1521-1525-ig tartó korszak eseményei MAGYARORSZÁGON

 

1521

 

?. ?.

BUDA: II. Szulejmán szultán követet küldött Budára és adófizetésre szólította fel Magyarországot. Jajcát is ostrom alá vetette, aminek hírére az országtanács a követet elfogatta.

 

 

02-hó elején

ISZTAMBUL: II. Szulejmán szultán Nándorfehérvár ellen indult a Török Birodalom fővárosából Isztambulból.

 

 

05. 26.

ÖSZTRÁK FŐHERCEGSÉG: I. Ferdinánd és Anna házasságot kötöttek.

 

 

06. 11.

MAGYAR KIRÁLYSÁG: meghalt Bakócz Tamás érsek.

 

 

 

06. 25.

NÁNDORFEHÉRVÁR: az anatóliai sereg portyázói megkezdik a vár körülzárását. A sereg vezére Piri nagyvezér.

 

 

 

 

 

07. 01-03.

  Megérkezett a török hajóhad és 1000 janicsár a vár alá.

 

07. hó elejétől 07-ig

SZABÁCS[1]abac): a ruméliai sereg támadta a várat Ahmed basa vezetésével. A várat ötszáz fő védte. A kapitányok Torma András és Logodi Simon voltak. A várat csak pár napig tudták tartani, majd a százfősre apadt hős csapat a janicsárokkal vívott ádáz kézitusában végül csaknem az utolsó emberig elesett. 07-hó 07-én esett el a vár.

~07. 09.

  Piri nagyvezér megérkezett a teljes seregével, ezzel megkezdődött a vár ostroma. A nagyvezér előreküldte Hüszrev szendrői béget Zimony várához, hogy foglalja el, nehogy az a felmentő csapatok hadműveleti bázisául szolgáljon, mint 1456-ban volt.

 

 

 

 

 

07. 11.

ZIMONY[2] (Zemun): a zimonyi vár elestének napja. Zimony védői hősiesen küzdöttek, pár rohamot vissza tudtak verni, de a végén a vár lakossága és a naszádosok egy része megadta magát, a várkatonák pedig az utolsó szálig levágattak. Nándorfehérvárt ezzel elvágták az utánpótlástól.

 

ISMERTETŐT A VÁRRÓL, LÁSD A VÁRAK C. OLDALAMON: Klikk ide!

 

 

07. 11.

A szávaszentdemeteriek Szabácshoz mennek és a hajóhídépítéshez igyekvő sajkásokat támadnak meg. Több sajkát elsüllyesztenek.

 

07. 15.

BUDA: II. Lajos magyar király Nándorfehérvár felmentésére hadba hívó parancsokat küldött szét a vármegyéknek és az ország főurainak. Ő maga is elindult néhány száz katonájával Budáról, de már Tétényből visszafordult.

 

 

 

 

 

 

07. 09.-07. 18.

A SZÁVÁN ÉPÍTETT HAJÓHÍDNÁL:  A sereg hajóhidat épít a Száván a vár elfoglalása után, nem messze a vártól. (A török portyázók és felderítők már előbb átkeltek a folyón.). A szultán e seregrészben tartózkodott ekkor és a híd elkészülte előtt elküldte Musztafa basát a Szerémség területének meghódítására.

 

 

07. ?.

NÁNDORFERHÉRVÁR: közben folytatódott Nándorfehérvár ostroma. A vár két bánja nem volt hajlandó vezetni a vár védelmét, hanem inkább vicebánjaikra, Oláh Balázsra és Móré Mihályra bízták e nagy várat. Ők tehát 700 várkatona és sok polgári lakos vezetői lettek. Az első hónapig sikertelenül folyt az ostrom. Szárazföldről ágyúztak és aknáztak, majd a falakon létrejött réseken keresztül rohamozták a várat, de mindhiába, sőt a védők ki-kitörtek a várból, és az ágyúkat beszegezték. Az ostromlók július végére reményvesztettek lettek, csak az ágyúzást erőltették.

 

 

 

07. 13-07. 18.

Musztafa pasa elpusztította az őrizetlenül hagyott várakat, és foglyok és kincsek tömegével tért vissza a szultánhoz. A sereg azonban nem tudott átkelni a hídon (csak kisebb seregrészek), mert megáradt a Száva és elsodorta a hídfőket, azonkívül orkánszerű szél fújta el a híd pilléreinek készített sajkákat. A szultán emiatt feladta a továbbvonulást erre.

