„A Szent Turul nemzettség,”

 

Az Árpád-ház ősanyjának Emesének a szent Turul-madár, családjuk címermadara, jelezte fia Álmos és annak ivadékai születését. Innen ered az Árpád-ház eredeti neve, a TURUL-NEMZETSÉG. Nem kizárt azonban, hogy ez az elnevezés már ősidők óta ennek a szent nemzetségnek a neve, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Atilla pajzsát is a koronás Turul díszítette.

 

4dcc68852098bd9c9aebe0fb88a4f059.jpg

 

A rakamazi hajfonatkorong turulmadár díszítéssel

 

 

„A Turul nemzetség, vagy Turoly nemzetség (Túroly) ősi Árpád-kori nemzetségeink egyike. A fennmaradt hagyományok szerint, amikor a honfoglaláskor az egyes törzsek és nemzetségek között felosztották az országot Érmelléket és környékét a Turul nemzetség kapta meg.

 

Kézai Simon leírása szerint a honfoglaló Árpád fejedelem is e nemzetségből származott, bár állítására pontos bizonyítékunk nincs, de az Árpád-korban még létezett Turul személynév, mely helyneveink bizonysága szerint idővel Turolyra, majd később Turonyra változott: az oklevelek tanúsága szerint 1229-ből ismert Turoly ispán neve, és a ma Veszprém megyébe eső Tapolcát is eredetileg Túroly-Tapolczának hívták, s ennek vérségét a kortársak is Túroly nemzetségnek nevezték el.

 

A Turul, Túroly nemzetség ágai Bihar megyéből ismertek, de nevének létezését a Dunántúlon is több helységnév bizonyítja.” Wikipédia

 

„A magyar nemzet szent uralkodó dinasztiája Atilla személyében indult útjára, akit a Képes Krónika híradása szerint a 400. évben választottak királlyá, így őt tekintik a magyarok első királyának. A Turul nemzetség történetében három fejezetet különböztethetünk meg. Az első korszak Atilla uralkodásától indul, majd a Turul nemzetség elhagyja a Kárpát-medencét. A második szakasz Álmos és Árpád nagyfejedelemmel indul, akik visszavezetik a nemzetet Atilla örökébe. Ez a kor István koronázásáig tart, majd ezután következik a királyok kora, ami 1301-ig tart, II. András, az utolsó aranyágacska haláláig.

 

167717_417005183_small.jpg

 

Ordoszi hun korona a turulmadárral. (az égi állat legyőzi a gonoszság képviselőjét a farkast)

 

 

Atilla uralkodásáról krónikáinkban igen részletesen olvashatunk, Csabáról már kevesebbet és a Kárpát-hazán kívüli történetekről csak igen keveset, épp annyit, hogy a folytonosság meg ne szakadjon. A Képes Krónika szerint ez a korszak mintegy másfél évszázadot fog át (...)

 

Álmos és fia, Árpád vezeti vissza Atilla királyságába a nemzetet, innentől ismét többet tudunk a Turul-dinasztiáról is, de érezhető, hogy ez a korszak is csak előkészítője a következőnek. Ez az idő is alig több egy évszázadnál.

 

István koronázásával indul a harmadik időszakasz, melyről ismét igen részletesen tudósítanak krónikáink, okleveleink és népünk emlékezete is. Ebben a három évszázadban a Turul nemzetség fiai és leányai a nemzetet megerősítették és Európának méltó példát adtak az emberi erényekről, bátorságról, tisztességről, hazaszeretetről és a Krisztusi szeretetről.” Meleg Sándor 2006

 

 

A Turul-nemzetség eddig összegyűjtött, szentté és boldoggá avatott, avagy szentként tisztelt szentjeinek névsora:

 

Szent István király (969/70-1038), Géza fejedelem fia

 

Szent Imre herceg (1007-1031), Szent István király fia

 

Skóciai Szent Margit királyné (1047-1093), Szent István király unokája – édesanyja Ágota Szent István lánya

 

Ágotát, Szent István leányát az angol katolikusok boldogként tisztelik.*

 

Szent Dávid vagy Dabid mac Mail Choluim Skócia királya (1085-1153), Skóciai Szent Margit fia, Szent István király dédunokája.

