„Csausz volt a hírvivő…,

 

 

timthumb.jpg

 

Csausz basi: magasrangú adminisztratív hivatalnok a magas Portán (1686)

 

 

Csausz: "követ, hírvivő, levélvivő" a janicsároknál "parancstovábbító", a szerájban "testőr, hírnök" is. Csauszok felügyelik a hajóépítő üzemeket, a céheket, a közigazgatás különböző területeit (pl. járandóságok beszedése, vámolás), valamint követnél alacsonyabb beosztásban ellátott követi, diplomáciai feladatokat láttak el. Gyakran úgy emlékeznek meg róluk a török korabeli krónikákban, mint a „meteorgyorsaságú hírnökök”

 

 

 

„Rózsametszés,…

 

Ez valószínűleg a rózsa növény magyarországi meghonosítására és széles körben való elterjesztésére utal, melyben a legnagyobb szerepe a török hódítóknak volt. A legismertebb, ehhez a témakörhöz kapcsolható alak Gül Baba.

 

46597.jpg

 

 

Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt. Életéről nem sokat tudni, még az sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Díszes temetést kapott, amelyen a krónika szerint maga a szultán is beállt a koporsóvivők közé.

 

Gül Baba alakja köré a kezdetektől legendák fonódtak. Már arab írással feljegyzett nevének eredetét és jelentését is többféleképp magyarázzák. A legtöbben a Rózsák Atyja (gül rózsát, baba atyát jelent) fogadják el, mások szerint Kel Babának hívták (a kel kopaszt jelent, s a török szerzetesek tarra nyírták fejüket), ami akkor változott Gülre, amikor sírja körül rózsabokrok kezdtek nőni. Megint más feltevések szerint a szertartások során képes volt arra, hogy bántódás nélkül megcsókolja a dervisek által "gülnek" nevezett tüzes vasat, de olyan vélemény is akad, hogy a bektásiak minden vezetőjüket Gül Babának hívták. A legvalószínűbb, hogy a gül szót átvitt, misztikus értelemben használták: Gül Baba Rózsa apó volt, de nem a mulandó földi világban növő rózsák atyja, hanem a bektási rend rózsafája.

 

Az alakjával kapcsolatos legtöbb feljegyzés a rózsák szerelmeséről szól, aki egy rózsaolaj-gyártó muszlim bolgártól leste el az illatszer készítésének titkát. Az igazi rózsaolajhoz helyi rózsafákra volt szükség, de a bolgárok féltve őrizték a csemetéket. Neki mégis sikerült nagy szemű rózsafüzérbe rejtve rózsamagokat hoznia Budára. A harcoló dervisnek már nem volt ideje virágültetéssel bíbelődni, de sírját aztán beborították a rózsák. Gül Baba legendája ihlette Huszka Jenő 1905-ben bemutatott operettjét, majd 1955-ben ennek Kalmár László által rendezett zenés kosztümös feldlgozását is, Gábor diák címmel.

 

Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A Rózsadomb délkeleti lejtőjén, egy támfalakkal övezett kis kertben, kőzsámolyon áll a nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület, kváderkőből épült külső homlokzata egyszerű, bejárata keleten nyílik. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóösszeírás utal.

 

Gül_Baba_türbéje_(290._számú_műemlék)_2.jpg

 

 

A törökkori magyarországi építmények közül valószínűleg ez a sírkápolna a legismertebb a muszlim világban. A törökök olyan nagy becsben tartották, hogy az 1699. január 26-i karlócai békében a szultán megbízottai feltételként szabták a budai síremlék fennmaradását. A törökök kiűzése után a türbe és a környező terület a jezsuitáké lett, akik barokk stílusú keresztény kápolnává alakították át. A rendet Mária Terézia 1773-ban feloszlatta, ezután magánház lett. A 19. századtól már érkeztek ide török zarándokok, és az isztambuli kormány 1885-ben felújíttatta. A türbét 1914-ben nyilvánították hivatalosan műemlékké. Az emlékművet többször felújították, jelenleg is folyik a régészeti feltárás és a rekonstrukció, a munkálatok 2017-ben fejeződnek be.