07. vége

PÉT[3] (Petka)(?): török ostrom alá kerül. (Keletre Nándorfehérvártól.)

 

 

 

 

 

07. vége

SZÖRÉNYVÁR[4] (Drobeta-Turnu-Severin): török ostrom alá kerül. (Keletre Nándorfehérvártól.)

 

 

 

 

 

 

07. 31.

NÁNDORFERHÉRVÁR: II. Szulejmán szultán csatlakozott a Nándorfehérvárat ostromló sereghez.

ISMERTETŐT A VÁRRÓL, LÁSD A VÁRAK C. OLDALAMON: Klikk ide!

 

07. 31-től

  Fordulat az ostromműveletekben. Ahmed pasa a viziváros gyengébb falait lövette és csakhamar több helyen megbontotta azokat.

08. 03.

  A vár ellen rohamot indítanak, de azt a magyarok visszaverik.

 

 

08. 05.

BUDA: a király és kísérete újra útra kelt Budáról, de csak 22-én ért az egyik gyülekezési körzetnek kijelölt tolnai táborba.

 

 

08. 08.

NÁNDORFEHÉRVÁR: újabb roham a vár ellen, amely során a védők már a fellegvárba szorultak. A törökök közvetlen közelről a városból támadhattak.

08. 15.

  Általános roham a fellegvár ellen.

08. közepe

  Báthori András erdélyi vajda a nádor öcsse Szávaszentdemeternél összecsapott a törökökkel, de rövid csetepaté után visszahúzódott Péterváradra.

 

 

08. 22.

TOLNAI GYÜLEKEZŐHELY: a király és kísérete megérkezett a tolnai gyülekezőkörzetbe. A hadak gyülekezése még tartott, akkor is, amikor a vár elesett.

 

 

08. 26.

NÁNDORFEHÉRVÁR: általános roham a fellegvár ellen.

08. 27.

  Újabb általános roham a fellegvár ellen. A roham előtt felrobbantották a Kőles (Nebojsza) bástya külső falát is.

08. 29.

  Oláh Balázs vicebán a reményvesztettség miatt szabad elvonulás fejében átadta a várat a szultánnak. Az őrség 66 napon keresztül állta az ostromot és mikor már hetven emberre csökkent az őrség létszáma, csak akkor kapituláltak. Ezt soha utánuk egyetlen vár sem volt képes megtenni. A vár két bánja Hédervári Ferenc és enyingi Török Bálint a király engedélye nélkül előzőleg elhagyta a várat.

  A szultán a szerb lakosságot hajókra rakva Konstantinápolyba szállította. Az új várait kijavíttatta és őrséget rakott beléjük. Kánuni Szulejman szultán megparancsolta, hogy a várost 200 ágyúval erősítsék meg.

 

 

08. 29. után

MOHÁCS: a gyülekező királyi hadak Tolnáról, a Mohács melletti síkságra vonultak, s ott vertek tábort.

 

 

08. 29. után

BUDA: a vár elestének hírére a budai országgyűlés minden személyre 1 arany adót vetett ki a török elleni háború céljaira.

 

 

09. 15.

NÁNDORFEHÉRVÁR: feladva a Magyarország elleni hadjárat tervét II. Szulejmán szultán visszatért székvárosába.

 

 

09-hó végén

BÁTASZÉK: egy hónappal Nándorfehérvár őrségének kapitulációja után, szeptember végén a Bátán ülésező királyi tanács döntött, hogy meg kell kezdeni a támadást a visszavételre. Időközben enyingi Török Bálint, a várból megszökött egyik bán is a mohácsi táborba érkezett. „Míg tábort vert a király – írta krónikájában a kortárs Szerémi György udvari káplán –, Lajos királlyal voltak a magyar főemberek és papok. Hogy már tele voltak a szomorúság fájdalmával, egymás között viszálykodtak és vádaskodtak. Arról beszéltek, hogy kinek a hibája, hogy Nándorfehérvár elesett. És törvényszéket hívtak össze, s a bírák úgy találták, hogy az Török Bálint bűne. Ezt hallva a tömeg támadást intézett sátra ellen, hogy megöljék. És volt neki egy lova felnyergelve, Bedevia nevű. Gyorsan felugrott Bedeviájára, s elmenekült Magyarországból. Akkor még fiatal volt. És sátrát szétszedték, s amit csak megragadhattak, zsákmányuk lett. Egész örökségét lefoglalta Báthori István nádor, s ezenfelül hűtlennek nyilvánították örökre. Egy egész évig nem lehetett hallani, hogy hol van. Azután János vajda hatalma alá menekült Erdélybe, s két év múlva kegyelmet eszközölt ki neki Mária királyné a királytól és az országlakosoktól (nemességtől), de el kellett vennie feleségül egy német udvarhölgyet.”

