 148. o. 74. lj.

Jildirim Bajezid szultán: (Jildirim = villám, de férfinév is) lásd Bajezid szultán.

Jovan Bernik: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek az első szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Jovan cigány: az 1578. évi adóösszeírás szerint a cigányok második dzsemáetének parancsnokát hívták így. V. D. Cs.: A Sz. V.: 72. o.

Jovan Oladzsar: a szegedi török vár martaloc alakulatában az első dzsemaetnek a harmadik szerodája az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 43. o.

Junisz bég:1535 szeptemberében az a Junisz bég jött Magyarországra Gritti ügyében nyomozni,…” B. G.: Az E. F. Sz.: 55. old.

Junisz kethüda: az esztergomi vár dizdárjának Ali dizdárnak 1549/50-ben napi 30 akcse zsoldot kapott (ez évi 10 950 akcsét jelentett). Janicsár volt. Cs. Cs.: E. H. K.: 130. o.

Junusz Emre: misztikus török költő, szerzetes a XIV. században. A mevlevi dervisekkel állt szoros kapcsolatban. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 141. o.; 153. o. 151. lj.

Juszef aga: egy Székesfehérváron szolgáló aszáb aga 1577-ben. Négy reisz agája volt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Juszuf Abdullah kiája: 1558. 10. 13. és 1559. 10. 01. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár dizdárjának kiajája és a topcsik egyik parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Juszuf Abdullah: a görösgáli török vár aszáb alakulatában az egyik szeroda az 1552-1553 közötti defter szerint. V. D. Cs.: V. B.: 86. o.

Juszuf Abdullah: a szegedi török vár topcsiainak parancsnoka az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Juszuf aga (1): „1564 augusztusában –Tor Ali veszprémi bég jelentése szerint – a veszprémi lovas katonák fellázadtak és megölték Gazánfer nevű tizedesüket, szermájejüket. Mivel a lovasság agái, Memy és Juszuf agák tehetetlenek voltak az ügy kivizskálásában…” Valószínűleg megegyezik Juszuf aga (2)-el. V. D. Cs.: V. a B.: 90. old.

Juszuf aga (2): veszprémi lovasság második agája 1558-ban, Mehemed bég elfogása és Budára hurcolása után. Valószínűleg megegyezik Juszuf aga (1)-el. V. D. Cs.: V. a B.: 76. old.

Juszuf aga: a szegedi török vár ulufedzsieinek a parancsnoka az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Juszuf Arnaud: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Juszuf Báli: a szegedi török vár müsztahfizainak egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Juszuf bég: Pest védelmét 1542-ben ő vezette Joachim brandenburgi őrgróf ostromló csapataival szemben. S. I.: A B. V. ÉS O.: 108. o.

Juszuf bég: szigetvári szandzsákbég 1599-ben és 1600-ban. Egy nagyobb marhacsordáját hajtottak el végvári vitézek 1599-ben. Ezzel tetemes kárt okoztak neki. V. M. L.: K. V.: 77. o.

Juszuf bin Abdullah aga: a szegedi török vár aszáb alakulatában, a második csoport parancsnoka az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 51. o.

Juszuf bin Abdullah khiaja: a szegedi török vár szertopcsiánjának kiajája 1552 január-februájának deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Juszuf bin Abdullah: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Juszuf bin Abdullah: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A szászvári náhijében:… Juszuf bin Abdullah budai gönüllü pedig Kovács (?) falut 4500 akcse, Kökényes (?) falut 666 akcse és Arszag (?) falut 1500 akcse évi jövedelemmel birtokolta… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Juszuf bin Báli: az 1552-1553-as esztendők deftere szerint a pécsi török vár ulufedzsi alakulatában az első odának az egyik lovasa. V. D. Cs.: V. B.: 85. o.

Juszuf bin Haszán: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Juszuf bin Mahmud: az esztergomi adóbérlet egyik tulajdonosa (a további tulajdonosok Veli bin Ali, Szinán bin Szidi Ahmed és Ahmed bin Ali voltak). Ők 200 000 akcsét ígértek 3 évre. Kereskedő. Cs. Cs.: E. H. K.: 112. o.

Juszuf Boszna: a szegedi török vár aszáb alakulatában, az első csoportban a hamadik riaszet egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Juszuf dizdár: az 1558-59-évi létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár müsztahfizeinek egyike, és a vár dizdárja. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 87. o.

