„Aztán jött a Mátyás, aki gyakran félrelépett.”

 

 

Mátyás királyről részletesen: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Mátyás_magyar_király

 

Matthias_Corvinus_from_a_Corvina_Codex.jpg

 

Mátyás király portréja egy Corvinában

 

 

Mátyás király házasságai és gyermekei:

 

Mátyást a kortársai nem tartották szépnek. Alacsony, erős testalkatú ember volt. Arcát erősen kiemelkedő orra, duzzadó ajka és barna, fénylő szemei tették jellegzetessé. Haja a válláig ért. Parancsoló egyénisége nem tűrt ellentmondást. Haragos dühkitörései félelmet ébresztettek. De tudott megnyerő, nyájas is lenni. A mondák szerint könnyen megértette magát minden emberrel.

1455-ben Hunyadi János megegyezett Cillei Ulrikkal abban, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Cillei Erzsébetet. Mivel azonban a menyasszony 1455-ben – 14 éves korában - hirtelen meghalt, a házasság nem valósult meg. Mátyás ekkor még csak 12 éves volt.

 

Míg Mátyás fogságban volt, 1458 elején Szilágyi Mihály megegyezett Garai Lászlóval, hogy Mátyás feleségül veszi lányát, Garai Annát. Szegedi egyezmény. Ez az ígéret érvényét vesztette, mert kiderült, hogy Mátyás viszont Prágában írásban rögzített házassági szerződést kötött Podjebrád Györggyel arról, hogy az ő lányát veszi el. A király személyéről megállapodó bárói ligák a szegedi egyezményben Garai Anna és a Hunyadi-gyermek házasságával kívánták megpecsételni szövetségüket, utóbb csalódniuk kellett, ugyanis Mátyás még édesanyja, Szilágyi Erzsébet akaratával is szembeszegült annak érdekében, hogy megtartsa Podjebrád Györgynek adott szavát. Az ifjú király állhatatossága mögött persze nem a lovagi becsületet, hanem Hunyadi Mátyásnak már korán megnyilvánuló, kivételes politikusi tehetségét kell keresnünk, melynek révén valószínűleg már ekkor tervbe vette a felette atyáskodó főúri ligák befolyásának visszaszorítását. Erre az önálló feleségválasztás kiváló lehetőséget nyújtott.

 

Podjebrád Katalin (1449–1464): I. György cseh király lánya és Hunyadi Mátyás 1463. május 1-jén fogadott egymásnak örök hűséget a budai Nagyboldogasszony-templomban (a mai Mátyás-templomban). Podjebrád Katalin zsenge kora ellenére (14 éves volt ekkor) hamarosan teherbe esett, aminek jelentős politikai vetülete is volt, hiszen a bécsújhelyi egyezmény értelmében a király azzal a feltétellel szerezte vissza a Szent Koronát III. Frigyes német-római császártól (ur. 1440-1493), hogy gyermektelensége esetén a Habsburgok öröklik Magyarország trónját, de a királyné rövidesen 1464-ben gyermekágyi lázban meghalt, miután rövid életű fiúgyermeket hozott a világra. Nevét nem ismerjük.

 

Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy steini polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával (–1495). Más forrás szerint 1469-ben ismerkedett meg vele egy sziléziai hadjárat során. Elhozta Budára, maga mellett tartotta, s szerelmükből 1473. április 2-án fiúgyermek született, Corvin János (1473–1504, horvát–szlavón bán lett). Edelpeck Borbála a Mátyással való kapcsolata után férjhez ment Friedrich von Enzersdorfhoz, akinek még további két gyermeket szült.

 

A megözvegyült Mátyás 1476-ban másodszorra is megnősült, I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixot (1457–1508) vette feleségül, akitől gyermekei nem születtek. A házasságkötéssel egyidejűleg az Edelpeck Borbálával való viszonya is megszűnt.

 

Beatrix_de_Nápoles.jpg

 

Matthias_Corvinus.jpg

 

Aragóniai Beatrix és Hunyadi Mátyás

 

 

A dalszövegben Mátyás királyt gyakran félrelépőnek nevezik, ami nem bizonyítható és erre semmiféle forrás nem áll rendelkezésre. Ez vagy egyszerű kitaláció a szöveg szerzőjétől, vagy összekeverték Luxemburgi Zsigmond királlyal, akiről ez az erkölcsi hiba köztudott volt.