  A Belgrád felmentésére tervezett támadásból nem lett semmi.

 

 

10-hó elején

MOHÁCS: október elején járvány tört ki a mohácsi táborban, s maga a király is megbetegedett. Otthagyta a tábort és Pécs várába ment, mint Szerémi írta: „…Lajos király megindult Pécsre. Ott még a kassai György (Szathmári György) tartotta a püspökséget. Szegény Lajos király két hónapig időzött ott, s Boldogságos Szűz Mária megtisztulásának ünnepére fellovagolt Budára.”

 

 

12. 11.

SZÉKESFEHÉRVÁR: megkoronázták II. Lajos király menyasszonyát, a tizenhat esztendős Habsburg Mária hercegnőt. Ugyanakkor a tizenötéves király letette a koronázási esküt a bazilikában.

 

 

12-hóban

TÖRÖK BIRODALOM: a hadsereg a hadjáratból visszatértében az ágyúszekerek húzására 928 Muharrem hónapban (1521. december)150 igáslovat biztosított.

 

 


1522

 

Az év elején

ESZTERGOM: Bakócz Tamás elhunyta után Szathmári György pécsi püspök lett az esztergomi érsek. Bakócz Tamás temetésén megjelent II. Lajos király.

 

ISMERTETŐT A VÁRRÓL, LÁSD A VÁRAK C. OLDALAMON: Klikk ide!

 

 

01. 13.

SZÉKESFEHÉRVÁR: II. Lajos király feleségül vette Máriát a fehérvári bazilikában. A harcok ekkor már szakadatlanul dúltak a déli végeken a török hadakkal.

 

 

?. ?.

 

ORSOVA[5] (Orşova): a törökök elfoglalták Orsova várát.

 

 

?. ?.

PÉT[6] (?):a törökök elfoglalták Pét várát.

 

 

?. ?.

ZENGH[7] (Senj): a Krajnához és Isztriához közel eső végvárakat osztrák őrség szállta meg.

 

 

?. ?.

KNIN[8] (Knin): a Krajnához és Isztriához közel eső végvárakat osztrák őrség szállta meg.

 

 

?. ?.

OSZTROVICA(?): a Krajnához és Isztriához közel eső végvárakat osztrák őrség szállta meg.

 

ISMERTETŐT A VÁRRÓL, LÁSD A VÁRAK C. OLDALAMON: Klikk ide!

 

 

05-hóban

KNIN (Knin): 1522 májusában Knin védői a szabad elvonulás feltételével megadták magukat.

 

 

05-hóban vagy utána

SZKARDONA (vagy Scardona)[9] (Skradin): Knin vára feladásának hírére a sok ostromot megélt Szkardonából is elmenekült a lakosság.

 

 

06. 03-18.

KLISSZA (vagy Clissa)[10] (Klis): Klissza várának első ostroma.

 

 


1523

 

?. ?.

MAGYAR KIRÁLYSÁG: a már több katonai sikert felmutató Tomori Pál lett a török által veszélyeztetett kalocsai egyházkerület érseke és a nándorfehérvári főkapitány.

 

 

08. 06-07.

NAGYOLASZI: Tomori Pál serege délvidéki bandériumokkal ellentámadást hajtott végre. A csatában ott volt a pécsi püspöki bandérium is négyszáz lovasával Orégi Ferenc parancsnoksága alatt. A Nagyolaszi-Rednek-Szávaszentdemeter háromszögben kibontakozó, egymást követő három ütközetben a magyar hadak győzelmet arattak.

  Tomori Pál Nagyolaszinál győzte la a verbosznai pasát.

 

 

?. ?.

?: az országgyűlés Szapolyai János nyomására a királlyal kivetette a nádorságot Báthori István kezéből. Új adót vetettek ki, s kimondták, hogy a főurak csapatai kötelesek a király felhívására az ország határára vonulni. Határozatokat hoztak a lutheránusok ellen is.