Juszuf Haszán: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Juszuf ireisz aga: a székesfehérvári szandzsák egyik ireisz agája Juszef aga parancsnoksága alatt. 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Juszuf J.: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 1. topcsi bölükjének egyik tagja. A közkatonák 7 akcsét kaptak naponta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Juszuf kiaja: 1556. 11. 03. és 1557. 10. 22. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi szandzsákbég kiajája és a topcsik parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Juszuf reisz: az 1564-65. esztendő töredékesen megmaradt zsoldösszeírása szerint a székesfehérvári vár gyalogságának egyik parancsnoka a négy közül. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 93. o. Talán ugyanarról a személyről van szó. 103. o.

Juszuf topcsibasi: topcsibasi 1526-ban. „Ibrahim nagyvezír a győzelem után három nappal, 932. Sevvál 20-án (1526. július 30.) megjutalmazta a péterváradi ostromban résztvevőket, akik között volt Juszuf topcsibasi, Hidir a tüzérség kethüdájá, Musztafa ágyúszekerész és az ágyúszekerészek kethüdájá. Nekik különleges díszöltönyöket adtak… Ugyanezek a személyek a mohácsi csata után három nappal 932. Zilkáde 24-én (1526. szeptember 1.) ismét ugyanígy adományban részesültek.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Juszufoglu Ahmed: fehérvári lovas vitéz, aki timárbirtok jutalomban részesült egy vizéz tettéért. Részletek: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 94. o.

Juszur Ramazan: a pécsi török vár kumbaradzsijeinek parancsnoka 1543 szeptember és 1544 márciusa között. V. D. Cs.: V. B.: 83. o.

 


K


 

 

 


Kádizáde Ali pasa: budai beglerbég 1602-ben. S. I.: A B. V. és O.: 147. o. A székesfehérvári ostrom egyik résztvevője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 150., 163 o.

Kalajlikoz Ali pasa: rangja, tiszte ismeretlen 1606-ban. Ez évben szolgált Magyarországon. K. L.: K. az E. V.: 116. o. 1581 júniusában budai beglerbég volt. B. G. H. E. H. A ráják védelmében aloldal.

Kalender Cselebi: egy vallásos színezetű felkelés vezetője 1527-ben. K-N. Gy.: Sz.: 86-87. o.

Kalimger szpáhi: pápai illetőségű szpáhi volt, akinek a tulajdona Kisköcsk falu. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 20. o.

Kamber ben Mehmet: (máshol Dzsáfer bég) a nagylaki török vár dizdárja 1551-ben. V. D. Cs.: A Sz. V.: 48. o.

Kanszu Gavri: mameluk szultán I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 32. o.

Kánuni Szulejmán: „Törvényhozó Szulejmán”. K-N. Gy.: Sz.: 197. o.

Kara Ahmed pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. Az albániai származású Kara Ahmed pasa 1521-ben már janicsár aga volt, majd mint ruméliai beglerbég vett részt az 1543. évi török hadjáratban. V. D. Cs.: V. B.: 76. o. „Ahmed pasa a ruméliai csapatokkal, a janicsár hadtest másik felével,…” 1543-ban Siklós várának körülzárásakor. V. D. Cs.: V. B.: 77. o. (ui. többször még előfordul ezután.) 1548-ban már második vezír. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 280. o.; 397. o. 7. lj. Második vezír. Az 1552-ik évi magyarországi hadjárat szerdárja: V. D. Cs.: A Sz. V.: 65. o. és utána. 1553-ban lett második vezírből nagyvezír (Rüsztem pasa helyett), ideiglenesen. A magyarországi hadjáratban még mint második vezír vett részt. K-N. Gy.: Sz.: 155, 173, 183, o.; Ruméliai beglerbégségéről: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 60, 68, 69. o. 1555-ben feltehetőleg csak azért végeztette ki a szultán, hogy kedvelt vejét visszasegíthesse a nagyvezíri posztra. Forrás nélkül A mindenható szultána, Roxána intrikája nyomán megfojtották. S. I.: Az E. V. és V.: 100. o.