 

Szent Kálmán skót herceg, szintén Skóciai Szent Margit fia, Szent István király dédunokája, mint száműzött zarándok Ausztriában szenvedett vértanú halált.

 

Salamon királyt (1052-1090 körül) – I. Endre fiát – a pólai nép megcsodálta életében, halála után pedig oltárra emelte s az ottani papság misét és zsolozsmát végzett tiszteletére.* Hevenesi Gábriel S.J. Régi Magyar Szentség című 1737-ben kiadott könyvében Szent Salamon királyról ír.

 

Szent László király (1040-1095), I. Béla király fia, Vázsoly unokája

 

Árpád-házi Szent Piroska/Eiréné bizánci császárné (1088-1134), Szent László király leánya

 

Szent (?) Zsófia, II. Vak Béla király (1131-1141)  leánya, III. Konrád német császár fiával Henrikkel jegyezték el, majd elűzték. Az admonti kolostorban fejezte be életét.

 

Csehországi ill. Árpád-házinak is nevezett Szent Ágnes (1205-1282), III. Béla király unokája – édesanyja Konstancia III. Béla leánya

 

Árpád-házi Nagy Szent Erzsébet (1207-1231), II. Endre király leánya

 

Boldog Gertrud premontrei apátnő (1227-1297), Szent Erzsébet leánya

 

Kálmán halicsi királyt (+1241), II. Endre fiát, a boldogemlékűek közt emlegetik a halicsiak.

 

Árpád-házi Szent Kinga királyné (1224-1292), Lengyelország és Litvánia védőszentje, IV. Béla király leánya

 

Árpád-házi Boldog Jolán fejedelemasszony, majd klarissza szerzetesnő (1235-1298), IV. Béla király leánya

 

Árpád-házi Szent Margit, domonkos szerzetesnő (1242-1270), IV. Béla király leánya

 

Konstancia (+1300) IV. Béla leánya, Oroszországba került és ott tisztelik szentként.

 

Árpád-házi Boldog Erzsébet özvegy és szerzetes (1260-1320), V. István király leánya

 

Anjou/Toulouse-i Szent Lajos (1275-1297), Árpád-házi Mária fia, V. István  király unokája

 

Portugáliai Szent Erzsébet királyné (1271-1336), II. Endre király dédunokája – nagyanyja Jolánta II. Endre leánya, az aragóniai Jakab király (Jaime I. De Aragón) hitvese, és akinek óriási a tisztelete Spanyolországban. Mint Violant d’Hongria, hitvesével együtt, több napon át ünnepelik minden évben, mint városalapítókat (1251).

 

Árpád-házi ifjabb Szent Erzsébet domonkos szerzetesnő (1292-1336), III. Endre magyar király leánya, az Árpád-ház utolsó aranygallyacskája

 

Anjou Szent Hedvig királynő (1374-1399), I. Nagy Lajos király leánya mind apai, mind anyai ágon, egyazon fokon, az Árpádházi szentkirályok vér szerinti ivadéka, lévén Nagy Lajos dédanyja Mária-, és Kotromanics Erzsébet dédanyja Katalin testvérek, mindketten V. István király leányai. (Szamosi József – Hedvig az angyalarcú királynő, Életünk, 1997. jul-aug. – írásában megjegyzi, hogy Bosnyák Erzsébet, Nagy Lajos felesége, és Hedvig is a közismerten magyar szellemű budai udvarban nevelődött, ott pedig a magyar nyelv tudása kötelező volt.)

 

Nagy Lajos királyunkat a lengyelek szentként tisztelik. Nagy Lajos úgy apai, mint anyai ágon a Turul-nemzetség leszármazottja. Benitendi velencei államkancellár mondta Nagy Lajosról: Nincs a világnak még egy királya, aki annyit tett volna birodalma és alattvalói javára, mint Lajos. S mégis nem öntelt ellenkezőleg, az Úristen mentől inkább felmagasztalta, annál alázatosabb és kegyesebb lett.[1]

 

A magyar nép a Turul-nemzetség MINDEN királyát szentként tiszteli.

 

„Áldott az a nép, melynek vannak szentjei, és amely tiszteli azokat, mert mindenkor áthatja az isteni áldás és szeretet.” (II. János Pál pápa)

 

 



[1] Meszlényi Antal: Magyar Szentek és szentéletű magyarok, Auróra könyvek, München 1976