 

 

?. ?:

SZLAVÓNIA: Brandenburgi György őrgróf eladogatta Szlavóniai birtokait Krapinát, Koztelt, Kistábort.

 

 

?. ?.

OSZTROVICA(?): bizonytalan a helység beazonosítása. 1523-ban a törökök Osztrovicát – a híres törökverő Karlovics János bán Vrána melletti várát vették be, amelyet a kortársak a dalmát tengerpart Klissza után legfontosabb erősségének tartottak. (Más forrás és a térkép nem jelöl ott várat.)

 

 


1524

 

Az év elején

KLISSZA (vagy Clissa) (Klis): Klissza várának második török ostroma. Sikertelen.

 

 

?. ?.

BUDA: Burgio pápai követ Budán.

 

 

04. 07.

ESZTERGOM: Szathmári György esztergomi érsek e napon meghalt. Akárcsak Bakócz temetésén, itt is megjelent II. Lajos király. Szalkai László egri püspök, királyi kancellár lett az esztergomi érsek.

 

 

?. ?.

BUDA(?): az országgyűlés határozata szerint a királyi tanácsnak idegen nem lehet tagja. Ismét határozatot hoztak a lutheránusok ellen. Az országgyűlés után a király ismét Báthorit tette meg nádornak. Elrendelték a parasztháború után elszökött jobbágyok gyors és tényleges visszaadását korábbi uruknak.

Ekkor került ki a tanácsból Brandenburgi György.

 

 

06-hóban

MAGYAR KIRÁLYSÁG: Újlaki Lőrinc júniusban meghalt.

 

 

10. hóban

SZÖRÉNY[11] (Turnu Severin): tovább folytatódott a török előrenyomulás. Októberben elesett Szörény vára. Bali nándorfehérvári bég októberben hódította meg Kállay János bántól.

 

 

?. ?:

GYULA: Ábrahámfi István és Patócsy Péter várnagyok leköszönnek tisztségükből. Egy rövid ideig Facsády Békés János a várnagy, majd Sadobrics Péter és Ahorn János veszi kezébe az irányítást 1528-ig.

 

 

?. ?:

SZLAVÓNIA: Brandenburgi György őrgróf eladogatta Szlavóniai birtokait: Varasdot, Medvevárát, Rokonokot, Lukavecet. A tavaly eladottakkal együtt csaknem félszázezer forintot kapott. A Varasd várában levő ágyúkat és golyókat Gyulára szállíttatt, hogy ezzel is erősítse a várat.

 

 

Ősszel

BUDA: Brandenburgi György őrgróf elköltözött Buda várából. Ismét felmerült Gyula várának eladása is.

 

 

1524-ben

SZEGED: a szegedi várat a király 1524-ben váltotta vissza, sőt még ebben az évben újra zálogba adta, mégpedig magának Szeged városának. A szerződés értelmében a vár kapitányát továbbra is a király nevezte ki. A vár másodkapitánya azonban a mindenkori szegedi főbíró – a szerződés megkötésekor Zákány István – volt. A zálogbavételt nyilvánvalóan a törökök közeledése miatt határozta el Szeged városának tanácsa.

 

 


1525

 

05. 11.

GYULA: Brandenburgi György őrgróf e napon kelt várbeli rendtartása szerint a várnagyok járandósága a következő volt:

 

Saját személyére és a parancsnoksága alá tartozó 16 lovas fizetésére évi két részletben 182 forintot kapott,

Olajra további 5 forintot,

Konyhára 80 forintot,

Két rend ruhára 14 forintot

 

Természetbeni jutalmazások:

14 hordó bor (vagy helyette hordónként 10 forint),

175 gyulai köböl búza,

50 disznó,

Az egy forintnál nem nagyobb bírságpénzek fele is a várnagyoké volt.

 

Ábrahámfi Péter ezen kívül még 100 forintot kapott.

 

  Az összegek az őrgróf familiárisai, valamint ügyésze fizetését is többszörösen felülmúlták!

 

  Milyen jövedelmekkel számolhatott 1525-ben a gyulai uradalomnak? A jövedelmek csak kisebb hányada származott a növénytermesztésből s a kézműipar sem volt különösebben fejlett. Annál nagyobb szerepet játszott az állattenyésztés.

Míg kilencedből a bevétel 1200 forintra tehető…

…addig az állattartásból (marha és lótenyésztés) 3000 forint.