Kara Ali bég: székesfehérvári szandzsákbég 1577 tavaszán. „Az 1578-as bicskei után egymásba kapcsolódó csatározások kezdődtek, melyek következtében a feszültség odáig fajult, hogy 1579 áprilisában Ali fehérvári szandzsákbég annak ellenére, hogy a budai pasa beglerbég megtiltotta neki, párviadalra szólította fel Pálffy Tamás palotai kapitányt.” V. D. Cs.: V. a B.: 120. old. 1588-89-ben és az 1590-es évek elején is – a kortársak által is elismerten vitéz és művelt – Kara Ali volt a fehérvári szandzsákbég, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 15 évet töltött el Fehérvárott. „Saját szájából hallottam a következőket – írta Pecsevi Ibrahim. Tizenöt évig voltam Székesfehérváron kormányzó. Ez idő alatt azonban egyszer-kétszer letettek és máshová helyeztek. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 102, 103. o. Részt vett az 1588. évi Szikszói csatában is, mint főparancsnok. Cs. Cs.: V. a H.: 86. old. és utána. Esztergomban is szolgált dizdárként 1594-95-ben. A tőle hallott idézet folytatása: „Egyik évben összeszámítottam egész vagyonomat és jövedelmemet, és hetvenezer gurusra ment fel. Abban az évben testvérem a hitetlenek fogságába esett és harmincezer gurus értékű foglyot adtam érte; s ha ez nem történik, százezer gurusra is felment volna. Esztergomban vele együtt ostrom alatt voltunk s mellettem lőtt nyilat a hitetlenekre (1594-ben). Puskagolyótól találva vértanú lett. Allah irgalmazzon neki!” Cs. Cs.: E. H. K.: 130 és 141.. o. Egy másik esemény: uo. 151-152. o. Uo. 155. o. Lásd még Ali bég (1)

Kara bég: koppányi bég. 1587 „augusztus 8-án a dél-dunántúli török helyőrségek parancsnokai, köztük Ali pasa, Kara koppányi és Szeszuvár (Sasvár) bégek tanácskozásra gyűltek össze Szigetváron, hogy a soron következő hadi eseményeket megtárgyalják.” V. M. L.: K. V.: 67. o.

Kara Behram: egy Székesfehérváron szolgáló reisz aga Juszef aga parancsnoksága alatt. 1577-ben. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o. és V. D. Cs.: V. a B.: 118. old.

Kara csaus: Ulama bég egy ifjú rabszolgalegényt ajándékozott neki, de ő visszautasította, mert a szultán határozott parancsával szembeszegülve szerezte. Az eset az 1543-as magyarországi török hadjárat idején történt, mikor a Székesfehérvárról elvonuló polgárokat fosztogatta Ulama bég. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 69. o.

Kara Herszek: Joachim őrgrófot, brandenburgi választófejedelmet nevezték így a törökök a közkeletű magyar elnevezése után, mely „Fekete hercegnek” hívta a hadvezért. S. I.: A B. V. és O.: 105. o.

Kara Ibrahim pasa: „Szilahtár török krónikás szerint az 1685 végén letett Kara Ibrahim nagyvezír az 1684–85. évi hadjáratra csupán a belső kincstárból 354 millió akcsét költött.” B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal.

Kara Ovejsz pasa: budai pasa 1579-től. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 104. o. 1579. 07. 01-i leveléből Rudolf császárnak. V. D. Cs.: V. a B.: 121-122. old. 1579. 11. 12-i levele: V. D. Cs.: V. a B.:  122. old. Levele Ernő főhercegnek 1580-ból: V. D. Cs.: V. B.: 109. o. és V. D. Cs.: V. a B.:  123. old.

Karabijiklioglu: Haszán Halife fia. K-N. Gy.: Sz.: 17. o.

Karaferialu Mohamed bég: nógrádi szandzsákbég 1593-ban. Az 1593-as székesfehérvári csata egyik résztvevője. Hibás taktikai tanácsáért a budai beglerbég felakasztatta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 117. o.

Karagőz pasa: anatóliai beglerbég II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 20. o.

Karamanoglu Mehmed: a türkmén eredetű Karamán uralkodóház alapítója. A XIII. század közepén jelent meg. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 55. o.; 145. o. 26. lj. Lásd még Karamán emírség; Karamán.

Kászim Abdullah: a székesfehérvári török várőrség egyik bölükjének vezetője. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Kászim bég: 1541-ben, Buda német ostromakor a „felmentő” török sereg egyik fontos beosztású tisztje. Ő vezette a Csepel-sziget kikötőjében állomásozó török hajóhadat, melynek kiemelt szerep jutott a harcok során. S. I.: A B. V. és O.: 95. o.

Kászim bég: mohácsi és szekszárdi szandzsákbég. „Werbőczi Imre 1542-ben bekövetkezett halála után fia, Werbőczi Imre azonban I. Ferdinánd király oldalára állt Döbrököz várával és fegyveres csapataival együtt. Ettől kezdve a döbröközi vitézek állandó harcban álltak Kászim mohácsi és szekszárdi szandzsákbéggel, s akadályozták a törökök közelekedését Eszék-Mohács-Tolna között.” V. D. Cs.: V. B.: 70. o. Az 1543. évi török hadjáratban való részvételéről: V. D. Cs.: V. B.: 76, 79, 80. o. 1544-1545. évekből: uo. 83. o.