 

 

 

…törökfürdő,…”

 

Alapelrendezésük centrális. Amennyiben világítónyílások számára áttört, kupolával fedett, nyolcszögű középső medenceterük köré sorakoztak fel a fürdők alárendeltebb helyiségei. Ez a téregyüttes eredetileg a külső tömegalakításokban is híven kifejezésre jutott. Csak a későbbi korok fedték be.

 

Buda:

 

A török hódoltság 150 éves korszakában a gyógyvízforrásokra épített, sajátos fürdőtípus (és stílus) a közösségi fürdőkultúrát testesítette/honosította meg. A Duna jobb oldalán nyolc fürdőt létesítettek, melyek között volt kisebb és nagyobb jelentőségű is. Mivel az iszlám szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, a budai török fürdők ilidzsá vagy más néven kaplidzsá típusa volt itt megtalálható, ezek a művészi kivitelezésű és díszítésű fürdők a források fölé épültek (ahol fürdőzés előtt leöblítették testüket). Ebben az időszakban váltak a fürdőépületek Buda legnevezetesebb és legmegbecsültebb épületeivé.

 

 

rudas.jpg

 

Rudas fürdő a Duna mellett (egykori neve: jesil direkli ilidzsá=zöldoszlopos fürdő)

 

 

800px-Rác_Gyógyfürdő_Budapest_02.jpg

 

Rác fürdő (kücsük ilidzse=kis fürdő)

 

 

király.jpg

 

Király-fürdő (Szokollu Musztafa építtette a 16. század második felében).

 

 

termalfurdo_veli_bej_irgalmasok_1.jpg

 

Császár-fürdő (Velibej-fürdő) (ugyancsak Szokollu Musztafa építtette, s az egykori legszebb budai fürdő volt). Fischer von Erlach mint különleges jelentőségű építményt közli 1726-ban alaprajzi, metszeti és homlokzati ábrázolásokkal. Alapelrendezése a főmedence köré fonódó kilencosztású tércsoport. Kis sarokkupolái alatt átlós irányban ugyancsak medencék voltak, a tér-együttes előtt előcsarnok-sor rendezte a bejárat forgalmát. Az együttes később Hild József gyógy-udvarával bővült.

 

 

Eger:

 

termalfurdo_eger_torokfurdo_1.jpg

 

Arnaut pasa fürdője

 

 

Validé szultána fürdője

(nincs helyreállítva)

 

 

Esztergom:

 

A Hévízi erőd fürdője

(nincs helyreállítva)

 

Rusztem pasa fürdője

(nincs helyreállítva)

 

 

Pécs:

 

Volt_török_fürdő_(1668._számú_műemlék)_4.jpg

 

Memi pasa fürdője

 

 

Székesfehérvár:

 

Güzeldzse (Szép) Rüsztem pasa fürdője (Török udvar)

(nincs helyreállítva)

 

 

 

…minden este Cinetrip.”

 

Mi az a Cinetrip?

Budapesti szórakoztatóipari rendezvény. Elektronikus zenei szabadtéri show vízen és szárazon, futurisztikus látványdömping! A Cinetrip vízió innovatív megjelenése a hazai partikultúra továbblépését eredményezi. A szervezők bemutatják, mi határozza meg a jövő vizuális látványelemeit!

Képzeld el, hogy egy termálvizes medencében ringatózol, és amerre csak nézel, eddig soha nem látott mozgóképes, körpanorámás 3D épületvetítés (mapping) vesz körül, amihez még speciális szemüveget is kapsz! Körülötted tűzzsonglőrök, fejed felett légtornászok és a végtelen csillagos ég, majd hirtelen a sötétségéből előbukkan Zeusz, félelmetes villámgenerátorával...

 

Olyan, minden érzékszervre ható elektronikus zenei, vízi és látványshow-val várnak a szervezők, amilyet egész Európában nem lehetett eddig még bulin látni! Világhírű Dj-k és live act-ek színesítik a programot, miközben természetesen a hazai élvonal is képviselteti magát a cirkuszi díszrendben.

 

cinetrip_web_hernadil-8174-1024x683.jpg