A sertéstenyésztésből származó jövedelem 440 forintra tehető.

Borkereskedelem. Nemcsak a saját boraikat árulták, hanem a kitűnő szerémségi borok forgalmazásával is foglalkoztak.

Halászati jövedelmek. Több kisebb nagyobb halastó (pl a Büngösdnél levő) tartásával, illetve a Körös egy szakaszának elrekesztésével rengeteg halat tudtak kifogni és piacra vinni.

Nagy gondot fordítottak a vadászatra is. A vár mellett is volt egy kis vadaskert.

 

 

05. 27.

BUDA(?): II. Lajos király országgyűlést hirdetett, melyen a nemesség fegyveresen jelent meg. Az országgyűlésen Szapolyai János Báthori István nádort részlehajlással vádolta Újlaki örökségének a király javára való ítélése miatt.

 

 

05. 10-11.

PEST-BUDA: a nemesség Pesten és Budán előzetes gyűléseket tartott, melyeken úgy határoztak, hogy az országgyűlés fegyveresen fog tanácskozni.

 

 

05. 12.

RÁKOS MEZEJE: a rákosi gyűlésen vádak hangoztak el Szalkai László és Szerencsés Imre kincstartók ellen.

05. 13.

  Az országgyűlés követei átadták feltételeiket a királynak. Ezekben követelték, hogy az idegen tanácsosokat küldje el, Szalkait tétesse le a kancellárságról, s Szerencsés Imrét végeztesse ki.

05. 18.

  A király személyesen jelent meg a rákosi gyűlésen, ahol átadták neki a nemesség feltételeit. Az intézkedéseket azonban elhalasztatta.

05, 19.

  Erre az országgyűlés 19-én a tizedet a végvárak javára foglaltatta le.

05. 22.

  A király elfogadta a nemesség követeléseit, őrizetbe vetette Szerencsés Imrét. Az országgyűlés – miután felhívta a nemességet, hogy Hatvanban gyűljön össze – feloszlott.

 

 

06-hóban

JAJCA (Jajce): Jajca lakosainak és védőinek Frangepán Kristóf 6000 fős haddal, lényegében az egész horvátországi sereggel, súlyos harcok árán élelmiszert szállított, de felmentésével meg sem próbálkozott. A várat Uszref boszniai pasa tartotta szorosan körülzárva.

 

 

06-hóban

BUDA: a király Szerencsés Imrét kiengedte a börtönből. Budán zsidóellenes tüntetések zajlódtak le, melyeket Szapolyai György vert le. Szapolyai János megnyerte ügyének Szalkait és a király környezetét, mire II. Lajos király is Hatvanba indult.

 

 

07. 03.

HATVAN: 03-án a nádort, Szalkai Lászlót és Sárkány István országbírót felelősségre vonták. A vádlottak éjjel a helyszínről megszöktek.

07. 04.

  Báthori István nádor helyébe Werbőczyt választották, kancellárrá Várdai Pált, helytartóvá Kanizsai Lászlót, majd határozatot hoztak, hogy az új országtanácsba 8 köznemest kell választani és az idegeneket az udvarból el kell bocsátani. A király a határozatokat elfogadta, de Werbőczy kivételével a többi választást nem erősítette meg. A hatvani gyűlés után a főurak ellentámadásba mentek át.

  A hatvani gyűlésen Sadobrics és két gyulai nemes polgár – Oláh János és Somogyi Ferenc – képviselte Brandenburgi György őrgrófot, s hogy a nemesség hangulatát, terveit minél jobban megismerjék, még fizetett kémeket is alkalmaztak.

 

 

10. 01-12.

SZABÁCS (Sabac): októberben Tomori Pál kalocsai érsek és alsó-magyarországi főkapitány a délvidéki hadakkal újra támadást hajtott végre, és Szabácsig tört előre. Ebben a hadjáratban is részt vettek a baranyai hada, kivéve a pécsváradi apátság katonai kontingensét.

10. 12.

  12-én Tomori panaszt is tett, hogy a pécsváradi apátság nem küldte el táborába a kötelező, 200 főnyi katonaságot.

 

 

1525-ben

TÖRÖK BIRODALOM-ISZTAMBUL: a Török Birodalom „hitetlen gyaur” rájáinak harácsa 1525-ben elérte az ötvenmillió akcsét, sőt ezenkívül fizették a legkülönfélébb adókat, viselték a tengernyi rendkívüli szolgáltatást.