Kászim bég: az 1532-ben Ausztriába törő akindzsik egyik parancsnoka. Olykor Michál-bég-oglu Kászon néven is szerepel. Talán azonos Michál oglu-Kászim vajdával, a korábban Budán állomásozó török naszádosok parancsnokával. Az 1532. évi harcokban elesett. B. I.: K. O. E.: 262. o. (névmagyarázatok)

Kászim bég: mohácsi mir-liva (szandzsákbég) 1529-től (?)-ig. Forrás: Dunaszekcső története (Internet). Kászim bég volt a parancsnok még 1541-ben is. V. D. CS.: V. B.: 68. o. 1543-ban is: uo. 75, 79, 80, 83. o.

Kászim: hóhér 1566-ban Arszlán pasa kivégzésekor: V. D. Cs.: V. B.: 102. o.

Kászim K.: a szegedi török vár ulufedzsiainek egyik szerbölükje az 1545. december 5 és 1546 március 2 közötti defter szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 42. o.

Kászim pasa (Güzeldzse): harmadik vezír II. Szulejmán szultán korában. Szerájban nevelkedett, első tisztségét Szíriában kapta, még I. Szelim szultántól. 1523-ban és 1525-ben egyiptomi beglerbég. 1526-ban Isztambul helytartója és ettől az évtől ruméliai beglerbég. 1529-től 1536-ig harmadik vezír. 1535-től a perzsa hadszíntéren harcol, majd Ibrahim bukása után (1536) menesztették, és Morea szandzsákbégjévé lett. 1541-ben nyugállományba helyezték,. 1552-ben Rhodosz ostromában vesz részt, utána ismételten egyiptomi helytartóságot visel. Meghalt 1552-ben. Volt anatóliai beglerbég is, de ennek időbeli elhelyezkedéséről még nincs adatom . T. L.: R, K, K, Az O. B.: 158. o.; 162. o. 25. lj.; Egyiptomi beglerbég II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 61. o.

Kászim pasa: „A... (1517. augusztus 23. - 1519. december 23.) közötti időszak topháne pénztári naplója bevezetője szerint, Javuz Szelim parancsára… Kászim pasa, a hercegovinai szandzsákbég, továbbá… ágyúöntéshez fogtak.” B. G. H. E. H.: Oszmán tüzérség aloldal.

Kászim pasa: Albán származású nagyvezír. (1482-1539) 1527-28-ban részt vett a magyar-török szövetség létrehozásában. V. D. Cs.: V. B.: 60. o. 1529-ben részt vesz a magyarországi hadjáratban már mint második vezír. 1532-ben mint a szultán egyik legfőbb tanácsadója. Ekkor még mindig második vezír volt. (Kőszeg ostromában jelentékeny szerepet játszott. B. I.: K. O. E.: 96. o.) 1536-ban Ibrahim nagyvezír kivégzése után nagyvezír. Pestisben halt meg 1539-ben. 1532-ben

Kászim pasa: budai beglerbég. 1667-68 körül uralkodott budán. Ő folytatta és fejezte be a nevéről elnevezett bástya építését a nyugati várfalon 1667-68-ban. S. I.: A B. V. és O.: 127. o.

Kászim pasa: lippai szandzsákbég(?!) 1559-ben. Mágocsy Gáspár, volt gyulai várkapitány szerint „okos és nyugodalmas hadvezér” és „jó szomszéd” volt. Cs. Cs.: V-Gy. V. H.: 119. o.

Kászim pasa: mohácsi szandzsákbég 1543-ban, V. D. Cs.: V. B.: 70. o. 1545-ben. 1547. 12. 15-től 1555. 07-hóig budai beglerbég. Ettől kezdve temesvári beglerbég. Forrás: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 50. o. 1551-ben 05-09-hó között ő volt Székesfehérvár szandzsákbégje. Uo.: 78. o. valamikor 1547 előtt szandzsákot cserélt Dervis béggel. Ő vitte Székesfehérvár ügyeit és fordítva. Lásd még Kászim bég.

Kászim pasa: pécsi szandzsákbég 1562-ben. V. D. Cs.: V. B.: 98. o.

Kászim: Ahmed – I. Szelim szultán bátyja – fia. K-N. Gy.: Sz.: 26, 32-33. o.

Kászon bég: szolnoki bég 1565. május 26-án. Iszkender budai pasa levelében említik a nevét. Cs. Cs.: V. a H.: 63. old.

Kászon bég: „…ezekben a napokban Kászon bég harcosaival Csurgóig portyázott és fosztogatta a paraszti népet.” Forrás: Az 1556-os török hadjárat leírása.

