„Zsigmond az oroszlános klánból,”

 

 

Az oroszlán jellegzetes címerállat. Talán a legmarkánsabban a Luxemburg-házi királyunk, Zsigmond (1368. febr. 14-1437. dec. 9) címerében tűnik fel:

 

Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) címere hegyes végű, vörös színű pajzs, középen függőlegesen hasított. A jobb oldali mezőben egy arannyal fegyverzett, nyelvét kiöltő, kettős farkú oroszlán lebeg, aranykoronával a fején. A bal oldali mezőt, négy ezüstszínű pólya szeli át.

 

3343-magyarorszag.jpg

 

 

Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. A palotaegyüttesnek – amely mára elpusztult – annak idején a csodájára jártak. Így elmondhatjuk, hogy ebben az időben bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. A német birodalmi gyűlést, először a történelem folyamán, a Német-római Birodalom határain kívül, Pozsonyban hívta össze.

 

Zsigmond kora fordulópontot jelent Magyarország külpolitikai helyzetében: az eddigi regionális nagyhatalom a törökök megjelenése által a fenyegetettség állapotába jutott, s a sikertelen hadjáratok után világossá vált mindenki számára, hogy Magyarország védekező helyzetbe került.

 

A birtokszerkezetben végbement változások a hatásukat egészen 1848-ig éreztették: ekkor kezdett kialakulni az a nagybirtokos réteg, amely a későbbiekben az országot irányította. Eddig a királyi udvar volt a kultúra centruma, ettől kezdve a főúri udvarok hasonló mértékben alakították az ország kultúráját és politikáját. Mindent egybevéve azonban konszolidációja sikere után Zsigmond hatalma szilárd volt. Bizonyos vélemények szerint (például Engel Pál) I. Mátyás is Zsigmond példáját igyekezett követni.

 

Reformpárti volt, s ez egy újfajta gondolkodásmódból fakadt: az intézményekhez, a rendszerekhez hozzá lehet nyúlni, át lehet alakítani, s ettől az intézmény jobbá is lehet. Ez a gondolat teljesen új volt a korában, hiszen eddig a vezérelv az volt, hogy ami régi, az a jó, nem szabad hozzányúlni. A praktikus újítások iránti vonzalma megmutatkozott a haditechnikai újítások – ágyúk használata – terén is.

 

3343.jpg

 

Zsigmond idejében megjelenik benne (ti. a pecséteken) a brandenburgi sas és a cseh oroszlán, ugyanennek a királynak másik nagypecsétjén a vágások és a kettős kereszt külön pajzsba helyezve szerepelnek.

Az oroszlán tehát Zsigmond címerében a cseh trónra utal, mivel az oroszlán a mai napig csehország jelképe: „A nemzeti címer négy egyenlő négyzetre van felosztva, amelyből kettőben a történelmi Csehország címerállata látható: Piros háttérben egy fehér, kétfarkú oroszlán, amely a hátsó lábaira emelkedik.” Forrás: Wikipédia, Csehország zászlaja. https://hu.wikipedia.org/wiki/Csehorsz%C3%A1g_z%C3%A1szlaja