 

 

1525-ben

PAVIA: Magyarország és Európa külpolitikai helyzete egyenesen invitálta a szultánt a támadásra, a hódításra. Az európai hatalmak egymással szemben egyre élesedő küzdelme nemcsak lehetőséget teremtett a török hatalom terjeszkedésére, hanem annak jórészt közvetlen okozójává is vált. Az európai hegemóniáért kezdetben nem annyira francia-német, mint inkább francia-spanyol harc folyt. A küzdelem első szakaszából a Habsburgok kerültek ki győztesen: V. Károly német-római császár és spanyol király csapatai 1525-ben az olaszországi Paviánál legyőzték a franciákat, sőt királyukat is foglyul ejtették. Amíg a németek és a franciák Európa vezető hatalmi pozíciójának tétjéért küzdöttek egymással, azalatt Magyarország – a Habsburg-szövetséghez való tartozása ellenére is – nemzetközileg elszigetelődött.

 

 

VÉGE

 

Vissza a főoldalra

 

Ugrás az 1526-tól 1528-ig terjedő időszak eseményeinek leírásához



[1] Szabács: Ma Szerbiában 89 km-re Belgrádtól nyugati irányban a Száva folyó partján. Fontos vár volt itt. A várrom ma is megtekinthető.

[2] Zimony: Ma Szerbiában, közigazgatásilag Belgrád része. A várrom ma is megtekinthető.

[3] Pét: Bizonytalan a helység meghatározása. A forrásban csak a helység neve szerepelt. Nincs ilyen nevű helység a térségben. Talán a szerbiai Petka faluról lehet szó, mely Pozsareváctól északra van?

[4] Szörényvár: Romániai város a Duna partján, ott, ahol a folyó déli irányba kanyarodik el.

[5] Orsova: Ma Romániában található város, mely a Duna partján fekszik. „A rómaiak idejében Tierna város feküdt itt s a római castrum alapfalai még most is láthatók. O. újabban is gyorsan gyarapodik; legutóbb a városon alul fekvő Vaskapu, valamint az Alduna szabályozásának nagy műveleteiben is nagy szerepet vitt.” Pallas Lexikon. A Duna túloldalán Szerbia földje terül el.

[6] Pét:forrás: Magyarország hadtörténete [I] A honfoglalástól a kiegyezésig Zrínyi katonai kiadó 1984 155. o.

[7] Zengh, vagy másképpen Zengg: Ma Horvátországban található város. Krk szigetének déli végéhez közel, de a kontinensen fekszik a tengerparton. „Z. Horvátország legrégibb városai közé tartozik; állítólag senori gallok alapították még Kr. e. 600 évvel (?); Kr. u. a IV. sz.-ban Senia vagy Segnia név alatt már tényleg fennállott, 452. Attila elfoglalta, a XIII. sz.-ban barbár csapatok elpusztították, de ismét felépült és IV. Béla király Frangepán Frigyes és Bertalan grófoknak adományozta. 1483. Mátyás király szabad királyi várossá emelte. Később Z. lakói az uszkókokkal szövetkezve, ismételve harcoltak a törökök ellen. Püspöksége a XII. sz.-ban alapíttatott. A XIV. sz.-ból eredő kastély ma kaszárnyául szolgál. A vámépület, mely ma is a város egyik legnagyobb épülete, 1559-ből való.” Pallas Lexikon

[8] Knin: „…az ugyanoly nevü dalmáciai kerületi kapitányság székhelye, a Kerka felső völgyében, vasút mellett, a Dinári-Alpok lábánál, (1890)…” Pallas Lexikon. Horvátország déli területének közepén található kisebb város. Várromja ma is megtekinthető.

[9] Szkardona (vagy Scardona): Horvátországban, Sebenico tengerparti városához közeli kisebb település. A Prokljansko tó partján fekszik.

[10] Klissza: Split közelében fekvő horvátországi kis település, mely közelében a középkori vár romjai még ma is láthatók. A város, az első magyar végvárvonal egyik legfontosabb nyugati, legszélsőbb vára volt. Adataim szerint 1537-ben esett el és a boszniai vilajethez csatolták, ugyanakkor szandzsák székhellyé tették.

[11] Szörény: a Szörényi bánság központja. Ma Romániában a Duna partján fekvő város. Orsova városa 25 km-re van tőle nyugatra. A Duna túlpartján Szerbia-Montenegró állam terül el.