Kászon bég: török fegyveresei 1530-ban Szigetvárat ostromolták, mely Török Bálinté volt. S. I.: A B. V. és O.: 61. o. és V. D. Cs.: V. B.: 61. o.

Kászon pasa: „A beglerbég ekkor utasította Ali pasát, hogy a neki alárendelt Kászon pasa hatezer könnyűlovassal törjön előre Babócsáig.” 1556-ban. V. D. Cs.: V. B.: 93. o. „. Egyik törököt igen buktattatom (ti. vallatáskor víz alá nyomatta), azt mongya, hogy Kaszon bassa ő maga eljő rablani Kanisa és Csorgó felé addég… Szigetet megszállják.” Uo. 97. o.

Kászon pasa: „Kászon (Kászim) pasát nevezte ki a szultán a szegedi, a becskereki és a becsei török várak közös irányítójává. 1552 januárjában. A kinevezés lehetett jele annak, hogy a törököknek tudomásukra jutott valami a Tóth Mihály által már hónapokkal korábban elkezdett szervezkedésről Szeged felszabadítására.” V. D. Cs.: A Sz. V.: 49. o. Ugyanezen forrás később becsei és becskereki pasának írta Kászon pasát. V. D. Cs.: A Sz. V.: 65. o. 3. bek.

Kászon vajda: 1543-ban Pécs elfoglalása után őt kérték a városi követek a szultántól maguknak vezetővé. V. D. Cs.: V. B.: 81. o.

Kászun bég: 1591-ben Pécs szandzsákbégje, valamint az ő parancsnoksága alatt volt őrség Baranyavárban, Görösgálban és Ságvár palánkokban. V. D. Cs.: V. B.: 112. o.

Kasszab Mumi: székesfehérvári müsztahfiz, aki 1559-ben halt meg és a hagyatéka érdekes kultúrtörténeti adalék. Lásd: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 88. o.

Kazun pasa: I. Ferdinánd király 1548. november 3-án írt levelében arról értesítette Kazun pasát, hogy Nikolaus Salm generális több törökök ellen portyázó vitézt lefejeztetett, másokat pedig súlyos büntetésre ítélt. K. L.: K. az E. V. 68. o.

Kejván vojvoda: „Én (ti. Murad pozsegai bég – a szerk.) meterisz csinálással lévén elfoglalva, embereim közül ama helyeknek és partoknak megvédelmezésére elküldött… s az említett kerület vojvodája, Kejván,…” 1543-ban. V. D. Cs.: V. B.: 74. o.

Kemal Reisz: kapudán basa II. Bajezid szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 135. o.

Kemálpasazáde: K-N. Gy.: Sz.: 107. o. Az 1526-ik évi hadjáratról írt történelmi munkájáról ismert török történetíró. 1526-ban sejk-ül-iszlam volt. V. D. Cs.: A Sz. V.: 28-29. o.

Kenán: egy jevimlü, akit súlyosan meghurcoltak csak azért mert a lázadó Bajezid tevehajcsára volt. K-N. Gy.: Sz.: 190. o.

Kezechij aga: Záimok vagyon Fejérvárott: tizenkettő, kinek mindenkinek 20 ezer oszpora feljebb vagyon:… Kezechij aga;…” Részlet egy Pálffy Tamás palotai várkapitány által 1577. júniusában készített kémjelentésből. V. D. Cs.: V. a B.: 117-118. old. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 103. o

Khadim Ali pasa: budai beglerbég 1551-53-ig, majd 1557-től. Már 1556-ban kinevezték budai beglerbéggé, de csak áprilisban indult el Isztambulból, és június elején ért Siklós vára alá. Egyből hozzáfogott az ezévi hadjárat végrehajtásához. V. D. Cs.: V. B.: 90. o.; B. G.: Az E. F. Sz.: 119. old. Később boszniai pasa. Forrás nélkül. budai beglerbégségéről. K-N. Gy.: Sz.: 173-174. o. 1551 szeptember elején parancsot adott a fehérvári szandzsákbégnek, hogy támadja meg csapataival a Dunántúlt. V. D. Cs.: V. a B.: 57. o. Az 1552. évi Szegedért vívott felmentő sereg vezére. V. D. Cs.: A Sz. V.: 60. o. és környékén. Ő, aki az Eger elleni ostromot sürgette és annak főszószólója volt a Portán – a kudarc látszólagos áldozata lett, mert 1553 elején menesztette a padisah. De korántsem lett kegyvesztett, mivel utódával, Tojgun pasával sem volt megelégedve a szultán s a „herélt” Alit 1557-ben ismét a magyarországi hódoltság élére állította, majd pedig boszniai pasává tette. S. I.: Az E. V. és V.: 101. o.

Khadim Ali pasa: II. Bajezid szultán nagyvezíre. (?-1511. 07. 02.†) T. L.: R, K, K, Az O. B.: 282. o.; 398. o. 26. lj.; 399. o. 47. lj.

Khadim Hajdár pasa: harmadik vezír, majd később boszniai beglerbég II. Szulejmán szultán korában. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 280. o.; 397. o. 11. lj.

Khadim Szulejmán pasa: nagyvezír II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 129, 145, 152-153, 181. o. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 229. o.; 266. o. 89. lj.

Khaszun vajda: 1561. júliusában elesett a sümegi csatában. V. D. Cs.: V. a B.: 84. old. Vál török várából jött. Lásd még Szinán aga (2.). V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 90. o.

Khoszref: lásd a Hüszrev formában szereplő neveknél.

Khoszrev: lásd a Hüszrev formában szereplő neveknél.

Khudaverdi Divane: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:…
  A harsányi (nagyharsányi) náhijében: lévő Peretán (Beremend?) falu évi 1700 akcse jövedelmét Khudaverdi Divane pécsi aszab szedte be… V. D. Cs.: V. B.: 111. o.

Khurrem: számvevő 1546. március-május hónapban.: V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 77. o.

Kilidzs Abdullah: ua., mint Juszuf J. Lásd ott.

Kiszr bég: küsztendili szandzsákbég. Pest védelmének egyik résztvevője.1542-ben Joachim őrgróf ostromló csapataival szemben. S. I.: A B. V. ÉS O.: 108. o.

Kizeffer aga: 1570-ben végigrabolta a Balaton partvidékét Musztafa alajbég vezetése alatt. V. D. Cs.: V. a B.: 108. old.

Kizil Ahmed Musztafa pasa: ötödik vezír 1566-ban a magyarországi hadjárat idején. Szigetvár elfoglalása után a dunántúli hadműveletek egyik vezére. Fivére Szemiz Ahmed pasa ruméliai beglerbég. Forrás: S. I.: Sz. és V. 143, 187. o.

Kizilbas: „vörösfejű”. 1. A perzsák általánosan elterjedt elnevezése a Török Birodalomban. K-N. Gy.: Sz.: 30. o.; 2. egy türkmén törzsszövetség tagjait jelölték így. 3. egy kisázsiai síita szekta neve, mely főleg törökök és kurdok közt terjedt el. 4. ez a név ragadt Tahmaszp sahra is az európai forrásokban. Források: T. L.: R, K, K, Az O. B.: 189. o.; 194. o. 21. lj.; 397. o. 16. lj.; 281. o.; 397. o. 17. lj.; 399. o. 47. lj.

Kjátib Cselebi: történetíró. Ismert munkája a Fezlike. 1593 V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 111. o. uo. 159. o. Fezlike c. munkájából: V. D. Cs.: V. B.: 114. o. Egy másik írásából tartalmi idézet: V. D. Cs.: V. B.: 115. o.? V. D. Cs. Idézet 1593-as eseményhez:V. D. Cs.: V. a B.: 135. o. Veszprém ostromáról 1593-ban: uo. 137... old.

Kjátib Mohamed záim: (1532-?) Szokollu Mohamed pasa nisándzsija 1574-től 1579-ig. Nagy történelmi munkája a „Dsámi-et-tevárikh”, azaz Történetek Gyüjteménye. 1578-ig dolgozza fel a török birodalom történetét. Közvetve elismeri az 1532-es hadjárat kudarcát: magáról Kőszegről nem is beszél, csak Kászim akindzsi-hadseregének pusztulásáról ejt néhány szót. Lásd még: K. G.: T. H. M.: 185. o.

Kocsi bég: lásd Kocsi Bej.

Kocsi Bej: emlékiratairól elhíresült személy a XVII. század elejéről. K-N. Gy.: Sz.: 75, 111, 199. o. 1630 körül pedig Kocsi Bég mindössze 7–8 ezerre tette a mozgósítható szpáhik számát. B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal.

Kodsa Szinán csaus:A következő napon az ostromlottak látva ezt a helyzetet, elszomorodtak, s a várat szerződéssel föladták; a hadsereg részéről a pécsi Kodsa Szinán csaus, mint az oszmánlik megbízottja a várba ment, ők pedig a kulcsokat a szerdárhoz hozták.” 1600. évi kanizsai török ostrom. V. M. L.: K. V.: 81. o.

Kodzsa (Kodsa) Pertev pasa: lásd Pertev pasa.

Kodzsa Báli pasa: ruméliai beglerbég, de korábban szendrői szandzsákbég is volt. 1524-ben Belgrád bégje. 1526-ban Belgrád és Szendrő bégje. 1530-ban Belgrád bégje. Később lett valamikor ruméliai beglerbég. Fia: Kücsük Báli bég (budai beglerbég) és Jahjapasazáde Mehmed; apja Jahja pasa (ruméliai beglerbég) K-N. Gy.: Sz.:176. o.; H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj.

Kodzsa Mehmed pasa: isztambuli beglerbég. T. L.: R., K, K, Az O. B.: 331. o.; 405. o. 165d. lj.; H. D.: E./B./T. u.: 285. o.; 546. o. 262. lj.

Kodzsa Musztafa pasa: nagyvezír I. Szelim szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 26. o.

Kodzsa Szinán pasa: Kodzsa Szinán pasa, aki ötször volt nagyvezír. Forrás: Internetes anyag. 1594-ben vezetett egy hadjáratot magyarországon. Ekkor esett el Tata, Pápa, Győr és más kisebb erősségek. A P. V. F. N. É. E. 1597-1997. 12. o.

Koppány Musztafa: „Koppányi Musztafa nevű rabról jelentették Batthyánynak: „Ez nagyságos vram olij nijomorult Rab. hogij mind untalan az nehizseg banttija es mind eijel nappal bilinczet tartunk az kezen, hogij bolondsagaban magat mégh ne öllijö.”” B. G. H. E. H.: Rabtartás aloldal

Korbáts aga: 1558-ban a fia bajvívásra hívta Kalauz Demetert. K. L.: K, az E. V.: 98. o.

Korkud: I. Szelim szultán, Sehinsah és Ahmed bátyja; II. Bajezid fia. Maniszai szandzsákbég 1498-1501, antalyai szandzsákbég 1501-09, 1510-11-ig és antalyai és maniszai szandzsákbég 1511-13 márciusáig, a haláláig. I. Szelim szultán megfojtatta. K-N. Gy.: Sz.: 12, 14, 18-19, 23-25. o.

Köprülük (?): „A Köprülük restaurációja egy időre enyhített a hadsereg legégetőbb gondjain. Javarészt nekik köszönhető, hogy az oszmán hadsereg, noha 1683 óta számos súlyos kudarc érte, 1686 táján is talpon tudott maradni.” B. G. H. E. H.: A török hadsereg aloldal.
  Köprülü Mohamed pasa nagyvezír, majd utóda és fia Ahmed pasa, IV. Mohamed szolgálatában a vaskéz minden addigit felülmúló terrorjával ugyan ideig-óráig felcsillantotta még a birodalom régi fényét, de az apja kezéhez a kortársak szerint nem kevesebb, mint 30 000 ember vére tapadt. A Köprülüknek a dicső oszmán múltat felidéző rövid korszakát magyarországi uralmuk teljes összeomlása követte. S. I.: A B. V. és O.: 168. o.

Kösze Haszán pasa: Kösze Haszán pasa csapatai harc nélkül elfoglalták Veszprém várát. 1605-ben. V. D. Cs.: V. a B.: 159. old.

Kubád aga: Esztergomban, 1543-ban 100 fő szolgált külön az ő parancsnoksága alatt. Ha jól értelmezem a forrást ulufedzsiként, a rendes beosztásúakkal egyazon díjazás szerint. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o. „Nyílt csatát az üldözők kezdeni nem mertek, látván a törökök sokaságát, azért csupán a hátvédet alkalmatlanították. Ezek parancsnoka Kubát aga volt, ezzel Gádoni Péter, Balassa fegyvervivője szembeszállt és mindkettő megsebesült.” 1544-ben. Cs. Cs.: E. H. K.: 106. o.

Kubád pasa: baszrai beglerbég II. Szulejmán szultán korában, 1551-ben. K-N. Gy.: Sz.: 157. o.

Kujudzsi Murad pasa: ruméliai beglerbég 1603-ban. Kujudzsu Murad pasa ruméliai beglerbég 1603 március végén írott jelentése szerint mindenütt panaszkodtak a zsoldhátralékok miatt. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 164. o.

Kulak Szusz alajbég: „A törököknek kapóra jött a Lippán állomásozó 1500 főnyi szerb – korabeli kifejezéssel élve „rác” – őrségnek a magyarokkal szembeni elégedetlensége, akik 1604. július 06-án átjátszották a várat a temesvári Kulak Szusz alajbégnek.” Az A. V. T.: 52 o.

Kunovics Mehmed aga: Olcsárovics Demeter és a gyulai vitézek megjelentek a temesvári törökök kihívására a pankotai mezőn 1554. 08. 30-án. A vitézi próba váratlanul rövid ideig tartott. A váradi Székely Balázs ugyanis a renegát Kunovics Mehmed agát leverte, ez elvette a többi török kedvét és a magyarok csúfondáros szidalmai közepette szégyenszemre elvonultak. Cs. Cs.: V-Gy. V. V.: 114. o.

Kurd aga: 1556. 11. 03. és 1557. 10. 22. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi szandzsák ulufedzsijeinek parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o. 1558. 10. 13. és 1559. 10. 01. közti zsoldlajstrom alapján a szegedi török vár ulufedzsijeinek a parancsnoka. V. D. Cs.: A Sz. V.: 69. o.

Kurd Ali: az 1551 decemberében végzett létszámösszeírás szerint ő volt a székesfehérvári vár 2. topcsi bölükjének egyik tagja. A közkatonák 7 akcsét kaptak naponta. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 79. o.

Kurd bég: „A nagyvezír, Mehmed pasa Őfenségének hadosztálya volt az első, nemes fiai közül Kurd béggel és Haszán béggel.” 1566-ban Szigetvár ostroma előtt. V. D. Cs.: V. B.: 103. o.

Kurd bin Abdullah: a szegedi török vár ulufedzsi dzsemáetjének egyik szerodája az 1552. év január-februári deftere szerint. V. D. Cs.: A Sz. V.: 50. o.

Kurd Boszna: egy 1586. december és 1588. novembere közti helyzetre vonatkozó török kincstári összeírás szerint a pécsi szandzsák náhijéiben az alábbi birtokok voltak:
  A pécsi náhijében: Kurd Boszna birtokolta Romona (5934 akcse), Farkasfalva (3066 akcse) évi jövedelmű falvakat;… V. D. Cs.: V. B.: 110. o.

Kurd Divane aga: az 1564-65. esztendő töredékesen megmaradt zsoldösszeírása szerint a székesfehérvári vár gyalogságának egyik parancsnoka a négy közül. V. D. Cs. és S. Gy.: Sz. A K. V.: 93. o.

Kurdoglu Hizir: a szuezi flotta parancsnoka II. Szulejmán szultán korában. K-N. Gy.: Sz.: 158. o.

Kurd vojvoda:…20-án Jahjapasa-oglu Báli szendrői szandzsákbég vojvodái közül Kurd belgrádi vojvoda, a maga bajtársaiból és más vitézekből 150 emberrel átkelt a hídon.” V. D. Cs.: V. B.: 41. o.

Kücsük Báli bég:Amikor ezt Szulejmán megtudta, Kücsük Báli béget ötszáz lovas szpáhijával Sopronba küldte Lindvai Bánfi Jánoshoz,…” 1529-ben. V. D. Cs.: V. B.: 60. o.

Kücsük Báli pasa: budai beglerbég. Kodzsa Báli ruméliai beglerbég fia. Nagyapja: Jahja pasa volt. K-N. Gy.: Sz.: 175-176. o. 1542 februárjától 1543 május 06-án bekövetkezett haláláig volt budai pasa : H. D.: E./B./T. u.: 144. o.; 527. o. 33. lj. Az 1532-es hadjárat idején a török felderítő csapatok vezetője. Török hadvezér, a mohácsi csatában is részt vett. Forrás: B. I.: K. O. E.:Névmagyarázatok.

Kücsük Haszán:Kücsük Haszán szigetvári bég augusztus 15-én rajtaütésszerűen lerohanta a segesdi magyar végházat.” 1591-ben. V. D. Cs.: V. B.: 112. o.

 


.Vissza a főoldalra

Tovább L-ZS-ig

 



[1] Rakka: Er Rakka Mezopotámia északnyugati részén található fontos ősi város. I. Szelim szultán uralkodása alatt foglalta el az iszlám török.

[2] Ibrahim pasa nagyvezírről van szó.

[3] Eghüib: Ez az eredeti magyar forrás szerinti alakja a nevezett személynek: K. L.: K. az E. V.: 99. o. Valószínűleg helyesen Ejüp aga lehetett volna a helyes alak.

[4] Az ágyú "belsejének tisztítása" két folyamatot takarhat: 1. Az ágyú csövét ¾ kaliberre öntötték, majd utólag kifúrták; 2. Az ágyút kaliberre öntötték, és a csőben keletkező göböket leverték, a csövet belülről lesímították. (Domokos György megjegyzése)